Száraz szemek, szakadó filmréteg – A szindróma, amiről érdemes tudni

Egyes vélemények szerint, az emberiség 10-30 százalékát érintheti a szemszárazság. Egy online kutatás alapján a 18 éven felüli amerikaiak 48%-a, vagyis majdnem fele találkozott már a betegség tipikus tüneteivel, a 2012-es Gallup kutatás pedig úgy tartja 26 millió amerikai szenved tőle – az előrejelzések azt jósolják, hogy ez a szám 10 éven belül 29 millióra nőhet. Más felmérés sem szolgált vidámabb eredményekkel: eszerint közel 5 millió 50 éven felüli amerikai lakos találkozott már a problémával, mely közel kétszer annyi nőt érint, mint férfit.

De mik is a szárazszem legfőbb tünetei?

A szárazszem kellemetlen tünetei között szerepel a fáradtság érzete a szemnél, égő, szúró érzés, súlyosabb esetekben a szemgolyó vörössége, fényérzékenység és homályos látás. A betegségben szenvedők emellett sokszor számolnak be arról, hogy úgy érzik, valami belement a szemükbe.

A szárazszem egyik különös – és első hallásra némileg ellentmondó tünete a szeles, hideg időben könnyező szem. Jogos a kérdés, hogy pontosan miről is van szó ilyenkor. A magyarázat egyszerű: a szemfeszínt védő könnyfilm külső olajos, lipidrétege az, ami csökkenti a párolgást a szem felszínéről. A folyamatos lipidréteg hiánya a párolgást 10-20-szorosra növeli, ennek következtében a könnyfilm elvékonyodik, instabillá válik, és a könny kicsorog.

Bár a tünetek elsőre csupán kellemetlennek tűnnek, a szindróma valójában igencsak veszélyes is lehet, hiszen szemünk védtelenebbé válik: könnyebben begyulladhat, de akár felülete is sérülékenyebb lehet. Vagyis a szárazszem nem egyszerű kellemetlenség…

Miért fontosak a könnyeink?

Mielőtt meg szeretnénk ismerni a betegséget kiváltó okokat, érdemes megtudnunk azt is, hogy pontosan miért is olyan fontosak a könnyeink. Minden pislogásnál rákerül szemünkre egy könnyréteg, mely megvédi látószervünket a környezet káros hatásaitól, az irritációtól és a fertőzést okozó baktériumoktól ­– ezt nevezzük könnyfilmnek. Nem kevés pislogásról van szó: szemhéjunk naponta nagyjából 120 métert tesz meg a szemgolyó felületén. Ha ez a mennyiség csökken, szemünkre kevesebb könny jut, a könnyfilm elvékonyodik, vagy felszakad, és száraz területek jelennek meg a szemgolyó felületén.

De baj lehet abból is, ha megváltozik a könnyünk, vagyis a könnyfilm összetétele. A könnyfilm három fő alkotóelemből áll: egy olajszerű lipid rétegből, egy nyákszerű anyagból, a mucinból, továbbá vízből. Mindhárom alkotóelem kiemelkedő fontosságú. Az olajos összetételű anyag akadályozza meg a könnyet abban, hogy túl hamar elpárologjon, a víz tartja nedvesen látószervünket, míg a nyákos alkotóelem azért felel, hogy a könnyünk egyenletesen oszoljon el a szem felületén.

A szárazszem éppen ezért nemcsak szimplán attól alakulhat ki, ha túl kevés a könnyünk, már az is problémához vezethet, ha bármelyik alkotóelem nem megfelelő mennyiségben van jelen. Ha kevés az olajos anyag, a könny túl hamar elpárolog, és nem fejti ki hatását, ha pedig a mucin réteg hiányzik, a könny nem borítja be megfelelően szemünket. Nem mindegy, hogy melyik összetevőből szenvedünk hiányt, hiszen a szemorvosok sokszor ezt vizsgálva állapítják meg, hogy pontosan mit is kell tennünk látószervünk egészségéért, és a szárazszem megszüntetéséért.

De mitől is alakulhat ki ez a szindróma?

