szerző:
Számlázz.hu
Tetszett a cikk?

Mire jó a digitális ügyintézés az állami adminisztrációban? Mire jók az olyan okos automatizmusok, mint például egy számlázóprogramban a tömeges számlakiállítás, fizetési értesítés és a cégadatok automatikus kitöltése? Hogyan használható mindez arra, hogy egy ország állampolgárainak ügyintézését jelentősen meggyorsítsa és leegyszerűsítse? Gépek vezérelte intelligens megoldások a Baltikumtól Magyarországig.

Az online államigazgatást Észtország olyan tökélyre fejlesztette, hogy ma már valamennyi polgárával csak digitálisan kommunikál. A tallinni kormány ülésein már 2000 óta nincs papír, 2007-ben elsőként vezették be az online szavazást, majd 2014-ben jött az igazi nagy dobás: az úgynevezett e-rezidens program. Ennek a lényege, hogy az észt polgárok – tartózkodjanak bárhol is a világban – online hozzáférhetnek országuk elektronikus rendszeréhez. E-rezidens kártyájukkal egy sor hivatali ügyet elintézhetnek: elektronikusan aláírhatnak cégalapítási dokumentumokat, biztonságosan átvehetnek online hivatalos papírokat, teljesen elektronikusan tarthatják a kapcsolatot az észt hatóságokkal, intézhetik ügyes-bajos dolgaikat, aláírhatják és leadhatják adóbevallásaikat.

A digitalizációt az állampolgárok szolgálatába állító országok sora azonban folyamatosan bővül. Ausztria elektronikus azonosító rendszere például az észtekével azonos szintű megoldásnak számít, amelyet – az állampolgársági kártya kibocsátásával – Portugália és Németország is átvett. Az Európai Unió (EU) tagországainak digitális gazdasági és társadalmi fejlettségét mutató DESI-index szerint pedig ezen a téren Dánia, Hollandia és Finnország teljesítménye a legjobb.

A digitális ügyek jelentőségét mutatja, hogy az Európai Bizottság stratégiai célja az egységes digitális piac létrehozása. Az EU 2020 stratégia egyik prioritása a 2010-ben kidolgozott Európai Digitális Menetrend, amely az egységes digitális piac létrehozását, az interoperatibilitás (magyarul: a különböző informatikai rendszerek együttműködésre való képessége) és az infokommunikációs szabványok optimálisabb meghatározását, az infokommunikációs technológia előnyeinek hangsúlyozását, a nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés minél szélesebb körben történő biztosítását, valamint a kutatási és innovációs beruházások számának növelését tűzte a zászlajára. E célokat a 2015-ben elfogadott Egységes Digitális Piac Stratégia pontosította, amelynek három fő prioritása a háztartások és vállalatok digitális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének elősegítése, a digitális infrastruktúra szabályozási környezetének javítása, valamint a digitális fejlesztések és beruházások gazdasági növekedést támogató tulajdonságainak erősítése. Az Európai Bizottság alelnöki szinten kezeli a digitalizációból fakadó kihívásokat.

A digitális ügyek jelentőségét mutatja, hogy az Európai Bizottság stratégiai célja az egységes digitális piac létrehozása. Az EU 2020 stratégia egyik prioritása a 2010-ben kidolgozott Európai Digitális Menetrend, amely az egységes digitális piac létrehozását, az interoperatibilitás (magyarul: a különböző informatikai rendszerek együttműködésre való képessége) és az infokommunikációs szabványok optimálisabb meghatározását, az infokommunikációs technológia előnyeinek hangsúlyozását, a nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés minél szélesebb körben történő biztosítását, valamint a kutatási és innovációs beruházások számának növelését tűzte a zászlajára. E célokat a 2015-ben elfogadott Egységes Digitális Piac Stratégia pontosította, amelynek három fő prioritása a háztartások és vállalatok digitális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének elősegítése, a digitális infrastruktúra szabályozási környezetének javítása, valamint a digitális fejlesztések és beruházások gazdasági növekedést támogató tulajdonságainak erősítése. Az Európai Bizottság alelnöki szinten kezeli a digitalizációból fakadó kihívásokat.

A DESI-rangsorban Magyarország a 20., azaz a 28 tagot számláló uniós mezőny második felében helyezkedik el. Remélhetőleg azonban már nem sokáig. Az előrelépés egyik záloga lehet az a 2018. július 1-jétől hatályos adatszolgáltatási kötelezettség, amely értelmében a vállalkozások a 100 ezer forintnál nagyobb összegű általános forgalmi adót (áfa) tartalmazó ügyleteiket kötelesek lesznek bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). Ennek leghatékonyabb megoldási formája ugyanis az lesz, hogy a túl sok adminisztrációval járó és költségesebb papíralapú teljesítés helyett online számlázóprogramokat használnak majd a vállalkozások.  Ezek nem egyszerűen az intelligens robotizáció előnyeit kínálják, hanem egyenesen a törvényesség letéteményeseként ezeken keresztül egy kattintással beküldhetők az ominózus áfa-határt elérő számlák a NAV-nak, emberi beavatkozás nélkül, ahogy a szabályozás megköveteli.

