A magyarok nem számítanak semmi jóra a jövőben?
A bölcs, szorgalmas hangya és a gondtalan, ám felelőtlen tücsök története a gyerekkorunkból ismerős lehet. Ez a klasszikus mese nem csupán egy szórakoztató történet, hanem egy időtlen tanulság is, amit máig előszeretettel hangoztatunk, ha az öngondoskodásról, azaz a jövőre való felkészülésről van szó.
De vajon mennyire vagyunk mi magunk is hasonlóak ezekhez a mesefigurákhoz? Vajon megfelelően gondolunk a jövőnkre, vagy inkább csak a jelen kihívásaival foglalkozunk? És a jövőre való felkészülés egyetlen módja valóban az, ha a sarokba állítjuk a hegedűt, és csak a munkának élünk? Létezik erre más megoldás is? Egy felmérés alapján kiderült, hogy a hazai lakosság öngondoskodási szokásain lenne még mit javítani.
Az öngondoskodás fogalma
Bár nekünk nem kell morzsákkal megtölteni a kamrát, ha jön a tél, a pénzügyi tervezés területén is hasonló dilemmával szembesülünk. Életünk során számos váratlan helyzettel szembesülünk: egy betegség, egy munkahely elvesztése vagy egy váratlan kiadás – egy elromló kazán, egy beázás, egy lerobbanó autó – mind-mind olyan események, amelyekre érdemes felkészülni. A nagyobb kiadással járó, de tervezhető célokat is érdemes szem előtt tartani, mint például a lakásvásárlás, gyerekvállalás, nyugdíjas éveink tervezése. Anyagi tartalékkal, azaz az öngondoskodás segítségével egy biztonsági hálót építhetünk ki magunknak, ami megvéd a pénzügyi nehézségektől. Ha van megtakarításunk, akkor nem kell attól tartanunk, hogy egy váratlan kiadás miatt le kell mondanunk fontos céljainkról vagy életminőségünkről. De az öngondoskodás nem csak az anyagi biztonságunkat szolgálja: hozzájárul a mentális egészségünk megőrzéséhez is, hiszen a pénzügyi stabilitás érzése jelentősen csökkenti a stresszt és a szorongást.
De miért olyan fontos, hogy időben, már fiatalkorban elgondolkodjunk a jövőnkről és felépítsünk egy stabil anyagi alapot? Hogyan alakíthatunk ki egy olyan öngondoskodási stratégiát, amely hosszú távon is fenntartható és segít elérni céljainkat? Vajon mire számíthatunk az elkövetkező évtizedekben?
Hadilábon állunk a tudatossággal
A magyar lakosság jelentős része még alapszinten áll a biztonság megteremtésében – legalábbis erre következtethetünk az OTP Öngondoskodási Index alapján, amelynek 2024-es értéke 54 pont lett. Minél magasabb ez az érték, annál erősebb az öngondoskodás mértéke: 60 pont felett beszélhetünk valódi megoldásokról. Ez az 54 pont persze egy átlag, mögötte nagyon sok eltérő egyéni viselkedés húzódik, azaz igen változó, hogy mennyire vesszük komolyan a jövőt, és mit teszünk az anyagi biztonságunk érdekében.
A felmérés alapján a bankoló lakosság 38%-a 60 pont feletti értéket ért el: ők azok, akik az öngondoskodás terén tudatosak, előre terveznek, és aktívan tesznek is azért, hogy terveik megvalósuljanak. A megkérdezettek 43%-a viszont 50 pont alatti értékkel még nem lépett rá a tudatos felkészülés útjára. A kettő között „billeg” a válaszadók 19%-a: már megfogalmazódott bennük a szándék, de még nem alakították ki stabilan az öngondoskodási szokásaikat, valamint önállóan nehezen igazodnak el a pénzügyekben.
Bizonytalanok vagyunk és szorongunk
Nem meglepő az az érték, amely a jövővel kapcsolatos szorongásra mutató kérdésekből alakult ki. Az anyagi bizonytalanság, a rapszodikus gazdasági helyzet, a klímaváltozásnak köszönhető problémák és kiadások, a világban zajló háborús konfliktusok, a munkapiaci változások mind hatással vannak a jövőnk tervezésére. A felmérésben résztvevő emberek közel fele (45%) nem csupán bizonytalannak látja ezt a jövőt, de szorong is miatta. A szorongást pedig sokszor elkerüléssel próbáljuk enyhíteni, úgy látszik, gazdasági kérdésekben is. A jövő kiszámíthatatlansága miatt a fókusz a jelenre tevődött át: a felnőtt lakosság 60%-ának a jelen megélése fontosabb, mint elérni jövőbeli céljait. Tény, hogy nehéz a most kényelméről és az életminőségről lemondani a majd egyszer talán miatt. Ennek köszönhető, hogy a megkérdezettek 34%-a egyáltalán nem is tervez semmiféle anyagi változtatást a jövővel kapcsolatban. A lakosság felének pedig vannak ugyan tervei, de ezek sem hosszú távú tervek: jellemzően a belátható időszakra, 1-3 évre koncentrálnak.
