Hivatalos statisztika híján iparági becslésekre lehet hagyatkozni: Magyarországon pillanatnyilag 1500-1800 nyilvános e-töltőállomás lehet. Azaz nagyjából 10 ezer lakosra jut 1,5 nyilvános töltő az országban, ami egyáltalán nem számít rossz aránynak Európában – 16. helyen vagyunk. Ez olvasható ki a nemrégiben megjelent „EV Readiness” index nevű jelentésből, amely nagyjából alkalmas arra, hogy bemutassa, mennyire felkészült egy ország a villanyautózásra. Az elemzők elég alaposan körbejárják az üzemeltetéshez szükséges infrastruktúra nemzetközi fejlettségének témáját, de természetesen a tényleges tapasztalatok összegyűjtéséhez ez már kevés.
És ön mennyire felkészült?
A töltési lehetőségekről ma már sokaknak van némi tudása, esetleg tapasztalata, mégis érdemes néhány dolgot tisztázni. Azt az uniós szabályozók is érzik, hogy az elektromos autók töltésénél a legalapvetőbb kérdéseket – melyik csatlakozót és melyik kábelt, hogyan kell használni – szükséges valamennyire „bolondbiztossá” tenni, ezért az oszlopokon és a kocsikon is egyértelműbb jelöléseket kell feltüntetni március óta. (A jó szándék megvalósításának milyenségéről már lehet vitatkozni.)
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az otthoni töltés a leggyakoribb minden országban, nálunk jellemzően 90-95 százalékos ennek aránya. Ennek a legfontosabb oka, hogy a jelenlegi bruttó 37,5 forintos kWh-nkénti árával európai viszonylatban kifejezetten olcsó a magyar háztartási áram. A napi rutinba is jól beilleszthető az otthoni töltés, és valójában a sebessége sem létkérdés, mert 8-10 órányi töltés nem jelent gondot az otthon eltöltött – jellemzően jóval több – idő alatt.
Ugyanakkor a rendszeres konnektorról töltés nem célszerű, és hát a vezetékek sem erre lettek méretezve. Ezt figyelembe véve jön a képbe egy falitöltő (wallbox) telepítése. Ezek 7,3–11 kW-os teljesítménnyel képesek tölteni a fixen bekötött készülékről, dedikálva töltéshez, csak csatlakoztatni kell az autót.
Egy ilyen beruházást előbb-utóbb minden elektromos autósnak érdemes meglépnie a kényelem és a hatékonyság érdekében.
Manapság nagyjából 500 ezer forintból úszható meg a telepítés, de jó hír, hogy a pénz nem egészen száll el: egy kiépített falitöltőre ma már az ingatlan értékét növelő beruházásként is tekinthetünk. Ilyen berendezés használatával már nemcsak a legkényelmesebb, hanem az egyik leghatékonyabb töltési mód is lehet az otthon töltés.
Kik azok a CPO-k?
De azért egyre fontosabbak a közterületi, publikus töltők is. Ezek az úgynevezett Charge-Point-Operatorok (CPO-k) által üzemeltetett oszlopok a legelterjedtebbek nálunk is, amelyek 40 kW-os teljesítményig jelzett váltóáramú készülékek, a leginkább elterjedt Type 2-es csatlakozóval. Ezekhez általában az autó saját kábelét kell használni.
Itt a töltési sebességet leginkább az határozza meg, hogy milyen töltési teljesítményt képes felvenni a kocsi. Hiába is van három fázis ugyanis az oszlopon, ha a jármű csak egyet tud használni.
A váltóáramú AC-töltő átlagosan 22 kW-os teljesítményével mintegy 50 kilométernyi áramot fogunk nyerni egy óra alatt.
Az közületi töltők másik csoportja a villámtöltő, amely jellemzően egyenáramot biztosít, és mára már igen jelentős, akár 350 kW-os teljesítménnyel is képes rá. Ezen a téren az úgynevezett CCS töltőcsatlakozó vált a leginkább használatossá, főleg az európai gyártók miatt. (A kihelyezett oszlopokon igyekeznek jellemzően legalább két szabványos töltőfajtát biztosítani.) Egy 50 kW-os töltőről egy átlagos autó manapság óránként 300 kilométerre elegendő áramhoz juthat, míg egy igazán gyors, 150 kW-os töltés révén akár 500 kilométeres hatótáv is nyerhető ugyanennyi idő alatt.