A rossz hír az, hogy sok mindentől. A betegség kialakulhat a magas vérnyomástól, cukorbetegségtől, lupustól, az A-vitamin hiányától, allergiától, terhesség okozta hormonváltozástól, az öregedéstől – leginkább 50 év felett –, a menopauzától, a hideg, száraz időtől vagy a szemhéj különböző betegségeitől és rendellenességeitől. Vagyis a szárazszem minden korban érinthette az embereket. Da akkor mégis miért vált sokkal jellemzőbbé mai modern társadalmunkban?

Leginkább azért, mert megannyi új tényező jelent meg életünkben az elmúlt évtizedekben, melyek a szindróma kialakulásához vezethetnek. A betegség ugyanis előjöhet gyakori repüléstől, a dohányzástól, a kontaktlencsétől, illetve több gyógyszertől, mint különböző antidepresszánsok, szorongás- és vérnyomáscsökkentők, hormonkezelésre használt gyógyszerek vagy fogamzásgátlók. Ám nemcsak ezek a tényezők járulnak hozzá ahhoz, hogy egyre több ember szenved a szárazszem-szindrómától. Az okozók között vannak a tabletek és okostelefonok is. Utóbbiak pedig igencsak nagy hatással vannak a gyerekekre. Aggasztóan nagy hatással.

Veszélyben a gyerekek

Egy koreai felmérés kutatta a szárazszem előfordulását olyan iskolások között, akik gyakran használnak különböző okoseszközöket. A 288 megvizsgált gyereknél nemcsak arra figyeltek, hogy szenvednek-e a tünetektől, de azt is, hogy pontosan milyen eszközöket és milyen gyakran használnak. A megkérdezettek 9,7 százalékánál volt megállapítható a betegség. Az érintett gyerekek társaikkal szemben sokkal többször használtak okostelefont, mely az egyik fő oka lehet a betegségnek. Mindehhez fontos megjegyezni, hogy a tévé, illetve a monitor előtt töltött idő nem volt összefüggésben a szindróma kialakulásával. Bár 9,7 százalék kevésnek tűnhet, ilyen korú gyerekeknél ez aggasztó arány.

Dr. Rohit Shetty havonta 300 fiatalt lát el, akik szárazszem-szindrómában szenvednek. Véleménye szerint az okostelefonok mellett a szárazszem a fiataloknál a stressztől és a nagyfokú szorongástól is kialakul. Ha pedig a fő ok az okostelefon túlzott használata, illetve a stressz, akkor napjainkban a felnőttek is nagyobb veszélyben vannak, ami jól magyarázhatja azt is, miért érdemes számítani arra, hogy a probléma a jövőben is fennállhat.

De miért is vannak ilyen káros hatással az okostelefonok és tabletek a látásunkra? Dr. Sirish Nelivigi, a Sakra World Hospital szemésze szerint ezen eszközök meglehetősen lecsökkentik a pislogás mértékét, és mint tudjuk, ez a szárazszemhez és az ahhoz kapcsolódó problémákhoz vezet.

De mit tehetünk a szárazszem ellen?

A szárazszem kapcsán sok megelőző, illetve több kezelési eljárást is ismerünk. Az már bebizonyosodott, hogy az okoseszközök használatát ajánlott mellőzni, vagy legalább használat közben minél több szünetet beiktatni. Emellett hasznos lehet, ha környezetünkben van párologtató, mely nedvesebben tartja a levegőt.

Ha kontaktlencsét hordunk, megfontolandó átmenetileg szemüvegre váltani, hogy kicsit kíméljük a szemünket, és ne hanyagoljuk a napszemüveg viselését sem – természetesen ez utóbbi lencséje legyen megfelelő minőségű. Ha dohányzunk, tegyük le a cigarettát – ezzel nemcsak szemünknek teszünk jót –, és figyeljünk a megfelelő folyadékbevitelre mindennapjaink során.

Emellett olyan eljárások is segíthetnek, mint a szemhájak és szemhéjszél langyos vízzel való áttörölgetése, a szemhéj masszírozása, melegítése melegítő párnával vagy a könnyelvezetés megakadályozása, például könnypontdugóval vagy párakamrával.

A tartalom a Bausch+Lomb megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.