A németek sem száguldoznak a sebességkorlátozás nélküli autópályákon: valójában ennyivel hajt az átlag
Hétvégén sem vadulnak meg, amikor kisebb a forgalom.
HVG
Sokan úgy gondolják, hogy a német autópályákon, különösen azokon a szakaszokon, ahol nincs állandó sebességkorlátozás, az autósok rendszeresen extrém sebességgel közlekednek. Egy friss tanulmány azonban cáfolja ezt a sztereotípiát – írja a Spiegel. A Német Gazdasági Intézet (IW) kölni központja az észak-rajna–vesztfáliai automata mérőpontok adatait elemezve arra jutott, hogy az autók az ilyen nélküli szakaszokon is átlagosan mindössze 113,5 kilométer per órás sebességgel haladnak. Sőt, a forgalom jelentős része, pontosan 83 százaléka, nem lépi túl a 130 kilométer per órás sebességet.
A vizsgálat során 2024 nyarán közel 1,9 milliárd jármű haladt át a 979 mérési ponton. Az autósok 10 százaléka 130 és 140 km/h közötti sebességgel közlekedett, míg csupán egy százalékuk lépte át a 160 km/h-t. Érdekes módon a hétvégéken csak enyhén gyorsabb volt a forgalom, mint hétköznap. A mért adatok azt mutatják, hogy még kedvező időjárási és közlekedési viszonyok között is a legtöbb autó 100-130 km/h közötti tempóval halad.
Thomas Puls, az IW közlekedési közgazdásza szerint a sebességkorlátozásról szóló vita eltúlzott. Bár a tanulmány szerint az autók többsége tudatosan választ sebességet, Puls hangsúlyozta, hogy a közlekedési szektorban sokkal nagyobb problémák is vannak. Véleménye szerint a politikusoknak az infrastrukturális válságra kellene inkább megoldást találniuk, mintsem kizárólag a sebességkorlátozás kérdésére koncentrálniuk.
A tanulmány rámutatott arra is, hogy a német autópályákon az átlagsebesség csökkenő tendenciát mutat, aminek kutatók szerint oka lehet az egyre több építkezés és a pandémia utáni sűrűbb forgalom. Az IW ugyanakkor kizárta, hogy az üzemanyagárak emelkedése miatt lassítanának az autósok, bár más szakértők ezzel ellentétes véleményt fogalmaztak meg.
Egyre több konkrét ötlet kerül napvilágra, hogyan változhat meg a mindennapi életében talán legtöbbet alkalmazott jogszabály, a KRESZ. Nem túlzás az állítás: komoly újdonságok lesznek.
Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.