Egy megnyugtató tervre van szükség
A felmérésből az is kiderült, hogy minden ötödik felnőtt, ha teheti, egyáltalán nem foglalkozik pénzügyekkel, de 54% is kizárólag annyit, amennyit feltétlenül muszáj. A lakosság mindössze 26%-a követi rendszeresen a pénzügyeit, fele (52%) azonban semmilyen kimutatást nem vezet ezzel kapcsolatban, és ötöde (21%) is csak fellángolásszerűen.
A megkérdezettek 43%-a bizalmatlan a banki ajánlatokkal szemben, ami abból is adódik, hogy egyszerűen nem értjük az ajánlatokat. A többség, azaz 59% szerint az ajánlatok bonyolultak, túl sok az apróbetű, ami csak tovább növeli a bizalmatlanságot. Ha pedig rászánnánk magukat, hogy szakértő segítségét kérjük, lehet, hogy ez a bizalmatlanság csökkenne.
Mástól várjuk a megoldást
Bár az látszik, hogy a számok ellenére az öngondoskodást sokan fontosnak érzik, ez valójában többnyire egyet jelent: az idősebb korunkra vágyott nyugodt életet és anyagi biztonságot. Ennek megteremtését viszont továbbra is az államtól várjuk, nyugdíj esetében 10-ből 8-an.
De tudjuk azt is, hogy változtatni kell a hozzáállásunkon: bár a megkérdezettek az államtól várják a biztonságot jelentő nyugdíjat, mégis egyre többen ismerik fel (82%), hogy az állam nem fogja tudni ezt biztosítani számukra. És hogy mi a megoldás? Erre a kérdésre érdekes arányú válaszok születtek: az egyetlen lehetőséget minden második magyar (46 %) az élethosszig tartó munkában látja. Ennél kevesebben, 38% keresi aktívan és tudatosan a megoldást a megtakarításokban, esetleg befektetésekben.
A banknál emellett számos digitális megoldás is elérhető, online igénybe vehető az OTP Internet- és MobilBank kisebb megtakarításokra ösztönző Persely funkciója, emellett online nyitható az Értékpapír-számla, mely többféle megtakarítási formát ölel fel, és a Tartós Befektetési számla (TBSZ) is, amellyel 5 év után teljes adómentességet érhetünk el a hozam után.*
Tücsökből hangya
Bár a bankolók 58%-a szerint a pénz önmagában nem boldogít, a többség – a megkérdezettek 65%-a – mégis egyetért abban, hogy anyagi biztonság nélkül nem lehet nyugodtan és szorongás nélkül élvezni az életet.
De többségben (58%) vannak azok, akik bár a tücsöklétet talán kellemesebbnek érzik, hajlandóak lemondani napi kiadásokról annak érdekében, hogy a jövőjükre félretegyenek, és biztonsági tartalékot alakítsanak ki. Megnyugtató arány, hogy a megkérdezettek közül kevesebben vannak azok, akiknek – mint egy vérbeli tücsök esetében – a pénz csak jön és megy.
A felmérés alapján tehát egyértelműen látszik, hogy nagyobb pénzügyi megfontoltságra van szükségünk, illetve megbízható, átlátható segítségre. Hiszen mind tudjuk már, hogy a jövőnket a jelenben kell megalapozni, és ahhoz, hogy anyagi biztonságban élhessünk, tudatos öngondoskodásra van szükség.
* Jelen tájékoztatás nem minősül ajánlattételnek, befektetési ajánlásnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak, befektetési vagy pénzügyi elemzésnek, befektetésre való ösztönzésnek, a benne foglalt adatok tájékoztató jellegűek és célja kizárólag a figyelem felkeltése, ezért további részletekről kérjük, tájékozódjon az OTP Bank fiókjaiban és honlapján (www.otpbank.hu) közzétett üzletszabályzatokból és hirdetményekből.
A tartalom az OTP Bank megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
