szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Csillagvizsgáló magyar blog felmérése szerint a magyarok közt is akadnak, akik szerint a holdra szállás csak mese, és valójában soha nem járt ember az égitesten.

Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Friss cikkek a témában

Még július elején adtunk hírt a magyar Csillagvizsgáló blog kezdeményezéséről, melynek szerzője arra vállalkozott, hogy megnézi, mennyire szkeptikusak a magyarok a holdra szállással kapcsolatban. Az apropót az esemény 50 éves évfordulója ihlette, de szerepet játszott benne az is, hogy hazai vonatkozásban még nem készült ilyen felmérés.

A blog szerzője már akkor megjegyezte, hogy a vizsgálat biztosan nem lesz reprezentatív, arra viszont jó lehet, hogy legalább támpontot adjon arról, mi hogyan ítéljük meg a kérdést. A szerző egy online kitölthető kérdőívet készített, melyben többek közt a NASA munkásságáról és tudományos eredményeiről is kérdezte a kitöltőket. Emellett pedig arról, mi magyarok, hogyan gondolkodunk a holdra szállásról, megvalósult-e, és ha nem, miért nem.

NASA

Bár a tudományos bizonyítékok is garantálják az esemény megtörténtét, sokan akadnak a világban, akik nem hiszik, hogy valaha is járt volna ember a Holdon. Ilyesmit nem csak az Egyesült Államokban tapasztalni, Oroszországban is igen magas a holdra szállást tagadók aránya. A blog szerzője hangsúlyozza, a felmérés alapján mi, magyarok nem vagyunk kiugróan szkeptikusak az eseménnyel kapcsolatban, ugyanis a válaszadók mindössze 16,1%-a gondolja azt, hogy az Apollo-11 legénysége soha nem jutott el az égitestre.

A megkérdezett tagadók 21,8 százaléka szerint túl sok a gyanús felvétel a holdra szállásról, 20 százalékuk nem hiszi, hogy a 60-as évek technológiájával képes lett volna ekkora bravúrra a NASA és vele az emberiség, illetve minimális számban, de akadtak,

akik szerint az emberi szervezet nem élhet túl egy ilyen utat.

Arra kérdésre, hogy valaki miért fogadja el a holdra szállás tényét, a többség (28,3 százalék) azt válaszolta, a tudományos közeg beszámolói megbízhatók, így a tőlük származó információ hihető. 21,7 százalék a Holdon hagyott eszközök miatt hisz az esemény megvalósulásában, 8,8 százalékuk a Szovjetunió elismerése miatt, 23,9 százalék pedig a külső forrásból, például csillagászoktól származó bizonyítékok miatt tartja úgy, hogy tényleg jártunk a Holdon.

NASA

A blog arra is rákérdezett, mennyire fontos az égitestre való visszatérés, majd annak kolonizálása. Ennél a kérdésnél is születtek érdekes válaszok. A legtöbben úgy vélik, hogy a kormányoknak sokkal többet kellene költeniük a Hold újbóli meghódítására (28 százalék), a válaszadók 21,5 százaléka csak közepesen fontos célkitűzésnek tekinti, több mint 30 százalék számára viszont csak kicsit vagy egyáltalán nem fontos a Hold kolonizációja.

A felmérés szerint sok olyan válaszadó is volt, aki fontosnak tartja az űrutazás fejlődését, az égitestre való visszatérést azonban felesleges kitérőnek gondolja.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!