A töltési infrastruktúra kiépülésével párhuzamosan természetesen az egyes piaci szolgáltatók saját rendszereivel, mobilos alkalmazásaival is érdemes barátságot kötni, ha valaki tisztán elektromos vagy plug-in autót használ. Itt a kritikus pont, hogy a rendszerek kicsit eltérnek egymástól – jelenleg legalább 4-5 féle appot érdemes telefonján tartania annak, aki komolyan villanyautózik.
Mobiliti, eCharge+, Plugee, PlugShare – a négy muskétás
A magyarországi alkalmazások közül az NKM Mobiliti / MVM Töltőpont applikáció (iOS, Android) megkerülhetetlen, az állami energiaszolgáltató rendelkezik a legtöbb töltővel, melyek használatához mindenképp szükség van az appra. (Bankkártyás regisztráció után terhelik a bankszámlánkat, és havonta számlázzák a töltéseket.) Hasonló az ELMÜ-ÉMÁSZ alkalmazása az eCharge+ amely a 22 kW-os AC töltők használatához használható, illetve a Mol Plugee is, amely a névadó cég alkalmazása. Természetesen a Mol-kutaknál töltési egységeket is lehet vásárolni, ha valaki csak alkalomszerűen megy oda.
Az egyes piaci szolgáltatók persze a legkülönbözőbb árazási stratégiákat alkalmazzák. A felvett energia mennyiségétől (Ft/kWh), a töltőtípustól (AC/DC), valamint kisebb részben a töltés időtartamától (forint/perc) függően találhatók árazások.
Komoly változás, hogy egy ideje külföldön is használhatók a honi appok, erre szolgálnak a töltési roamingszolgáltatások. A Mobiliti ügyfelei például Európában 2020 októbere óta nagyjából 100 ezer töltőpontot használhatnak így. Az ilyesmi legnagyobb előnye, hogy az elszámolási rendszer ugyanaz, nem kell bajlódni vele.
A mobilappok térnyerésével együtt létezik és fontos is, hogy ügyfélkulccsal (token, RFID) applikáció nélkül is indítható töltés a legtöbb oszlopon. Ebben az esetben lényegében
egy kulcstartót kell igényelni a szolgáltatótól, melynek megfelelő ponthoz érintésével lehet indítani és megállítani a töltési folyamatot.
A töltési piac másik fontos csapásirányát az autópályák mentén telepített gyorstöltők jelentik. Ilyeneket kínál az Inonity, egy nagy nemzetközi kezdeményezés, amely kifejezetten a nagysebességű töltések szolgáltatást nyújtja nálunk egyelőre az M1-es, M7-es autópályák mentén kiválasztott négy helyszínnel.
Itt alapvetően prémiumáron kínálják az áramot, de ha valaki gyorsan akar eljutni elektromos autóval nagy távolságokra, akkor ezek megkerülhetetlenek. Kedvezményt az kap, aki a konzorciumhoz tartozó valamely autómárkát használja: az ilyen autós egyedi kedvezmények sokkal olcsóbban veheti az áramot, mint a rendszeren kívüliek. A legnagyobb európai márkák – Audi, BMW, Volkswagen – benne vannak a társulásban.
Kivételt jelent szinte minden rendszer alól a Tesla, amely a saját hálózatában a Superchargeren keresztül oldja meg ügyfelei kiszolgálását, jelenleg nálunk hét ilyen egység van szerte az országban Győrtől Szegedig.
Összességében kétségtelen, hogy aki elektromos autó vásárlására adja a fejét, annak tudatosan kell majd felépítenie a mindennapi használatot is. Ebben egyre több applikáció és okoseszköz áll rendelkezésére, Amerikában már a Google Térkép is úgy számol útvonalat az elektromos autónak, hogy hol és milyen teljesítményű töltőnél, mennyi időt kell majd eltölteni az optimálisan megtervezett útvonalhoz. A szolgáltatók részéről pedig megjelentek már azok a lehetőségek is, hogy aki nem tudja otthon tölteni a kocsiját, az hogyan kaphat például kedvezőbb éjszakai díjat egy publikus egységen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.