De más előnyeit is élvezhetik a vállalkozók az okos automatizmusoknak. Aki például online számlázó programmal állítja ki a számláját elektronikus verzióban, az megszabadulhat a nyomtatási és postázási feladatoktól, egy-két kattintással. Ám akkor sincs vész, ha a vevő mégis ragaszkodik a papíralapú számlához, hiszen kérésére az üzemeltetők a nyomtatást, a borítékolást és a postázást is elvégzik a vállalkozó helyett. További könnyebbség, hogy nem kell többé papíralapon ellenőrizni sem a kimenő, sem a bejövő számlákat, azokat a számlázóprogram archiválja és NAV-álló formában elérhetők lesznek a vállalkozó számlázási fiókjában. Ez azt jelenti, hogy egy adóhatósági ellenőrzés során sem kell a vállalkozónak vagy könyvelőjének a számlák nem egyszer vaskos paksamétáját becipelni a NAV-hoz. Az online számlázási szolgáltatással arra is van mód, hogy összekössük a webáruházunkat vagy az ügyviteli rendszerünket a számlázóprogrammal. Azzal is rengeteg időt lehet megtakarítani, hogy nem kell már havonta a könyvelőhöz elmenni, ha olvasási hozzáférést adunk neki, sőt ma már a számlázóprogrammal a könyvelő a beszállítóktól érkező költségszámlákat is láthatja. De össze is kötheti a számlázóprogrammal a vállalkozó könyvelési rendszerét, így az utóbbin a kibocsátott számlák azonnal és online megjelennek. Végül, de nem utolsósorban a bankszámlák állandó figyelgetése is a múlté lehet, amennyiben a vállalkozó az erre megfelelő banki folyószámláját összekapcsolja a számlázási fiókjával, így a bankszámlára érkező átutalások automatikusan párosítódnak a kibocsátott számlákkal vagy a díjbekérőkkel, sőt ez utóbbiak esetén a számlakibocsátás is automatikusan megtörténik. (Ez például a Számlázz.hu-nál az autokassza szolgáltatás.)

Persze rendkívül fontos, hogy az online továbbított adatok maximális biztonságban legyenek. Éppen az állami (és kereskedelmi) globális digitalizációval vált szükségessé az EU-s központi adatvédelem. Mivel a könyvelők egyre több adatot birtokolnak majd, folyamatosan gondoskodni kell azok biztonságos tárolásáról, s meg kell felelniük a május 25-én hatályba lépett uniós adatvédelmi rendelet (angolul: General Data Protection Regulation, GDPR) előírásainak, ahogy minden más vállalkozásnak is.

A digitális ügyek jelentőségét mutatja, hogy az Európai Bizottság stratégiai célja az egységes digitális piac létrehozása. Az EU 2020 stratégia egyik prioritása a 2010-ben kidolgozott Európai Digitális Menetrend, amely az egységes digitális piac létrehozását, az interoperatibilitás (magyarul: a különböző informatikai rendszerek együttműködésre való képessége) és az infokommunikációs szabványok optimálisabb meghatározását, az infokommunikációs technológia előnyeinek hangsúlyozását, a nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés minél szélesebb körben történő biztosítását, valamint a kutatási és innovációs beruházások számának növelését tűzte a zászlajára. E célokat a 2015-ben elfogadott Egységes Digitális Piac Stratégia pontosította, amelynek három fő prioritása a háztartások és vállalatok digitális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének elősegítése, a digitális infrastruktúra szabályozási környezetének javítása, valamint a digitális fejlesztések és beruházások gazdasági növekedést támogató tulajdonságainak erősítése. Az Európai Bizottság alelnöki szinten kezeli a digitalizációból fakadó kihívásokat.

A digitális ügyek jelentőségét mutatja, hogy az Európai Bizottság stratégiai célja az egységes digitális piac létrehozása. Az EU 2020 stratégia egyik prioritása a 2010-ben kidolgozott Európai Digitális Menetrend, amely az egységes digitális piac létrehozását, az interoperatibilitás (magyarul: a különböző informatikai rendszerek együttműködésre való képessége) és az infokommunikációs szabványok optimálisabb meghatározását, az infokommunikációs technológia előnyeinek hangsúlyozását, a nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés minél szélesebb körben történő biztosítását, valamint a kutatási és innovációs beruházások számának növelését tűzte a zászlajára. E célokat a 2015-ben elfogadott Egységes Digitális Piac Stratégia pontosította, amelynek három fő prioritása a háztartások és vállalatok digitális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének elősegítése, a digitális infrastruktúra szabályozási környezetének javítása, valamint a digitális fejlesztések és beruházások gazdasági növekedést támogató tulajdonságainak erősítése. Az Európai Bizottság alelnöki szinten kezeli a digitalizációból fakadó kihívásokat.

