Mai szemmel nézve megmosolyogtató technológia segítette az első holdra szállást. Az űrverseny által felgyorsított fejlesztések öt évtizede két ember lépteit segítették, de ha nincsenek, ma mindannyian egy másfajta világban élnénk.
Egy tudományos újságíró olyan részletekről számol be a holdra szállással kapcsolatos új könyvében, melyek sokáig titkosítva voltak.
A NASA tudósai a rendelkezésre álló információk alapján készítettek egy videót, ami Neil Armstrong szemszögéből mutatja az ötven éve történt eseményeket.
A holdra szállás 50. évfordulója mutatja csak igazán, mekkora kihívás volt embert juttatni a szomszédos égitestre. Más kérdés, hogy a nehézségek bizonyos része csupán hajmeresztő teóriákon alapult, melyek aztán nem mutatkoztak jogos félelemnek.
Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.
A NASA is nagyban készül a holdra szállás 50. évfordulójára. Most például öt évtizeddel korábban készült fotókat újítottak fel, s tettek közzé panorámaképként.
Méltón, és igazán rendhagyó módon emlékeznek a holdra szállás 50. évfordulójára az Egyesült Államokban.
A Csillagvizsgáló magyar blog felmérése szerint a magyarok közt is akadnak, akik szerint a holdra szállás csak mese, és valójában soha nem járt ember az égitesten.
Egykor a televízió közvetítette az Apollo-11 küldetés sikeres startját, ezúttal a YouTube-on lehet visszaidézni az eseményeket.
Ősszel érkezik az Apple gondozásában készülő For All Mankind sorozat, ami máshogy emlékszik meg a holdra szállásról. A történet mellett a munkára szánt összeg se (lehet) semmi.
Az eddigi leghosszabb, 51 perces adással jelentkezett az Őrültech című podcast, amiből az is kiderül, mennyit tudnak a műsorvezetők a holdra szállásról.
Sok ember él a világon, aki szerint a holdra szállás csak mese. Egy nem reprezentatív, de így is fontos felmérésben most a magyarok is elmondhatják a véleményüket.
Az Apollo–10 elveszett holdkompját régóta keresik, egy Nick Howes nevű csillagász és csapata most azonban azt állítja, 98 százalékig biztosak benne, hogy azonosították az űrben keringő eszközt.
Még ma is tektonikus aktivitást mutat a Hold – erre utal az Apollo-missziók korában történt egyik holdrengés adatainak elemzése.
Hiába van bizonyíték az 1969-es holdra szállásról, az összeesküvés-elméletek rajongói szerint a landolás soha nem történt meg, egy stúdióban játszották el az egészet. Most ebbe a konspirációs teóriába került bele egy újabb csavar.
Az első ember című film Neil Armstrongnak állít emléket, akit 11 amerikai követett a Holdon. Az űrbéli kísérőnkre jutás hamar hétköznapivá, ám drágává vált, így az Apollo-program véget ért.
A National Geographic bejelentette, hogy az elkövetkező egy évben – az Apollo–11 holdra szállásának 50. évfordulója apropóján – minden felületén kiemelten foglalkozik az űrkutatás témájával. A tematika a tévécsatorna tudományos-ismeretterjesztő műsoraiban is megjelenik. A programsorozat hazánkban vasárnap este veszi kezdetét.
Előttünk a lehetőség, hogy megalapozzuk az emberiség fenntartható jelenlétét - először a Holdon, aztán a Naprendszerben is. Az új technológiákról és a gazdaságról szóló vitánkhoz hozzászóló szerzőnk szerint megérné létrehozni a Magyar Űrügynökséget.
Nagy szerencséjük volt a Szojuz orosz űrhajó utasainak, hiszen valószínűleg pontosan tudták, milyen kockázatokkal jár az űrutazás. Volt miből okulni, hiszen több száz elődjük áldozta életét azért, hogy az emberiség aránylag nyugodtan taxizhasson egy 300 kilométerrel a Föld körül keringő, focipálya méretű űrállomásra és vissza. Emlékezzünk meg róluk is.
Mezava Juszaku a tervek szerint 2023-ban vesz majd részt egy Hold körüli utazáson, ő lesz az első magánügyfél.
