Folyamatos és valós idejű kommunikációban élünk: a technológia megteremti a lehetőséget arra, hogy bárkit bármikor elérjünk. A munkatársakat is. Hogyan érdemes ezzel az adottsággal bánni? Vezetői útmutató a szervezeti transzparenciához Breuer Annától, a LEADlab társalapítójától.
Lehet azon vitatkozni, hogy jó dolog-e az unokatestvérünk macskájáról készült képeket nézegetni, de a nyitott információáramlásnak mindenképpen ismert a mélyebb, mindenféle életterületre kiterjedő kulturális hatása: szervezeti szinten is sokkal nehezebb zárt, autoriter módon működni.
Több mint húsz éve dolgozom különböző iparágakban kommunikációs és vezetésfejlesztési szakemberként, és ez idő alatt két alapszabály minden szervezetnél igaznak bizonyult:
Ezzel szemben azok a cégek, amelyek felismerik és tudatosan támogatják az új kommunikációs formákat, komoly előnyre tesznek szert:
A fiatalabb generációk már abban nőttek fel, hogy azonnali választ kapnak a kérdéseikre. Ha olyan munkahelyen találják magukat, ahol elavult, hierarchikus vezetési stílus uralkodik, hamar továbblépnek – vagy ha nem, biztosan nem hozzák ki magukból a maximumot.
Éppen ezért van szükség arra, hogy a vezetők felismerjék és elfogadják az igényt a transzparenciára. A transzparencia nem radikális újítás. Egyszerűen csak annak az új világnak a működési módja, amelyben élünk, és amelyhez a jövőbiztos szervezeteknek és a vezetőknek is igazodniuk érdemes.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
A dolgozók több mint kétharmada nyilvánított véleményt.
Az okok most egyértelműek.
Nem a MÁV hónapja volt a június, és ez az internetezők ingerküszöbét is átütötte.
A BKV belső vizsgálatot indított.
Ennek töredéke az a pénz, amelyhez privatizációs bevételként jutott.
Tizenkét ügyben vizsgálja felül a Kúria a saját korábbi határozatát.
