Mumus-e az adóellenőrzés és merre tart az adózás digitalizációja?
Hogyan érintik a kormány őszi adócsomagjának változásai a vállalkozásokat? Miért fontos időben felkészülni az eÁfa rendszerre, és hogyan alakítják át a digitális megoldások a NAV működését? Farkas Gábor, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának vezetője részletesen beszélt az adórendszert érintő új szabályokról, az áfabevallások digitális jövőjéről és az adótanácsadás fejlődési irányairól. Mindezek a nagyvállalatok és kkv-k mellett a könyvelői és adótanácsadói szakmára is jelentős hatással lesznek.
Melyek a kormány őszi adócsomagjának legfontosabb elemei, milyen adónemeket érintenek a változások és milyen hatással lesznek ezek az érintettekre?
Kezdjük a jó hírekkel! Az új adócsomag támogatja az innovatív vállalkozások létrejöttét, méghozzá oly módon, hogy nem merül fel személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség akkor, ha valaki szellemi terméket apportál egy vállalkozásba. Az a változás pedig leginkább az ingatlanszektort támogatja, hogy a SZÉP-kártya juttatások 50%-a lakásfelújításra is felhasználható lesz. Ez nemcsak az építőipar nehéz helyzetén enyhíthet, hanem segíti a gazdaság fehérítését is, mivel ezek csak számlával alátámasztott költések lehetnek.
Emelkedik a családi adókedvezmény mértéke: 2025. július 1-jétől a másfélszeresére, 2026. január 1-jétől pedig a duplájára. A háromgyermekes családok esetén például 2026-tól nem 99 ezer forint lesz az igénybe vehető adókedvezmény, hanem már 198 ezer, ez pedig jelentős növekmény.
Ami talán elkerülte a többség figyelmét, az az extraprofitadóval kapcsolatos kormányrendelet módosítása. A jogszabály eddig úgy szólt, hogy a kiskereskedelmi adó legmagasabb progresszív mértéke 2024 végéig 4,5%, 2025-től pedig a kiskereskedelmi adó maximum mértéke visszatért volna a törvényi szinten szabályozott 2,7%-os értékre. Ez azonban a várakozásokkal ellentétben nem így történt, és a Kormány a 2025-ös pénzügyi évre is meghosszabbította az emelt ráta alkalmazását. A Robin Hood-adó – hivatalos nevén az energiaellátók jövedelemadója – kulcsa a várakozásokkal ellentétben szintén nem tér vissza az eredetileg bevezetett 31%-os szintre, helyette a következő pénzügyi évre továbbra is a 41%-os kulcs lesz alkalmazandó.
A pénzügyi szektorra vonatkozó valamennyi adó tartós jelleggel hatályban marad. A pénzügyi tranzakciós illeték eddigi változásai mellett a kiegészítő tranzakciós illetékre vonatkozó extraprofitadó szerinti rendelkezések szintén átemelésre kerülnek törvényi szintre. Ez egy rendkívül komoly változás, hiszen ezzel a kiegészítő tranzakciós illeték tartósan kihatással lesz egyes gazdasági szereplőkre – például a fizikai pénzváltókra –, akiknek jelentős adóteherrel kell szembenézniük.
Az extraprofitadó-rendelet módosítása alapján azonban néhány iparág fellélegezhet, hiszen többek között a távközlési szektorra és a gyógyszergyártókra vonatkozó különadók az év végével megszűnnek.
Az általános közvetlen adók, mint a társasági adó és a helyi iparűzési adó az elmúlt időszakban jelentősen háttérbe szorult a globális minimumadót érintő változásokhoz képest és nincs ez másként a mostani adócsomag esetében sem. Elöljáróban fontos kiemelni, hogy naptári éves adózók esetén a 2024-es üzleti évre vonatkozó globális minimumadó bevallás határideje 2026. június 30. Továbbá az adócsomag egy előleg bevallási és megfizetési kötelezettséget is előír az adóalanyok számára, naptári éves adózók esetén első körben 2025. november 20-ig. Ez a két dátum egy elég távoli határidőnek tűnhet első ránézésre, azonban az előzetes számítások elvégzésére sokkal hamarabb, már a 2024-es évről szóló beszámoló elkészítése során szükség lesz. Mindezek mellett fontos dátum a 2024. december 31., mert eddig az időpontig minden vállalatnak, amely 2024-ben globális minimumadó-alanynak minősül, be kell jelentkeznie a NAV-hoz a hivatal közzétett nyomtatvány kitöltése útján.
Az extraprofitadót érintő változások mellett kvázi világrengető módosítás egyébként a kiskereskedelmi adó kapcsán, hogy annak alanyává válnak a platformüzemeltetők is. Ez azt jelenti, hogy 2025-től gyakorlatilag ők lesznek az adófizetésre kötelezettek a platformon keresztül megvalósuló kiskereskedelmi értékesítések után is. Egy platformnál – amelyen adott esetben több bolt is megjelenik – jelen értelmezés szerint összeszámítva kell az adóalapot figyelembe venni. Ez azért érdekes, mert a kiskereskedelmi adó mértékét progresszív módon, az adó alapját képező árbevétel összege alapján állapítják meg. Az 500 millió forintos sávba eső árbevétel adómentes, 500 millió és 30 milliárd forint között 0,15%, 30 milliárd és 100 milliárd forint között 1% , 100 milliárd forint felett pedig 4,5% az adó mértéke. Érdemes továbbá kiemelni, hogy 2025-től megváltozik a külföldi jogi személyek által Magyarországon teljesített kiskereskedelmi értékesítések adókezelése is. Az őket terhelő kiskereskedelmi adó ugyanis január 1-jétől a teljes globális árbevételt figyelembe véve kell meghatározni, természetesen azzal a kitétellel, hogy a külföldi értékesítésekből származó árbevétel Magyarországon mentesítésre kerül a kiskereskedelmi adó alapjából.
Általános forgalmi adó szempontból is izgalmas változásokat hoz a következő év. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy az új ingatlanokra érvényes 5%-os áfát 2026. december 31-ig meghosszabbították.
Ezzel egyidőben az e-nyugtaadási kötelezettséget elhalasztják fél évvel, csak 2025. július 1-jétől kell azt bevezetniük az adózóknak. Mindezek mellett a könyvelőknek lehet érdekes az áfa-bevallás változása is: 2025-től kezdődően az M-lapon az adatokat az ezer forintos kerekítés helyett forintban kell megadni, ez mindenképpen változást igényel majd az automatizált áfabevallási előkészítési megoldásokat alkalmazó társaságok életében.
A cikk teljes szövegét Adózóna.hu oldalunkon olvashatja el.
A tartalom a PwC Magyarország megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült, létrehozásában a HVG hetilap, a hvg.hu és az Adózóna.hu szerkesztősége nem vett részt.