A rendelet nemcsak a nagyvállalatokat érinti, hanem minden, adatot kezelő vállalkozást, legyen az mikro, kis- vagy középvállalkozás. Ráadásul az új előírás nemcsak a digitálisan tárolt személyes adatokra vonatkozik, hanem a papíralapúakra is, amennyiben azok valamilyen nyilvántartási rendszer részét képezik vagy fogják képezni. Mivel a nyilvántartási rendszer nem jelent mást, mint meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető adatokat, ezért nagy az esélye, hogy az iratkezelések túlnyomó többsége a rendelet hatálya alá esik. Így azokra ugyanolyan szigorúan szabályozás fog vonatkozni a kezeléstől a tároláson át a szakszerű iratmegsemmisítésig, mint a digitálisan tárolt személyes adatokra.

A digitalizációs megoldások előretörése, valamint a számlák NAV-hoz való beküldéséről július 1-jén életbe lépő előírás arra sarkallja a vállalkozásokat, hogy az unalmas, kreativitást nem igénylő feladataikat átadják az okos automatizmust megvalósító programoknak, s az ily módon felszabaduló energiáikat cégük minél hatékonyabbá tételére, versenyképes stratégiák kialakítására fordítsák.

 

A digitális ügyek jelentőségét mutatja, hogy az Európai Bizottság stratégiai célja az egységes digitális piac létrehozása. Az EU 2020 stratégia egyik prioritása a 2010-ben kidolgozott Európai Digitális Menetrend, amely az egységes digitális piac létrehozását, az interoperatibilitás (magyarul: a különböző informatikai rendszerek együttműködésre való képessége) és az infokommunikációs szabványok optimálisabb meghatározását, az infokommunikációs technológia előnyeinek hangsúlyozását, a nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés minél szélesebb körben történő biztosítását, valamint a kutatási és innovációs beruházások számának növelését tűzte a zászlajára. E célokat a 2015-ben elfogadott Egységes Digitális Piac Stratégia pontosította, amelynek három fő prioritása a háztartások és vállalatok digitális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének elősegítése, a digitális infrastruktúra szabályozási környezetének javítása, valamint a digitális fejlesztések és beruházások gazdasági növekedést támogató tulajdonságainak erősítése. Az Európai Bizottság alelnöki szinten kezeli a digitalizációból fakadó kihívásokat.

A digitális ügyek jelentőségét mutatja, hogy az Európai Bizottság stratégiai célja az egységes digitális piac létrehozása. Az EU 2020 stratégia egyik prioritása a 2010-ben kidolgozott Európai Digitális Menetrend, amely az egységes digitális piac létrehozását, az interoperatibilitás (magyarul: a különböző informatikai rendszerek együttműködésre való képessége) és az infokommunikációs szabványok optimálisabb meghatározását, az infokommunikációs technológia előnyeinek hangsúlyozását, a nagy sebességű és szupergyors internet-hozzáférés minél szélesebb körben történő biztosítását, valamint a kutatási és innovációs beruházások számának növelését tűzte a zászlajára. E célokat a 2015-ben elfogadott Egységes Digitális Piac Stratégia pontosította, amelynek három fő prioritása a háztartások és vállalatok digitális javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének elősegítése, a digitális infrastruktúra szabályozási környezetének javítása, valamint a digitális fejlesztések és beruházások gazdasági növekedést támogató tulajdonságainak erősítése. Az Európai Bizottság alelnöki szinten kezeli a digitalizációból fakadó kihívásokat.

Számlázz.hu

Tudja, mitől lesz profi egy vállalkozó?

A profi vállalkozó érti és használja a 21. század digitális vívmányait. Így ugyanis több ideje jut azokra a dolgokra – a kreativitásra, a személyes kapcsolattartásra és az ötletelésre –, amelyeket a gépek soha nem fognak tudni elvégezni helyette.

BrandLab BrandChannel

Amit a NAV-bekötésről tudni akart, de nem merte megkérdezni!

Alig valamivel kevesebb, mint egy hónapjuk maradt a vállalkozásoknak, hogy felkészüljenek arra, 1 millió helyett már a 100 ezer forintnál nagyobb összegű általános forgalmi adót (áfa) tartalmazó ügyleteiket is kötelesek lesznek bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). Ezt a leghatékonyabban egy számlázó programon keresztül tudják megtenni, ami a számla kibocsátásakor automatikusan, az interneten keresztül képes beküldeni a számla adatait a NAV rendszerébe. Ám ennek kapcsán még mindig egy sor kérdés foglalkoztatja az érintett vállalkozókat. Az alábbiakban ezekre próbálunk megnyugtató válaszokat adni.

Izrael is bejelentette kilépését az Emberi Jogi Tanácsból

Izrael is bejelentette kilépését az Emberi Jogi Tanácsból

Kóka János: Nekem is furcsa, hogy Orbánék elvittek az Emírségekbe tárgyalni

Kóka János: Nekem is furcsa, hogy Orbánék elvittek az Emírségekbe tárgyalni

A legerősebb antibiotikumoknak is ellenálló baktérium fertőzött meg betegeket az Uzsokiban

A legerősebb antibiotikumoknak is ellenálló baktérium fertőzött meg betegeket az Uzsokiban

Mi történik a repülővel, ha kitörik az ablaka?

Mi történik a repülővel, ha kitörik az ablaka?