Infláció és folyton változó gazdasági tényezők: így vigyázzon okosan megtakarítására
Az infláció legyőzi a párnacihában tartott megtakarításokat, miközben van megoldás arra, hogy ne csak a vagyonunk értéke maradjon meg, de gyarapodjon is. Samu Jánossal, a Concorde vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk a vagyonkezelés lényegéről, kockázatokról és eredményekről.
Egy amerikai tanulmány szerint nagyon nehezen szánják rá magukat az emberek arra, hogy pénzügyi felelősséggel járó döntést hozzanak, tízből hét ember inkább elodázza, ha a pénzéről van szó. Mi lehet ennek az oka?
Samu János: Minden döntés egy kockázat felvállalásával jár. Ha ez a pénzügyeket is érinti, akkor természetes, hogy az emberek nagy része ezt különösen terhesnek érzi. Szokták mondani, hogy az aktuális status quo az, ami a legkisebb kockázattal rendelkezik, mert ezt ismerjük. Minden, ami kicsikét újabb, az kockázatot hordoz magában.
Ennek lesz az az eredménye, hogy a lakosság igazából csak ül a megtakarításain, és az értékének megóvásával vagy növelésével a kockázatvállalás kerülése miatt inkább nem foglalkozik?
S.J.: Alapvetően ez a passzív kezelés jellemző. Hazai felmérések is azt mutatják, hogy a lakosság megtakarításait döntő többsége készpénzben, látra szóló és lekötött betétekben, vagy lakossági állampapírokban tartja. Ugyanakkor, ha véletlenül összetalálkoznak egy tanácsadóval, akivel a szélesebb körű lehetőségeket is fel tudják mérni, akkor már kicsit más a helyzet.
Akkor hogyan vigyázhatunk jobban a megtakarított pénzünkre?
S.J.: Olyan megtakarításokkal, amik felveszik a versenyt az inflációval. Ez az inflációkövető kötvényekkel a legegyszerűbb, melyek az inflációt nagyjából lefedik, de mi azt mondjuk, hogy nem csak az értékét akarjuk megőrizni a ránk bízott vagyonnak, hanem a gyarapításával is foglalkozunk. A leggyakoribb elem a részvények beemelése a portfólióba. Továbbá ilyenkor jönnek az alternatív befektetési lehetőségek, például abszolút hozamú alapok, vagy a nyersanyagpiaci, ingatlanpiaci befektetések. Ezekkel – mindamellett, hogy lépést tartanak az inflációval – tartósan magasabb hozamot is el lehet érni.
Ahhoz, hogy valaki ilyen befektetéseket vállaljon magától, komoly tőkepiaci és gazdasági ismeretekkel kell, hogy rendelkezzen, ami azért viszonylag ritka. Mit tehet az, aki nincs birtokában ilyen ismereteknek?
S.J.: Ilyenkor érdemes például a Concorde vagyonkezelési szolgáltatását igénybe venni, ahol előre meghatározott befektetési irányelvek mentén kezeljük a kialakított portfóliót. Az ügyfél válláról így lekerül az információgyűjtés terhe, velünk pedig időről időre át tudja beszélni a portfóliójának alakulását, állapotát.
Mi kerülhet a portfólióba?
S.J.: A portfóliókezelés során nagyon széleskörűen járunk el, a pénzt diverzifikáltan, részvényekben, és különböző befektetési alapokban, állami és vállalati kötvényekben helyezzük el. Egyre többen választanak valamilyen külföldi devizát a megtakarításaiknak a forint gyengülése miatt, ez is egy járható út.
Ha valaki a portfóliókezelőre bízza a pénzét, akkor tudni fogja, hogy az mibe fekteti be?
S.J.: A vagyonkezelés nem egy fekete doboz, amibe az ügyfél (akár magánszemélyről, akár vállalatról legyen szó) csak beszórja a pénzt, de aztán nem tudja, hogy azzal mi történik. Van egy – a befektető által – jól behatárolt mozgástér, melynek keretén belül a portfóliókezelő szabadon dönthet, de mégsem teheti meg azt például, hogy ha egy ügyfél nem akar kockázatot vállalni, akkor olyan részvényeket vesz, amik magas kockázatot hordoznak. Nincs minden változtatásnál egyeztetés, de azért a vezérfonal, melyben megállapodik az ügyfél és a portfólió kezelője az elején, befolyásolja, hogy milyen döntést hoz a portfóliómenedzser.
Dönthet úgy valaki, hogy nem akarja, hogy a pénzét mondjuk hadiipari részvényekbe fektessék?
S.J.: Igen, ez is lehetséges. Van, aki például az autóipari befektetéseket akarja kerülni, ilyenkor más megoldásokat keresünk. Minél nagyobb a vagyonkezelt portfólió, annál nagyobb a mozgásterünk és a befektetési paletta is, amelyről válogathatunk.
Milyen célok elérésére alkalmas a vagyonkezelési szolgáltatás igénybevétele?
