„Időben kezdtük el a munkatársak felvételét és megkönnyíti a feladatot, hogy a fiatalokat vonzza az, hogy egy elismert nemzetközi vállalatnál dolgozhatnak” – mondta Milan Nedeljkovic a HVG kérdésére válaszolva és azt is hozzátette, eddig száz embert vettek fel, és folyamatosan készítik elő, hogy a gyár 2025-ös megnyitására meglegyen az ezer alkalmazott.
Azt is elmondta, hogy miután az egymilliárd eurós befektetéssel épülő, 150 ezer éves kapacitású debreceni gyár lesz az első, ahol a BMW új elektromosautó-osztálya, a Neue Klasse járművei készülnek, a megnyitásának századik évfordulóját ünneplő müncheni gyár lesz az, amely elsőként csatlakozik a teljesen új technológiát képviselő autók gyártásához. „Ezt követően fokozatosan lépnek be a további üzemek” – magyarázta, majd hozzátette, a Neue Klasse nem szorítja ki teljesen a többi BMW-típust, a müncheni központú cég továbbra is gyártja a már piacon lévő autóit. A Neue Klasse osztályon belüli járművekről a BMW keveset árul el, azonban annyit már elmondtak, hogy többféle típusból áll össze az új kínálati szegmens.
A cél az, hogy 2030-ra a BMW új járműveinek fele már elektromos legyen, de a cég nem hagy fel azzal, hogy egyes típusait továbbra is az igények szerint különböző meghajtással – benzinessel, dízellel vagy hibridként, illetve elektromos motorral – forgalmazza. Arra a HVG-kérdésre válaszolva, hogy mennyire tartja reálisnak azt az EU-s tervet, amely szerint 2035-től be kellene tiltani az unióban a belsőégésű motorokkal szerelt új járművek forgalmazását, közölte: „Ez nem technológiai kérdés, hiszen műszaki értelemben már most képesek vagyunk az elektromos autók gyártására és 2035-re el tudnánk érni azt is, hogy kizárólag elektromos járműveket gyártsunk. A kérdés inkább az, hogy a piac és a fogyasztó felkészült-e arra, hogy kizárólag elektromos járműveket használjon. Ha pedig nincs meg a szükséges infrastruktúra és az energiaállátás kérdése sincs teljesen megoldva, nem lehet teljes mértékben áttérni az elektromos járművekre. Ezért úgy véljük, nem érdemes túl hamar dönteni arról, mi legyen 2035-ben. A BMW elkötelezett a mellett, hogy az EU döntésével összhangban 2030-ra 55 százalékkal csökkentse CO2-kibocsátását. De az lenne a jobb, ha úgy születnének a későbbi időszakra vonatkozó döntések, hogy látjuk, miképpen fejlődik az infrastruktúra” – magyarázta.
Nedeljkovic szerint a BMW nem csak az elektromos fronton lép előre, hanem fontosnak tartja az önvezető autók fejlesztését is. „Már most jelentős segítséget kapnak az autóvezetők, a BMW kínálatában a 2, illetve a 2+ szintű vezetősegítő rendszerek működnek. Néhány éven belül megjelennek a 3-as szinten lévő BMW-járművek is – mondta. (Az önvezetés hármas szintjén a járművek bizonyos körülmények között már képesek a teljes önvezetésre, így emberi beavatkozás nélkül is képesek haladni. Viszont amennyiben a feltételek valamelyike hiányzik, a hús-vér sofőrnek át kell vennie az irányítást.)
Az igazgatótanács tagja arról is beszélt, hogy a cég már kifejlesztette azt a technológiát, amellyel 95–96 százalékban reciklálni lehet az elektromos autók akkumulátorait. „Tovább is próbálkozunk, mert fontos számunkra az alapanyagokkal takarékoskodás. De most elsősorban az akkumulátorok újrahasznosítására összpontosítunk, energiafarmokat hozunk létre saját gyárainkban, például Lipcsében, ahol a használt akkumulátorokat energiatárolásra vetjük be.
Minél több megújuló energiát használunk, annál több energiatároló kapacitásra van szükség, hiszen a napsütési csúcsidőszak, vagy az erős szél nem feltétlenül esik egybe a gyártáshoz szükséges igényekkel” – mondta Nedeljkovic a HVG-nek. Az energiafarmokon, ahol ideálisak a körülmények, 15 évnél is több lehet az akkumulátorok élettartama.
A BMW debreceni gyárának megépítéséről 2018-ban született meg a megállapodás, s ha megépül az üzem, Németország mellett Magyarország lesz az egyetlen olyan európai helyszín, ahol mind a három német prémium autógyár képviselteti magát gyártókapacitással.
A BMW már eddig is komoly kapcsolatokat ápolt Magyarországgal: több mint ötven hazai beszállító dolgozott BMW-megrendelésre és ezek a cégek mintegy tízezer embert foglalkoztatnak. A debreceni üzem nem csupán a gyártási technológiában jelent komoly fejlődést: a gyár száz százalékban megújuló energiát használ majd, s ezt nagy részt az épületek tetején lévő napelemekből gyűjti be.
