Jelentős emelkedéssel zárt a budapesti tőzsde Trump visszatáncolásának másnapján
3,43 százalék plusz.
3,43 százalék plusz.
Az amerikai tőzsdei ralit ébredés után Európa is követte, beleértve a budapesti tőzsdét. A forint nagyot erősödött, miután Trump bejelentette, hogy elhalasztja a globális vámháborút, reggel azonban a magyar deviza visszagyengült.
Az OTP még nyereséget is fel tudott mutatni.
Dél körül már „csak” 3,5 százalék mínuszban volt a BUX a reggeli mínusz 7-hez képest.
Donald Trump vámháborúja a világ minden részére elért.
A Richter és a Magyar Telekom részvényei azonban így is emelkedni tudtak.
A Budapesti Értéktőzsdén a „négy nagyon” kívül más cég alig csinál forgalmat.
Messzire került a Budapesti Értéktőzsde a rendszerváltás utáni álomtól: túlkoncentrált és alulértékelt lett, s egyre kevésbé tekinthetjük az észszerű, átlátható tőkeallokáció terepének.
A Süddeutsche Zeitung szerzője szerint az Oroszország elleni szankciók már annyit sem érnek, mint a papír, amelyre nyomtatták őket. A Trump-elnökség lehetséges gazdasági hatásait elemzi a The Guardian, a Der Standard és a Financial Times. Még Magyarország is besokallt attól, hogy Moszkva bevonta a háborúba Észak-Koreát, írja a Frankfurter Rundschau. A FAZ szerint a V4 halott, Lengyelország északon keres szövetségeseket. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Már az elmúlt hónapokban is jól teljesített a magyar tőzsde, többször is rekordot döntött, ma pedig ismét történelmi csúcsot ért el. Átlag feletti volt ma a forgalom, és a kedvező nemzetközi hangulat is kellett a csúcsdöntéshez.
Harmincéves távlatban a részvénypiac hozama veri az állampapírokét, a kisbefektetők zömének azonban nincs ennyi türelme. Az első kísérletre csak annyi pénzt szabad szánni, amennyi elveszíthető.
Az amerikai elnökválasztás, Kína, a háborús konfliktusok és a technológiai, azon belül is a mesterséges intelligenciában érintett cégek sikere határozza meg a 2024-es évet – mondták el a Concorde szakértői.
Nyolcévnyi tulajdonlás alatt nem vált valóra a jegybank álma, hogy naggyá teszi a tőzsdét; a BÉT koncentrált, marginális és kockázatos maradt. A fantáziadús kis cégeknek viszont kaput nyitottak.
Az NGM szerint ideje lenne megpiszkálni a változó kamatozású hiteleket.
Rövid távon stabil árfolyamra számítanak a befektetők, de hogy hosszú távon mi lesz, arról megoszlanak a vélemények.
Azt egyelőre csak sejteni lehet, hogy pontosan ki és pontosan mekkora közterhet kapott a nyakába, a bizonytalanság is rontja a piacot.
A tőzsde is rosszul teljesít szerdán, amikor mindenki a kormány újabb bejelentéseit várja.
A rendszerváltás óta példátlan februári pénzeső (a 13. havi nyugdíj és az előző évinél 5 százalékkal magasabb nyugdíj, a megemelt minimálbérek, a 25 év alatti fiatalok szja-mentessége, és persze a gyermekeseknek járó szja-visszatérítés) miatt most sokaknak keletkezhet akkora megtakarítása, amelyet már a párnaciha és a befőttesüveg helyett érdemes befektetni. De vajon mibe? Ennek eldöntése habitus kérdése is, valaki hajlandó kockázatot vállalni és azt el is viselni, mások inkább óvatos típusok. Mint azonban cikkünkből kiderül, odafigyeléssel akár mindenki megtalálhatja a számítását, a karakteréhez legjobban passzoló befektetési stratégiát.
A bankok és az energetikai cégek részvényeinek árfolyama mutatott parádés emelkedést, miután úgy tűnik, sikerül leszerelni az uniós pénzeket blokkoló lengyel és magyar kormányt.