S.J.: Ez nagyon változó lehet. Ami biztos, hogy amit az élet elénk állít, és amire szeretnénk felkészülni, megtakarítani, azt a vagyonkezelési szolgáltatás segítségével hatékonyabban, kevesebb időbefektetéssel lehet elérni. Van, aki azért gyűjt, hogy aztán a nyugdíját ki tudja egészíteni, van, aki a gyerekét szeretné majd drága iskolába járatni, van, aki biztonsági tartalékot gyűjt, de van olyan is, aki egyszerűen meg akarja őrizni kemény munkával felhalmozott vagyonának értékét. Ennek legvegytisztább formája, amikor valaki úgy veszi igénybe a szolgáltatást, hogy nem is hazai, hanem nyugat-európai számlán helyezi el vagyonát. Ez olyan, mintha elásná a kincsét egy távoli szigeten azzal a felkiáltással, hogy lehet, hogy ez egyszer még jól jön.
Milyen kockázatokat kell felmérnie egy portfóliókezelőnek?
S.J.: Első lépésként például azt, hogy milyen jellegű befektetést kér vagy utasít el kifejezetten az ügyfél. Az elején nagyon sokat beszélgetünk, hogy felmérjük a kockázatvállalási hajlandóságát és a céljait. Ha valaki hosszú távon szeretne magas hozamot elérni, akkor vállalnia kell, hogy átmenetileg a piac volatilitása miatt a befektetései veszteségesek is lehetnek, mert a magas hozam eléréséhez kikerülhetetlen, hogy részvénypiaci elemeket építsünk be a portfóliójába. A részvények értéke viszont rövidtávon akár jelentősen is ingadozhat. Teljesen más típusú befektetést eredményez, ha egy ügyfél azt szeretné, hogy bármikor hozzáférhessen a megtakarításához, mint az, amikor valaki hosszabb távban gondolkodik, és akár évekre is le tudja kötni vagyonát. Tapasztalataink szerint 5-6 év alatt már nagyon szép eredményeket lehet elérni.
Hogyan tudja csökkenteni a vagyonkezelő a kockázatokat?
S.J.: Mindig igyekszünk diverzifikált, sokelemű megtakarítási portfóliót kialakítani, ami ellensúlyozni tudja, ha bizonyos befektetések esetlegesen rosszabbul teljesítenek. Tehát ha például az egyik vállalat, aminek a részvényeiből több van a portfólióban, nehezebb időszakon megy keresztül, a részvények értéke csökken, ezt az értékcsökkenést a portfólió többi eleme kompenzálja. Ez az egyik eleme a kockázatok kezelésének. A másik, hogy azokat a pénzügyi eszközöket, amelyekbe befektetjük az ügyfelek pénzét, a legbiztonságosabb letétkezelő intézményekben tároljuk.
Mekkora változás volt a piacon az utóbbi években vagyonkezelői szemmel?
S.J.: Elég nagy mozgásokat láttunk, az orosz-ukrán háború kitörése meglehetősen átrendezte a piacot, az emelkedő inflációval párhuzamosan átmenetileg csökkentek a kötvény- és részvényárak. Ugyanakkor tavaly és idén már sokkal kedvezőbb a helyzet, és ha visszanézünk az elmúlt 5-6 éves időtávra, akkor is azt látjuk, hogy a portfólióink teljesítménye – a felvállalt kockázattól függően – 10, 20 vagy akár 30 százalékkal is meghaladták az inflációt.
A szomszédban zajló háború csak egy az egyre gyarapodó gazdasági és politikai kihívások közül, ott van még az Irán és Izrael közötti egyre nagyobb feszültség, miközben az Egyesült Államok elnököt választ idén, illetve a Kína és Tajvan közötti feszültség is egyre csak fokozódik.
S.J.: Ezekre a portfóliókezelőnek természetesen nincs ráhatása, nehéz megbecsülni ezen események kimenetelét, vagy bekövetkeztének valószínűségét. Az biztos, hogy mindegyik jelentős hatást tud gyakorolni a tőkepiacokra, ugyanakkor állandó mérlegelést igényel, hogy mikortól készítsük fel a portfóliót ezekre az eseményekre. A tajvani háború például már egy ideje a levegőben lóg, és ha erre készülve a portfólió kockázatos részét (főleg a részvénykitettségeket) csökkentjük, akkor persze elkerülhetjük a tajvani háború kitörésekor várható visszaesést, de ha a háború mégsem tör ki, akkor komoly hozam elvesztését kockáztathatjuk. Elmondhatjuk, hogy ez a folyamatos iteráció, a változások lekövetése, a várható kimenetek folyamatos mérlegelése a portfóliókezelő számára egy természetes közeg. Legfontosabb feladatunk, hogy állandóan értékeljük és értsük a környezetet, amiben az ügyfél pénzét kezelni kell.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Concorde Csoport megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
