Még mindig a Hold körül keringhet az Apollo 11 holdkompjának felszállóegysége – erre jutott egy kaliforniai kutató, akinek minden szimulációja ugyanezt az eredményt hozta ki.
Az űrhajós Neil Armstronggal és Buzz Aldrinnel együtt vett részt az első holdraszálláson.
Kezd összeállni az Artemis-misszió, amely a Hold újabb meghódítását célozza. A lépés fontos: az égitestről indulhatnak majd az első űrhajósok a Mars felé. Ehhez azonban be kell tartani néhány szabályt.
Érdekes kutatást végzett az Apple egyik fejlesztője, aki nem a mai telefonokat, hanem töltőik képességeit hasonlította az Apollo-missziók által használt fedélzeti számítógép teljesítményéhez.
Január 20-án kilencvenéves Edwin "Buzz" Aldrin amerikai űrhajós, aki 1969. július 21-én második emberként léphetett a Hold felszínére.
Máig mindenki ismeri a holdra szállásról készült felvételeket, az Apollo-11 missziója és hősei is rengeteg filmkészítőt ihlettek meg. Ebből választottuk ki a legemlékezetesebbeket.
Évekig készültek, de az utolsó hónapok különösen fontosak voltak, minden mozdulatot, minden műszaki, irányítási tudnivalót el kellett sajátítaniuk. Alább erről láthatnak képeket.
Mai szemmel nézve megmosolyogtató technológia segítette az első holdra szállást. Az űrverseny által felgyorsított fejlesztések öt évtizede két ember lépteit segítették, de ha nincsenek, ma mindannyian egy másfajta világban élnénk.
Egy tudományos újságíró olyan részletekről számol be a holdra szállással kapcsolatos új könyvében, melyek sokáig titkosítva voltak.
A NASA tudósai a rendelkezésre álló információk alapján készítettek egy videót, ami Neil Armstrong szemszögéből mutatja az ötven éve történt eseményeket.
A holdra szállás 50. évfordulója mutatja csak igazán, mekkora kihívás volt embert juttatni a szomszédos égitestre. Más kérdés, hogy a nehézségek bizonyos része csupán hajmeresztő teóriákon alapult, melyek aztán nem mutatkoztak jogos félelemnek.
Méltón, és igazán rendhagyó módon emlékeznek a holdra szállás 50. évfordulójára az Egyesült Államokban.
Sok ember él a világon, aki szerint a holdra szállás csak mese. Egy nem reprezentatív, de így is fontos felmérésben most a magyarok is elmondhatják a véleményüket.
Hiába van bizonyíték az 1969-es holdra szállásról, az összeesküvés-elméletek rajongói szerint a landolás soha nem történt meg, egy stúdióban játszották el az egészet. Most ebbe a konspirációs teóriába került bele egy újabb csavar.
A NASA közlése szerint Bruce McCandless amerikai asztronauta csütörtökön, nyolcvanéves korában halt meg. Rá emlékezve videón is felidézzük emlékezetes tettét.
Egészen pontosan 6800 dollárért (1,8 millió forint).
