Ipari központ dübörgött Gyertyánvölgyben, a Bükk legmélyén – Kihalt falvaink 4.

6 perc

2024.10.29. 18:30

2024.10.30. 12:07

A 19. században az ország egyik legismertebb üveggyártó üzeme működött Bükkszentkereszttől nem messze, a festői völgyben az erdő mélyén. Egy pince és két ház romjai, az egyikben egy búbos kemence, valamint egy kút és egy kis temető – ennyi maradt az üzemből és a köré felépült, egykori településből.

Nehéz elképzelni, hogy a kizárólag turistaúton megközelíthető Gyertyánvölgy egykor nyüzsgő ipari település volt. Többek között amiatt tudott a 19. században virágozni itt az üveggyártás, mert a Bükkszentkereszt és Cserépfalu közti Hór-völgyben végigvezető út érintette ezt a részt is, így megoldott volt a gépek, emberek, alkatrészek, alapanyagok, valamint a kész üveg szállítása.

Ma ennek az útnak legfeljebb terepjáróval érdemes nekivágni (de leginkább gyalog), így elképzelhetetlen, hogyan tudták szekerekkel elszállítani a törékeny üveglapokat és üvegtárgyakat.

Kihalt falvaink
Tavalyi, Magyar törpefalvak című sorozatunkban bemutattunk több olyan települést, amelyekben már alig néhányan élnek. Ezúttal olyan helyeket látogattunk meg, amelyek több évtizede vagy még régebben kihaltak. Jóval több mint egy tucat ilyen település van szerte az országban, ezek közül mutatunk be néhányat. A sorozat már megjelent részei itt olvashatók.

Mi személyautóval, rutinos vezetővel, lépésben ereszkedtünk le Hollóstető felől, de nem irigyeltük az autó lengéscsillapítóit és alvázát. Nem ajánljuk senkinek ezt a kalandot. Érdemes inkább sétálni, Hollóstetőről nincs öt kilométer, és a turistaút a Bükk minden szépségét kínálja.

Bringások tekernek át a turistaúton, mely a falu főutcája volt anno
Lakos Gábor

Talán az egykor dübörgő gőgépek, csörömpölő üvegek, kiabáló munkások zaja miatt vezekel ma a szinte tapintható csönddel a szűk völgy. Csak ezért a csendért is érdemes ide elsétálni, pedig itt van például a Koporsós-víznyelőbarlang is, amiről kis tábla magyarázza, hogy egyrészt váltóforrásnak vagy katavortának is nevezik a víznyelőt a geológusok, másrészt, hogy ez egy olyan speciális barlangnyílás, ami a csapadéktól és karsztvízszinttől függően, hol forrásként, hol nyelőként működik.  

Pince a falu főutcáján
Lakos Gábor

Messziről csak turistabeállónak látszik egy tisztáson az a két fedett rész, ami valójában egy kis szabadtéri ipartörténeti múzeumnak is tekinthető. Az egyikben nagy táblák magyarázzák el a bükki üveggyártás és a gyertyánvölgyi üveghuta történetét, vitrinekben pedig különböző – itt talált – használati tárgyak és itt készült üvegek színesítik a szöveges, fotós, grafikus magyarázatokat. A másikban viszont egy épület romos falai, és benne egy szinte egészben megmaradt, a ház fűtéséért felelős búboskemence látható. Kicsit arrébb egy beomlott kút, még hátrébb egy pince bizonyítja a táblán leírtakat, azaz azt, hogy itt nem is olyan régen még több százan éltek, munkások, mérnökök, gyártulajdonosok, és családjaik, továbbá, hogy volt itt kocsma, istálló, fészer és méhes is.