szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Egy tudományos újságíró olyan részletekről számol be a holdra szállással kapcsolatos új könyvében, melyek sokáig titkosítva voltak.

Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Friss cikkek a témában

Ezen héten lesz 50 éve, hogy embert juttatunk a Holdra: 1969. július 20-án volt a nagy történelmi pillanat, amikor az első űrhajós, Neil Armstrong a holdkomp fedélzetéről az égitestre lépett, és elhangzott minden idők egyik legfontosabb mondata.

Bár a holdra szállást több helyen az Egyesült Államok elképesztő teljesítményeként tálalják, egy új könyv és szerzője nem így látja a dolgot: szerinte a művelet nem ment olyan simán, mint azt sokan hiszik, az Apollo-11 legénysége ugyanis lényegében csak a szerencséjének köszönheti, hogy végül épségben visszajutott a Földre.

Armstrongék már a parancsnoki modulban ültek, és javában visszafelé tartottak, amikor a korábban leválasztott egyik szerkezet épphogy nem vágódott beléjük. Ekkora sebességnél borítékolható következménnyel járt volna az ütközés – írja a Business Insider Nancy Atkinson tudományos újságíró Eight Years to the Moon: The History of the Apollo Missions című új kötete alapján. A könyv érdekessége, hogy kitér az Apollo-11-el kapcsolatos furcsa anomáliára, amely az író szerint hosszú ideig titkosított információnak minősült, így a köz nem is szerezhetett róla tudomást.

©

Atkinson több dokumentumot is átnézett, illetve korábbi NASA-alkalmazottakkal is egyeztetett. Beszélt például az Apollo-program egyik villamosmérnökével, Gary Johnsonnal, aki pontosan tudta, miről van szó. Elmondása szerint a helyzet annyira veszélyes volt, hogy egy jó adag szerencse is kellett hozzá, hogy az űrhajósoknak nem esett bajuk.

Atkinson szerint a NASA-nak fogalma sem volt, mi játszódott le odafent, a problémára csak később derült fény, amikor a legénységet alaposan kikérdezték. Az űrügynökség nyomozásba kezdett, és megállapították, hogy hasonló anomália fenyegette az Apollo-8, majd 10, az űrprogram negyedik emberes repülését is, szintén azért, mert a hajtóanyaggal és a rakétával felszerelt szerviz modul a szétválást követően túl közel került az űrhajósokat szállító parancsnoki kapszulához.

Az írónő egyik merész kijelentése, hogy a NASA állítólag tisztában volt a hiba forrásával, de azt még az Apollo-12-nél sem javította ki, mert fontosabb volt, hogy az űrhajót az eredeti terveknek megfelelő időpontban útjára engedjék. Ha javítani kell valamit, úgy a kilövés se biztos, hogy összejött volna.

[Felmérés: A magyarok nem kis része szerint azért kamu a holdra szállás, mert az ember nem élhet túl egy ilyen utat]

Atkinson szerint a NASA bár titkosította az incidens részleteit, később hivatalos jelentést tett közzé, amely a mai napig elérhető az ügynökség archívumában. Azt, hogy miért nem lett belőle címlapsztori, valószínűleg a felfokozott űrverseny és az elért eredmények miatt alakult így: az USA sorra vitte az asztronautákat a Holdra, a sikeres küldetések láttán pedig semmi mással nem foglalkoztak az emberek, csak társaikat ünnepelték.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Elhárították az omlásveszélyt a Notre-Dame-nál

Elhárították az omlásveszélyt a Notre-Dame-nál

Fekete-Győr: Volner javaslata nem befolyásolja a stratégiánkat

Fekete-Győr: Volner javaslata nem befolyásolja a stratégiánkat

Európai Parlament: A közmédia egyes tagállamokban kormányzati propagandává silányult

Európai Parlament: A közmédia egyes tagállamokban kormányzati propagandává silányult