Hogyan lehet közelebb hozni folyóink gazdag élővilágát az emberekhez? Többek között ez a vezérfonala a WWF Magyarország részvételével futó projektnek, amely egy egyedülálló bioszféra-rezervátumban zajlik, öt országon és három folyón átívelve.
Sokan vélik úgy, ha csak néhány száz forintot tudnak adományozni, az csak csepp a tengerbe. Az OTP Bank azonban bebizonyította, hogy ez egyáltalán nincs így, és az apró segítségekkel is jelentős hatással lehetünk mások jövőjére. Az OTP Bank digitális felületein 100-200-500 forintos adományok ajánlhatók fel, az egyik támogatható szervezet jelenleg a hátrányos helyzetű gyerekek számára zenei képzést nyújtó Snétberger alapítvány.
Mindannyiunk legalapvetőbb igénye, hogy pénzünk megőrizze vásárlóerejét: ha ma félreteszünk x forintot, akkor 10 év múlva is érjen legalább ugyanannyit, mint ma. Sajnos azonban ez nem feltétlenül ilyen egyszerű, különösen a maihoz hasonló magas inflációs ráta esetén. Cikkünkben két olyan lehetőséget mutatunk be, amelyek a bankbetéttel és készpénzzel szemben valóban garantálhatják pénzünk értékmegőrzését. Az elsőt a pénzpiacok iránt érdeklődőknek, a másodikat pedig az automatikus, hosszú távú megoldást keresőknek ajánljuk.
Egy szép környezetben épült skybar magával ragad és a szó szoros értelemben felemel a hétköznapokból. Mégis kevés hely valósítja meg ezt olyan színvonalon, mint a White Raven skybar & lounge: Budapest legmagasabban fekvő bárja egyszerre nyújt maradandó esztétikai- és gasztroélményt. A Várnegyedben található egyetlen skybarban – nevéhez méltóan – párját ritkító kilátás várja az ide látogatókat, a város színeit pedig az extravagáns koktélok és leleményes bárételek teszik még izgalmasabbá.
A megváltozott munkaviszonyok alaposan átrendezik az informatikai biztonság látképét.
Hogy kerül az ötlet a tervezőasztalra, mi az, amiből aztán új modellt fejlesztenek, kik és hogyan tesztelik le ezeket, míg végül a vásárlókhoz jutnak? Podcastunkban a Toyota jelenéről és jövőjéről Varga Zsombor PR-menedzserrel beszélgettünk.
A félmilliót is meghaladja a fogyatékkal élő személyek száma Magyarországon, akik számára egy sor hétköznapi tevékenység jóval nagyobb kihívást jelent ép társaiknál. Ezek között szerepel a kultúrafogyasztás is, és bár a magyar jogszabályok szerint fontos az esélyegyenlőség és a kultúra hozzáférhetősége bárki számára, még lenne mit alakítani a gyakorlatban. Jó példák azonban léteznek már itthon és külföldön egyaránt, ezeket mutatjuk be most.
Nem túl rossz, de van hely a fejlődésre – röviden így foglalható össze Magyarország digitális versenyképessége, azonban van egy terület, ahol az eddigieken túl további komoly fejlődésre lenne lehetőség, ez pedig az állami szektor. A témával kapcsolatban a Microsoft Magyarországhoz fordultunk, az informatikai óriásnak ugyanis komoly tapasztalatai vannak a kormányzati digitalizációval kapcsolatban.
A bioüzemanyagok körül sok a tévhit, pedig megfelelő technológiával nem csak a közlekedés, de az élelmiszeripar is sokat profitálhat a szakértő cégek működéséből.
Habár sokan még manapság is rettegnek a fogorvostól, és az éves ajánlott szűrővizsgálat fontosságát is elodázzák, mégis kevesen fordítanak figyelmet a napi rendszerességű, alapos és módszeres szájhigiéniára. Melyek az első jelek, amelyek felbukkanásakor érdemes szakember segítségét kérni? Mi az a plakk és mi köze az ínygyulladáshoz, valamint a fogszuvasodáshoz? Melyek azok a lépések, amelyek ajánlott elemei egy napi szájhigiéniai rutinnak? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
Az elmúlt hónapok eseményei, a dinamikusan növekvő infláció és a vissza-visszatérő pandémiás helyzet bizonytalanná tette a vállalkozások jövőjét, ezzel együtt pedig arra késztette őket, hogy biztos működésükért – ha lehet – most még inkább mindent megtegyenek. A vásárlói elvárások, a fogyasztói szokások pedig egyre-másra a technológiai innovációk irányába húzzák a cégeket, így az elektronikus fizetés ma már nemcsak elvárás, hanem alapszolgáltatásnak számít a vásárlók körében.
