A milleniáloknak már a meghatározása sem egyszerű feladat, a definíciók között sok az átfedés, de azért próbálkozzunk meg vele. Az Y-generációnak is nevezett korcsoportba a Merriam-Webster szótár értelmezése szerint azok tartoznak, akik a nyolcvanas-kilencvenes évek elején születtek. Ennél egy fokkal precízebb az a meghatározás, amely az 1977-1992 közti időszakban születetteket tekinti milleniálnak.
Az Y-generáció megnevezést eredetileg az Ad Age reklámszakmai folyóirat egyik szerkesztője találta ki, 1993-ban. Azonban ez nem bizonyult annyira tartósnak, mint a hatvanas-nyolcvanas években született X-generáció esetében. A millenial kifejezést 1991-ben Neil Howe és William Strauss használta először, az elnevezés pedig rendkívül széles körben elterjedve sikeresen megvetette a lábát a közbeszédben.
A korcsoportot egyébként nevezik Pán Péter vagy bumeráng-generációnak is, mivel a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt közülük sokan költöznek vissza szüleikhez a tanulmányaik végeztével, illetve sokan el sem hagyják a szülői házat harminc éves koruk előtt. Emellett jellemző rájuk, a tipikusnak tekintett felnőttkori rituálék, például a házasság vagy a családalapítás elodázása is.
Lusta önimádók vagy ötletes újítók?
A milleniál generációt sok mindennel szokták jellemezni, ezek között egyaránt találunk negatív és pozitív jelzőket is. Kezdjük az előbbivel: sokak szerint a kényelembe és viszonylagos jólétbe beleszülető Y-generációsok lusta, narcisztikus, céltalanul bolyongó fiatalok, akik munkahelyről munkahelyre vándorolnak, de sehol sem tudják igazán megvetni a lábukat. Ennek okai között olyasmikre bukkanunk, mint, hogy irreálisak az elvárásaik a kezdő fizetéssel kapcsolatban, nem hajlandóak belesimulni a kialakult céges kultúrába, csaknem folyamatos visszajelzésre van szükségük a feletteseiktől, emellett, főként a Szilícium-völgy cégeinél bevett juttatásoknál – munkahelyi „játszótér”, fine dining kantin stb. – kezdődnek a minimális elvárásaik a munkahelyükkel kapcsolatban. Az Y-generáció tagjait emellett anyagiasabbnak és önzőbbnek is tartják, akiket nem érdekelnek a társadalmi, pláne nem a politikai kérdések, és nem szívesen vesznek részt a közösségek életében.
Emellett azonban számos pozitív dolog is elmondható erről a korosztályról: általánosságban jóval nyitottabbak, mint a náluk idősebbek, és jóval pozitívabb módon állnak például olyan társadalmi ügyek mellé, mint a kisebbségek jogai. Emellett sokkal elfogadóbbak, például az LMBTQI-közösség tagjaival szemben. A milleniáloknak ezen felül általában nagyobb az önbizalma, jobbak az önkifejezésben és nyitottabbak az új ötletekre.
Az innováció is közelebb áll hozzájuk, nem véletlen, hogy ennek a korcsoportnak a tagjai találtak ki és használják előszeretettel az olyan szolgáltatásokat, mint például a szállodaipart alapjaiban megrázó Airbnb-t, vagy a taxizás világát a feje tetejére állító Ubert. A már említett munkahellyel kapcsolatos elvárások is abban gyökereznek, hogy ennek a generációnak a tagjai könnyebben alkalmazkodnak a gyorsan változó világhoz és ezért ők már az irodában sem szeretnék nélkülözni azokat a digitális eszközöket, amelyeket készség szintjén használnak a mindennapokban. Vagyis, ha egy millenial alkalmazott főnöke letiltja a csevegőprogramokat az irodában, számíthat rá, hogy beosztottjai körében elégedetlenség lesz az eredmény.

A generációról pedig, ami elsőre önzőnek és énközpontúnak tűnhet, közelebbről megvizsgálva kiderülhet, hogy valójában sokkal tudatosabb, és kifejezetten odafigyel arra, hogy mit és hogyan fogyaszt (nem véletlen, hogy a fenntarthatósági projektek is rendkívül népszerűek manapság), és már nem fogadja el a régi dogmákat, csak azért, mert valakik korábban azt mondták. Miért is tagozódnának be a megkövült, eufemizálóan „jól bejáratott” megoldások világába, amikor számukra minden a hatékonyságról, az azonnaliságról és a sokoldalúságról szól?
Tény, hogy egy egész generáció sok százezer vagy épp milliónyi tagját nem lehet lefedni néhány címkével, azonban az is biztos, hogy a milleniálok vagy Y-generációsok, nevezzük őket akárhogyan is, sokkal több mindenben különböznek a szüleiktől, mint az előttük lévő korcsoportok.
Így kell a milleniálok számára tervezni
A dél-koreai LG is felismerte az Y-generáció különlegességét, és kifejezetten rájuk koncentrálva alkotta meg legújabb, középkategóriás okostelefonját, a Q-szériába tartozó Q6 modellt. A készülék már kedvező árfekvésével is vonzó lehet a mostani húszas-harmincasok számára, akik a 18:9-es képarányú FullVision kijelzőnek is jó hasznát vehetik, hiszen náluk már igen népszerűek az olyan alkalmazások, mint a rövid videók megosztását lehetővé tévő SnapChat vagy a Coub. A kijelző egyben azt is lehetővé teszi, hogy egyszerre akár két alkalmazást is lehessen futtatni, ami szintén nyerő lehet az elfoglalt, folyamatosan pörgő fiatalok szemében. A telefon emellett megfelel az amerikai hadsereg által standardizált szigorú MIL-STD 810G szabvány 12 pontjának, amely annyit jelent, hogy a készülék a tartósságát a legszélsőségesebb körülmények között is bizonyította. Juno Cho, az LG Electronics Mobile Communications elnöke azt is elmondta a Q6 megjelenését követően, hogy annak tervezésekor komoly kutatásokat folytattak, hogy felmérjék, mi az, amit a milleniál-nemzedék elvár egy korszerű okostelefontól. |
Az oldalon elhelyezett tartalom a LG Electronics Magyarország közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.