Gécs Dániel
Gécs Dániel
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A holdra szállás 50. évfordulója mutatja csak igazán, mekkora kihívás volt embert juttatni a szomszédos égitestre. Más kérdés, hogy a nehézségek bizonyos része csupán hajmeresztő teóriákon alapult, melyek aztán nem mutatkoztak jogos félelemnek.

Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Friss cikkek a témában

A holdra szállás 50. évfordulója nem csak egy újabb jeles esemény a sorban. Most derülnek ki az igazán fontos részletek a műveletről, melyek nagy részét a közvélemény valószínűleg soha nem hallotta.

A Hold meghódítása kapcsán indított cikksorozatának új részében a Gizmodo például arról ír, hogy a NASA sokáig nem volt biztos benne, hogy az égitest képes elbírni az űrhajósok súlyát, és persze a kabint, amellyel majd leszállnak rá. Attól tartottak ugyanis, hogy a Hold felszínén lévő homok elnyeli őket.

Az űrügynökség külön programot is indított a Hold felszínének feltérképezésére. Ennek keretében hét szondát irányítottak az égitestre, ám közülük ötnek sikerült célba érnie. Az űreszközöket mindössze egyetlen feladatra készítették fel: ellenőrizzék, elég biztonságos-e a talaj, amire az űrhajósok majd rálépnek.

©

A biztató eredmények ellenére az űrhajósok egyike, Buzz Aldrin saját bevallása szerint mindvégig rettegett, a félelem pedig csak erősebb lett, amikor megérkeztek az égitestre. Aldrin Return to Earth című könyvében meg is magyarázta a félelem okát: a 16. században úgy tartották, a Hold idegen teremtmények otthona, felszínét pedig a földihez hasonló folyós homok borítja, amely egy pillanat alatt beszippanthatja az embert.

A tudósok azonban nem csak az ismeretlen felszíni körülmények miatt aggódtak. Széles körben elterjedt, hogy a Holdat a más szilárd kérgű égitestek felszínén is megtalálható regolit, másnéven holdi por borítja. Az egyáltalán nem veszélytelen anyagot hozták már kapcsolatba légzőszervi megbetegedéssel, kis dózisban viszont "csak" gyulladást okozhat. Utóbbit az Apollo-12 asztronautái is megtapasztalták, mikor a Földre visszatérve valamennyien szemirritációra panaszkodtak. Hamar kiderült, hogy a jelenséget a finom por okozza, amely hosszabb távon az űrruhának sem tesz jót.

©

A NASA részéről az is felmerült, hogy a por esetleg statikus hatással rendelkezik, amely komoly problémát okozhat egy-egy misszió alkalmával. A félelmek ellenére Aldrint és Armstrongot arra is felkészítették, hogy egy esetleges vészhelyzet esetén el ne jöjjenek minták nélkül, így egy speciális zsákot is kaptak a felszerelésük mellé. Ebbe lapátolhatták a holdi port, ha úgy adódik, hogy pucolniuk kell, de azért szuvenírt is jó lenne vinni.

Bár a felszínnel kapcsolatos teóriák nagy része soha nem igazolódott be, a NASA egy dolog mellett nem tudott elmenni: nagyon féltek, hogy a Holdon valamilyen azonosítatlan kórokozókat szednek össze az űrhajósok, amiből itthonra is jut, ha hazatérnek. 1963-ban az amerikai National Academy of Sciences kutatóhálózat speciális albizottságot hozott létre, hogy megvitassák a valószínűtlen, de akár létező gondokat, illetve azt is, hogyan kezeljék a Földre került, esetleg szennyezett anyagokat, és mi legyen az űrhajósokkal, ha elkaptak valami kórságot.

Mindez manapság őrültségnek hangzik, de a tudomány akkori állása miatt a tudósoknak minden eshetőséggel számolniuk kellett. Az albizottság egy speciális karaténprogram elrendelését tűzte ki, amely baj esetén védelmet nyújt az űrhajósoknak, a Földnek, valamint a bolygó ökológiájának is. A program eltervezése után a szakemberek a szennyeződés felszámolására vonatkozó protokollt dolgoztak ki, és meghatározták, mi legyen az első lépés, ha olyan dolog jut vissza a Földre, aminek nagyon nem lenne szabad.

©

Ehhez kapcsolódó óvintézkedés volt, hogy a legénység földet érése után valamennyiüket megfürdették. A művelet azonban nem ment könnyen, a tudósok egy dologgal ugyanis nem számoltak: az űrhajósokat ki kellett szedni az űrhajóból, de féltek, hogy a jármű ajtajának kinyitásával a baktériumok elszabadulnak. Ilyesmire végül persze nem került sor. Aldrin elmondása szerint a tisztítás se ment valami fényesen, miután ugyanis lemosták a ruháját, az ahhoz használt rongyokat egyszerűen a vízbe dobták – mázli, hogy a kórokozók végül a Holdon maradtak.

A triónak ettől függetlenül speciális öltözékben kellett járnia a misszió után, és még napokkal a visszatérés után is karaténban tartották őket. Aldrin elmondása szerint 21 napot voltak "bezárva", az orvosi személyzet pedig mindvégig készen állt, ha az űrhajósok esetleg megbetegszenek. Erre aztán szintén nem került sor, a három amerikai végül egészségesen, de immár hősként tért haza családjához.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
16 percen belül kétszer kaptak el egy gyorshajtót Szolnoknál

16 percen belül kétszer kaptak el egy gyorshajtót Szolnoknál

Kormányszóvivő: Maradnak az eddigi intézkedések, december 10-ig dönthetnek, mi lesz karácsonykor

Kormányszóvivő: Maradnak az eddigi intézkedések, december 10-ig dönthetnek, mi lesz karácsonykor

Meghosszabbítják és szigorítják a korlátozásokat Németországban

Meghosszabbítják és szigorítják a korlátozásokat Németországban