„Iszonyatos stressz az X generáción, hogy felfogja, mit jelent ma az öregedés”
7 perc
2025.03.29. 19:00
A magyar lakosság több mint 40 százaléka ötven év fölötti, nekik kell elsőként szembenézniük az idő múlásával. Miben más ma az öregedés, mint néhány évtizede? Mi mindent tehetünk, hogy a lehető legjobban éljük meg ezt az időszakot, és mit tehetünk az öregséggel kapcsolatos sztereotípiák ellen, amelyek máig makacsul tartják magukat?
„Egyszer csak rájöttem, hogy két választásom van. Vagy a pánik és az önsajnálat (…), vagy az, hogy elkezdek arra fókuszálni, amit ez az új helyzet hoz. Már nem az érdekel, hogy más mit lát vagy mit gondol a koromról, hanem az, hogy jól érezzem magam a bőrömben” – mondta Pokorny Lia egy, az öregedésről a Haleon egészségügyi vállalat és a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány által szervezett minapi kerekasztal-beszélgetésen. A színésznő 40 évesen élt meg egyfajta „zuhanást” a korával kapcsolatban: ahogy ő fogalmaz, úgy érezte, hogy megszűnt nőnek lenni, és „már nem is lesz rá szükség”. Mivel elmondása szerint mindig is fontosnak tartotta az önismeretet, elkezdte elemezni, hogy egy-egy helyzetben miért gátolja magát a kiegyensúlyozottságában. „Figyeltem, hogy az a pánik, hogy nem vagyok, nem látszom, miből adódott. Rájöttem, hogy abban a pillanatban, amikor ezt érzem, valóban ez történik, és hogy ezt nem engedhetem meg magamnak, nem tehetem meg az életemmel.”
Egy színész különösen kitett a napjainkban is mindent átitató szépségkultusz hatásainak, a külsőségek túlhangsúlyozottságának. A média, a közösségi platformok által is sulykolt fiatalságfétis azonban nem csak a nyilvánosságban megjelenő emberekre helyez nyomást. Sokszor, sok helyen leírt és statisztikákkal alátámasztható állítás, hogy tovább élünk, mint valaha: a KSH adatai alapján az elmúlt 5 évtizedben jelentősen nőtt a születéskor várható élettartam, a nőknél 7 és fél évvel (79,6 év), és a férfiaknál is nagyjából 7 évvel (73,4 év).
Magyarországon az 50 felettiek aránya meghaladja a 40 százalékot, és bár az idő múlásával szembe kell nézni, nem akarunk öregedni, öregek lenni – többek között erről szólt az a reprezentatív kutatás, amit a Medián a Haleon és a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány megrendelésére készített, s amelyben a magyar lakosság öregedéssel kapcsolatos attitűdjeit, az életkort érintő negatív előítéletek hatásait vizsgálták. Az eredményeket az említett kerekasztalon ismertették. Bár 2030-ra minden harmadik magyar munkavállaló 55 év felett lesz, a felmérés azt bizonyította, hogy erre sem az ország, sem az emberek többsége „lélekben” nincs még felkészülve.
– A 60 felettiek 22 százaléka érzi magát idősnek, 70 felett ez az arány 46 százalék.
– A magyarok kétharmada szerint az egészségügyi problémák az öregedés óhatatlan velejárói.
– Az 50-69 éves korosztály 75 százaléka tapasztal időnként ízületi fájdalmat, holott szakértők szerint ennek nem kellene feltétlenül így alakulnia ebben a korban.
– A felnőtt lakosság 58 százaléka – tévesen – úgy véli, hogy az öregedéssel együtt a rossz fogak, fogászati problémák is elkerülhetetlenek; az 50-69 évesek jelentős része tapasztalja is a fogai állapotromlását, de csak 21 százalékukat zavarja ez, az érintettek fele nem aggódik miatta.
– Az 50-69 éves magyarok 27 százaléka tapasztalta már, hogy a környezete túl öregnek tartotta valamihez; 56 százalékuk úgy is gondol magára, hogy túl idős bizonyos tevékenységekhez.
– Az 50-69 évesek 37 százalékával fordult már elő, hogy nem vágott bele valamilyen új dologba a korával kapcsolatos aggodalom miatt.
*A Medián által a Haleon egészségügyi vállalat és a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány felkérésére készített felmérés főbb megállapításai
Egzakt számokkal persze kevéssé definiálható, hogy mégis ki tekinthető egyáltalán öregnek. Steigervald Krisztián generációkutató tapasztalata szerint a közvélekedésben leggyakrabban azokat sorolják ide, akik már nagyszülők és/vagy nyugdíjasok, ám ez nagyban függ attól, hogy az adott társadalom hogyan ítéli meg az időseket. Az elmúlt néhány évtizedben lezajlott globális kultúraváltás erre is hatással volt.