Ma már pluszeszköz beszerzése nélkül is biztosítható az érintéses fizetési lehetőség, méghozzá egyszerűen, okostelefonnal.
A kibertámadások felépítése a céljuktól függetlenül meglehetősen hasonló, azonban csak egy olyan lépésük van, amikor még komolyabb problémák nélkül lehet védekezni ellenük.
Bár hosszú hónapok alatt zajló folyamat vezetett ide, sokunkban most realizálódik igazán, hogy milyen nagy mértékben értéktelenedett el a pénzünk. A fizetőeszköz hosszú távon való értékvesztése önmagában nem újdonság, az utóbbi időben viszont olyan fokú visszaesést tapasztalhattunk, ami életszínvonalunkra és megtakarításainkra is súlyos hatással van. Ezért fogják vissza máris sokan a költéseiket, vagy váltják vissza idő előtt állampapírjaikat. Ilyen mértékű inflációt látva a legfontosabb kérdés: hogyan gondoskodhatunk megtakarításaink védelméről? Áttekintjük, hogy milyen lehetőségek közül választhatunk anyagi biztonságunk garantálásához.
Manapság a hőszigetelés minden ingatlan esetében az egyik legfontosabb kérdés, hiszen kulcsfontosságú, hogy a lakásunk vagy házunk hővesztesége a lehető legkisebb legyen. Nem mindegy azonban, hogy milyen anyagokat és hogyan építenek be: sokan nem tudják, de a hőszigetelő rendszerek minőségtanúsításának rendjét és forgalomba hozatalát uniós rendelet szabályozza. Cikkünkben körbejárjuk az ezzel kapcsolatos legfontosabb pontokat.
A mobiltelefonok legértékesebb részéből gyorsan és olcsón lehet értékes anyagokat visszanyerni – de csak akkor, ha a már nem használt készülékek a megfelelő helyre kerülnek. Az e-hulladék, ezen belül is a mobiltelefonok mennyisége rohamosan nő, újrafelhasználásuk, feldolgozásuk is egyre nagyobb üzlet. Ugyanakkor sokan nem tudják, mit lehet kezdeni a régi telefonnal, vagy nincs kedvük foglalkozni vele, pedig a nem megfelelően tárolt elektronikai eszközök akár veszélyesek is lehetnek a környezetre. Balika István nemes- és színesfémszakértővel, a Hulladékhasznosítók Országos Szövetségének Elektronikai és Elektromos Hulladékok Szakosztályának vezetőjével beszélgettünk.
Az közelmúltban érvénybe lépett, új fogyasztóvédelmi szabályok azzal kecsegtetnek, hogy véget vetnek az átveréseknek. Valóban így lesz?
Míg a pandémia 2020 márciusi berobbanása után a vendéglátásban és az idegenforgalomban dolgozók át tudtak menni az úgynevezett járványállóbb területekre, mint például a kereskedelembe és a logisztikába, addig most effajta átcsoportosításokra egyáltalán nincs lehetőség – mondja Juhász Csongor, a naponta 15 ezer embert foglalkoztató Prohuman HR-szolgáltató vállalat ügyvezetője.
Egy vállalat sokat tehet azért, hogy az ott dolgozók jól érezzék magukat munka közben, lehetnek akár fiatal pályakezdők, szülési szabadság után visszatérők, vagy épp az LMBTQ-közösséghez tartozók. A folyamatos fejlesztések pedig, legyen szó a rugalmas munkaidőről, a plusz szabadságokról vagy akár a társadalmi felelősségvállalásról, megtérülnek. Hogy néz ki mindez a gyakorlatban egy olyan cégnél, ami néhány éven belül a világ egyik legjobb munkahelye szeretne lenni? Berkes Áronnal, a Vodafone HR vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Az átalakuló ellátási láncok a logisztika minden területére hatással voltak, így a szektor által érintett ingatlanpiacra is. Hogyan változtak meg az igények? Az egyes cégek mi alapján választanak? Hogyan felelnek meg a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalásoknak és kihívásoknak? Hunyadi Zsuzsannával, a Prologis bérbeadásért és ügyfélelégedettségért felelős igazgatójával beszélgettünk.
