Hackerek a tudatalattinkban – hogyan védekezz a csalások ellen?
12 perc
2025.05.08. 09:42
Külföldi kiküldetésen vagy messze az otthonodtól. Húzós heteken vagy túl, sokat túlórázol. Egyszer két meeting között kapsz egy telefont, hogy feltörték a számlád. Nem sokkal később kiderül, hogy a készséges ügyintéző a vonal túloldalán: csaló. Ekkor már késő, milliós összegben károsítottak meg. Az eset gyakori, velem is megtörtént.
Viselkedéstudományi szakértő lévén, aki tud egy s mást az emberi döntések természetéről és a befolyásolás lélektanáról, a helyzet különösen kellemetlen. Az elkötelezettségem a téma iránt viszont ezek után talán érthető – a csalások viselkedéstudományi és laikus, emberi oldaláról is vannak erős tapasztalataim.
Elsősorban pszichológiai hadviselés
A történetem sajnos semmiképpen sem egyedi. Erős csalási hullám vette kezdetét körülbelül két éve, engem is akkor találtak meg, és az adatok alapján sajnos a hullám azóta is kitart. A statisztikák szerint a csalások 2023-ban több, mint 23 milliárd forint kárt okoztak Magyarországon, ami sokszorosa volt az előző évinek. Ugyan 2023 végére mérséklődni látszott a trend, de az adathalász támadások száma aztán új erőre kapott 2024-ben és 76 százalékkal tovább nőtt. Szintén sokkoló adat, hogy a magyar internetezők 57 százaléka esett már áldozatául online csalásnak, adathalászatnak, hackelésnek vagy vírustámadásnak. Az AI megoldások korában a módszerek pedig egyre kifinomultabbak. Nagyon úgy fest, hogy a jövő fogyasztójának és vállalatának fel kell készülnie ezekre a kihívásokra.
Visszautalnék az előző hírlevelemre, amiben leírtam: körülbelül 35 ezer döntést hozunk egy nap és ennek 90 százalékát nem tudatosan tesszük. Arról is szót ejtettem már ebben a cikkben, hogy a tudattalan döntési faktorok ismerete olyan tudás, amivel nagy hatalom jár – hiszen ha valaki érti, milyen faktorok mozgatják ezt a bizonyos 90 százalékot, az nagy eséllyel többet tud a döntéseinkről, mint mi magunk. Sajnos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy
a csalók jól ismerik a tudattalan döntési mintázatokat és ki is használják őket.
Itt fontos bevezetni a “social engineering” kifejezést, ami magyarra „társadalmi manipuláció” vagy „szociális tervezés” címszavakként fordítható. Olyan pszichológiai manipulációs technikáról van szó, amelynek célja, hogy megtévesztésen keresztül bizalmas információkat, jelszavakat vagy egyéb értékes adatokat szerezzenek meg ártatlan emberektől. A mai csalók pedig nagyon úgy tűnik, hogy már nem a régi tanulatlan, átlátszó amatőrök, hanem sokkal inkább a social engineering módszer alattomos mesterei.