Alapvetően pozitívnak tekinthető az, amit az önkéntes nyugdíjpénztáraknál lehet látni. Folyamatosan emelkedik a tagok száma és átlagos befizetése is. A 2025 első negyedévében látott 12 ezer forintos átlagos havi tagi befizetésből azonban nem fog összejönni semmi a nyugdíjas évekre. Sőt, ez az összeg reál értelemben elmarad a 2020-as átlagos tagi befizetések szintjétől is.
A módosító további korlátozások eltörlésével is használhatóbbá tenné az egészség- és önsegélyező pénztárakat.
Az elmúlt időszakban nagy visszhangot kapott Zsiday Viktor véleménye, miszerint a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan. Habár a magyar nyugdíjhelyzet a következő évtizedekben jelentősen nehezebbé válik, a teljes összeomlás valószínűleg nem fog bekövetkezni.
„Ahol már végrehajtották, ott visszacsinálják” – üzent a nemzetgazdasági miniszter a biztosítóknak.
Az utóbbi időben a kockázatosabb befektetési alapokat szerették az ügyfelek, amelyekbe juthat a frissen felszabaduló pénzekből is – latolgatja Temmel András, a Bamosz főtitkára. A befektetőknek nem szegte kedvét a hozamok megemelt adója, ám azt változatlanul nehéz megítélni, melyik alap mennyire zöld. Interjú.
Alapvetően a családi adókedvezmény emelése és a két-, háromgyermekes nők szja-mentessége érdemben növelheti a családok jövedelmét. Ugyanakkor vannak olyan megtakarítások, amelyeknél az egyik legerősebb hívószó az állami támogatás, ami gyakorlatilag az érintettek személyi jövedelemadójából jár vissza. Ezek a megtakarítások nagyon fontos részét képezik a hazai nyugdíjrendszernek. De mi lesz a sorsuk most, hogy számos csoport nem fog személyi jövedelemadót (szja) fizetni, vagy az adófizetési kötelezettsége érdemben csökkenni fog?
Ha megvalósul a kormányfő által megígért intézkedés, a személyi jövedelemadó (szja) újabb nagy csökkentési hulláma nyomán tovább gyengülhet az öngondoskodás Magyarországon. Mi lehet a megoldás az újabb problémák ellen?
Egyre több nyugdíjas érzi úgy, hogy évről évre egyre kevesebbet ér a nyugdíja, pedig az állam az emelésekkel gondoskodik arról, hogy annak vásárlóértéke ne csökkenjen. Mégis, ha ez igaz, akkor vajon miért érzik úgy a nyugdíjasok, hogy rosszabb anyagi helyzetbe kerülnek?
Egyre több munkáltató ismeri fel azt, hogy milyen sokat jelenthet munkavállalóinak, ha az általános jólléti és egészségügyi juttatások mellett azok hosszú távú anyagi biztonságával is törődik. Az Év Gondoskodó Munkahelye Díj 2024 nyerteseinek gyakorlati megoldásait elemezzük a díj egyik zsűritagjával, Fata László juttatási szakértővel.
A bölcs, szorgalmas hangya és a gondtalan, ám felelőtlen tücsök története a gyerekkorunkból ismerős lehet. Ez a klasszikus mese nem csupán egy szórakoztató történet, hanem egy időtlen tanulság is, amit máig előszeretettel hangoztatunk, ha az öngondoskodásról, azaz a jövőre való felkészülésről van szó.
Csak a kreativitás szabhat határt annak, hogy egy gondoskodó munkahely a béren kívüli juttatásokon kívül mit adhat még dolgozóinak annak érdekében, hogy biztosítsa azok egészségét, jóllétét. Fata László, juttatási szakértővel, Az Év Gondoskodó Munkahelye Díj egyik zsűritagjával beszélgettünk.
Érdemes igyekeznie annak, aki teljesen ki szeretné használni az adó-visszatérítést az öngondoskodási konstrukciók után.
A magyarok 38 százaléka pedig saját bevallása szerint egyáltalán nem is szokott megtakarítani.
A 2025-ös minimálbér-emelés következtében még tovább romlik a katás egyéni vállalkozók nyugdíjhelyzete. Katásként már az elmúlt években is rendkívül alacsony nyugdíjjogosultságra tehettünk szert, de jövőre minden korábbinál tragikusabbra fordul a helyzet. Éppen ezért a katások számára egyszerűen elengedhetetlen az öngondoskodás, azaz egy kiegészítő időskori jövedelemforrás felépítése.
Újra nőtt az önkéntes nyugdíjkasszák taglétszáma, a vagyon éves alapon 19 százalékkal nőtt, meghaladja a 2,1 ezer milliárd forintot. Az egészségpénztárak taglétszáma is nőtt, meghaladja az egymillió főt.
Ki fogja végre megmenteni a magyar időseket?
Sokan ezért úgy gondolják, öreg korukban is dolgozniuk kell.
Az egészségértés az egyik kulcsa annak, hogy mindenki szintet léphessen a saját életében és hozzájáruljon ahhoz, hogy a leginkább rászorulók is megkaphassák a legjobb kezeléseket. Az egészségértést támogató kezdeményezéseket pedig évek óta segíti az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének pályázata. Az Egészségértés Díjon elindult projektek között van például a demenciában szenvedőknek szervezett, a saját fiatalkorukat megidéző különleges program, amelyet a szentendrei Skanzen hívott életre, és az egészségügyi szakembereket a lakossággal összekötő projekt is – mondta a HVG BrandLab-nek dr. Szalóki Katalin, az Egészségértés Díjat alapító Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója. Az évek óta nagy sikerrel futó díjra az idén is jelentkezhet bárki, aki újdonságot hozott létre az egészségértés területén.
Egy év alatt közel 40 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben Magyarországon alig 9 százalék emelést kaptak a nyugdíjasok. De vajon melyik országban élnek jobban az idősek? A Bankmonitor számításai alapján Magyarországnak igencsak fel kell kötnie a gatyáját!
Egy évvel ezelőtt indult el a Betegbarát-projekt, amelynek célja egy olyan minősítési rendszer kialakítása volt, mellyel a betegek számára fontos paraméterek mentén értékelik a magánegészségügyi szolgáltatókat. A tavalyi év sikerei után pedig idén is megválasztják az Év Betegbarát Szolgáltatóit. Ezúttal új stratégiai partnerrel, a HVG Kiadóval közösen lép szintet a rendezvény, ugyanis egy szakmai konferenciával egybekötve adják át a 2024-es díjakat. A nevezés elindult, ráadásul új kategóriákban is megmérettethetik magukat az intézmények.
