A magyarok jóval több édességet vesznek karácsonykor, mint az év többi részében, a magyar édességpiac forgalmának egyik legnagyobb részét a szaloncukor teszi ki. De hogy lehet mozgatni ezt a hatalmas csokimennyiséget és hogy jönnek a képbe a robotok?
Bár francia konkurenciáját maga hozta be az országba, a nehézségek ellenére, újszerű gondolkodásának és forradalmi ötleteinek köszönhetően mégis az ő neve vált a magyar pezsgőkészítés szinonimájává. Hogy hogyan? Erről olvashat cikkünkben.
Ki gondolta volna 25 évvel ezelőtt, hogy 2018-ban önvezető autókat tesztelünk, drónok szállítják házhoz az online megrendelt árut és csetbotokkal beszélgetve is lehet pizzát rendelni? Nagy lendülettel hódítja meg a világot a mesterséges intelligencia, az értelmes gépek által végzett munka – amit az ember csak felügyel és irányít – jóval kellemesebb, a „robotolás” kifejezés pedig mára inkább pozitív értelmet nyert.
Sokszor nem is gondolnánk, mennyire befolyásolja a dolgozók eredményességét és a cég pénztárcáját, ha nincsenek meg a megfelelő körülmények a kényelmes és zavartalan közös gondolkodásra, kreatív együttműködésre. De hogyan hozhatunk létre olyan tereket, amelyekben mindenki jól érzi magát, hatékonyan támogatják a mindennapi munkavégzést és kommunikációt, emellett pedig költséghatékony megoldást jelentenek a cég számára?
PSD2 – a GDPR mellett ez is gyakran elhangzó rövidítés manapság, ami jelentősen megváltoztathatja a vállalkozások életét. De miért is? Mert ennek révén olyan lehetőségekhez juthatnak a cégek, melyekkel hatékonyabbá tehetik a működésüket, ezáltal pedig versenyképesebbé válhatnak.
A felgyorsult digitalizációnak és a fogyasztási szokásokban történt változásnak köszönhetően óriási átalakuláson megy keresztül az ipar és a munkaerőpiac. Gyakorlatilag nincs olyan ágazat, amelyre ne lenne jellemző a munkaerőhiány, ám ezzel párhuzamosan az automatizáció és az intelligens rendszerek terjedése új távlatokat nyit a termelés és a logisztikai folyamatok racionalizálásában, illetve a hatékonyság növelésében.
Kezdetben csak egy üvegdarab volt, később már kézben tartható hasznos, de drága eszköz lett, évszázadok múlva pedig tömegtermék, melyet a legkülönbözőbb formákban gyártanak és értékesítenek, tökéletes megoldást biztosítva ahhoz, hogy tisztán lássuk a világot. Utánanéztünk a szemüvegek történelmének.
Az egyik legegyszerűbb alapanyaghoz nyúlt a svéd IKEA bútorgyártó és forgalmazó vállalat, ahol újszerű megoldásokkal kísérleteznek mind a szállítás, mind a raktározás területén. Az egyik legfontosabb, hogy papírra váltották fel a fa raklapokat, ami a cég soroksári áruházánál is nagyot növelt a hatékonyságon.
Hogyan nyújt hasznos segítséget a hazai közoktatásban és egy nagyvállalat digitális transzformációjában a mesterséges intelligencia? Milyen fontos lépésekre van még szükség a célok eléréséhez, és milyen akadályok nehezítik a feladatok végrehajtását? Ezekről is szó volt a Microsoft Future Decoded konferenciáján, ahol az MI hazai lehetőségeit és eredményeit mutatták be.
Pedagógussal beszélgettünk arról, hogy miért fontos a munkamegosztás az osztályteremben, illetve otthon. Az ország legnépszerűbb történelemtanára, Jocó bácsi osztja meg tapasztalatait arról, mit tanulnak mindebből a gyerekek, és hogyan motiválhatók, illetve hogyan tanulhatják meg felismerni és értékelni a csapatmunka előnyeit.
Valamilyen hosszú távú megtakarítás hiányában jobb, ha elfelejtjük a kényelmes nyugdíjas éveket.
Sokszor homályosan lát, talán még égő, szúró érzést is tapasztal a szeménél? A szárazszem-szindróma a változókor egyik tünete is lehet a többi egyéb panasz mellett. Cikkünkben elmondjuk, mit tehetünk, ha már a könnyünk sem úgy folyik, ahogy azt megszoktuk…
Bár az október egyelőre kegyes hozzánk, sokan már előre rettegnek, hogy ha a közeljövőben beköszönt a hideg idő, mennyire lesz magas az első számla, amiben már a fűtés is benne van. Néhány okos aprósággal azonban jelentősen lefaraghatjuk a költségeket, miközben kellemes melegben üldögélünk otthon.
A konyhában előszeretettel használjuk, ha termékismertetőn látjuk, gyanakodni kezdünk: a szaliciltől az E-számokig.
A látás világnapját 2000 óta minden október második csütörtökjén tartják azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a tényre, a vakság 80 százaléka megelőzhető, illetve gyógyítható lenne. Ám hogy állunk a szemek egészsége terén Magyarországon? Hogyan előzhetjük meg a látásromlást? Valóban tönkreteszi a monitor a szemünket? A látás világnapja alkalmából Németh János akadémiai doktorral, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának egykori igazgatójával beszélgettünk, aki maga is részt vesz a WHO (Egészségügyi Világszervezet) vakság elleni küzdelmében.
A millenárisok munkaerőpiacra lépése és a technológia gyors fejlődése miatt napjainkban gyökeres változáson esnek át a munkahelyek. De milyen ma egy modern iroda, és mi kap nagyobb hangsúlyt a munkaadók részéről, hogy az alkalmazottak még jobban teljesítsenek? És milyen segítséget igényelnek ők? Utánanéztünk a trendeknek.
Munka lenne, munkavállaló nincs. Már nehéz olyan iparágat találni, ahol a növekedést ne akadályozná a munkaerő felvételének, illetve megtartásának nehézsége. Ugyanakkor vannak jó példák, működő stratégiák is.
A munkavégzés és a stressz kéz a kézben járnak – nincsen olyan iroda, ahol néha-néha ne alakulna ki egy kis feszültség a csapatmunka, a kihívások és feladatok miatt. Hogyan garantálhatjuk munkaadóként alkalmazottaink számára a munka közben felgyülemlett stressz megfelelő és folyamatos levezetését, kezelését, ezzel együtt a mozgás biztosítását és az egészség megőrzését?
Fáradt szem, égő érzés és homályos látás... A szárazszem-szindróma nem csak kellemetlen tünetekkel jár, de hosszú távon komoly problémákat is okozhat látószervünknek. Ez már csak azért is aggasztó, mivel lassan népbetegségről beszélhetünk, melyben egyre inkább érintettek a fiatalok. De mit kell tudni minderről és mit tehetünk ellene? Utánajártunk.
Aki figyelemmel követi a híreket, annak bizonyára nem újdonság, mennyire kritikus állapotban van bolygónk az emberi felelőtlenségnek köszönhetően. A sarkvidéki jégtakaró egyre vékonyodik, az óceánok vízszintje emelkedik, a klímaváltozás miatt pedig egyre gyakoribbak a rendkívüli erejű viharok, mint például az USA keleti partján pusztító Florence hurrikán.
