Úgy tűnik, már sosem szabadulhatunk a Covid szorításából. Amikor végre fellélegzünk, máris kopogtat egy újabb variáns. Most például a Nimbus, azaz hivatalosabban az NB.1.8.1. nevű. A szokásos, már nem túl erős panaszokon kívül egy elég fájdalmas tünetet is hoz magával.
A miniszter arra reagált, hogy az Európai Unió Bírósága megsemmisítette az Európai Bizottság azon határozatát, amelyben a brüsszeli testület megtagadta a Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója közötti sms-váltások kiadását.
A ragadós száj- és körömfájás vírus mesterséges eredete politikai téma lett Magyarországon. Nem ez az első összeesküvés-elmélet a kórokozókkal kapcsolatban: a laborban piszkált vagy valamilyen baleset folytán kiszabadult vírusokról eddig is olvashattunk. A mesterséges intelligencia fejlődése nyomán pedig szintet léptek a konteógyártók is. De vajon a biofegyverek gyártásában is segíthet az MI?
Hogyan vált egy egyedülálló anya, Jenny konteóhívővé egy ártatlan iskolai incidens után? – többek között ezt meséli el Dan Ariely, a pszichológia és a viselkedési közgazdaságtan világhírű professzora Tévhit című könyvében. Szerkesztett részlet a kiadványból.
A gyógyszercégeknek masszív bevételük lett az mRNS-vakcinákból, ezek jelentős részét visszaforgatják a kutatásokba, így már nem évi 5-6, hanem 40-50-100 klinikai vizsgálat folyik mRNS-alapú készítményekkel – mondja Pardi Norbert, a Pennsylvaniai Egyetem mikrobiológiai tanszékének professzora, aki még 2011-ben csatlakozott a Karikó Katalin és Drew Weissman laboratóriumában zajló kutatásokhoz. Jelenleg már a saját laboratóriumát vezeti Philadelphiában, ahol vakcinák fejlesztésével foglalkoznak részben olyan fertőző betegségek ellen, mint az influenza, de vannak eredményeik az mRNS-alapú rákvakcinák területén is.
Hónapokon át tartó bezártság és példátlan veszteségek jellemezték a koronavírus-járvány időszakát, különösen 2020 tavaszát. Fizikai egészségünk mellett szinte mindannyiunk lelki békéjét is felforgatta a megváltozott helyzet – még abban az esetben is, ha valaki megúszta a fertőzést, és gyászolnia sem kellett. Öt évvel a járvány kitörése után néztük meg, az akkori traumák mennyire bizonyultak tartósnak, mennyit tanultunk a járványból.
Takács Péter január 26-án lengette be, hogy feljelenti Magyar Pétert és Kulja Andrást, akik kritizálták a kormány intézkedéseit a koronavírus-járvány idején.
Eleinte tapssal és adományokkal köszönték meg áldozatvállalásukat, később rajtuk csattant a járvány frusztrációja. Az orvosoknak a Covid után sem volt idejük hátradőlni, sem feldolgozni a járvány okozta traumát – azt is elvárták tőlük, hogy a korábbinál is nagyobb fordulatszámon kezdjék meg a járvány idején elmaradt ellátások pótlását. Megviselt egészségügyi személyzettel, hozzá nem értő irányítással fordulunk rá egy esetleges következő világjárványra.
A Tisza Párt orvos EP-képviselőjét Takács Péter államtitkár feljelentéssel fenyegette a covid-járvány kezelésére tett kritikái miatt, erre válaszolt Kulja András. De a pártelnök Magyar Péter is számonkérte a kormányt, hogy közbeszerzés nélkül költöttek el a covid idején 722 milliárd forintot – többek közt túlárazott lélegeztetőgépekre és vakcinákra, valamint propagandára.
Az öt éve kitört járvány társadalmi, gazdasági hatásai jóval távolabb mutatnak, mint gondoltuk. A HVG új sorozatában ezt járjuk körbe különböző aspektusokból; most arról lesz szó, hogyan hatott a gyermekek és kamaszok mentális állapotára a koronavírus-járvány időszaka. Milyen kirívó esetekkel találkoztak a szakemberek? Mit lehet kezdeni az önsértéssel, és miért éppen a Covid lobbantott be mentális problémákat? Milyen nehézséget okozott a bezártság egy olyan kamasznak, akinek – amúgy – nincsenek lelki gondjai?
Magyarország az a hely, ahol az öt éve elkezdődött világjárvány a túlárazott és felesleges beszerzésekről, a kormányzati propagandáról, az oroszok és a kínaiak helyzetbe hozásáról, a parlamenti demokrácia szembeköpéséről és az információk eltitkolásáról szólt. No és persze a nyunyókáról.
A lap hét szerződésben találta meg a Fidesz jelenlegi kommunikációs igazgatójának nevét, aki a koronavírus-járvány alatt külügyi államtitkárként 80 milliárd forint értékű ügyletben működhetett közre.
Sokat hallani a koronavírus-világjárvány késői hatásairól, elsősorban egészségügyi szempontból. Azonban a Covid másképpen is hatást gyakorolt a mindennapi életre.
Ne legyenek kétségeink, lesznek még világjárványok. Akárcsak a Covid idején, akkor is jól jöhetnek majd az olyan megoldások, amelyek a szennyvízből tudják kimutatni az aktuális állapotot. A maiaknál jóval egyszerűbb, olcsóbb, ráadásul még gyorsabb tesztelő eszközt fejlesztettek az Egyesült Királyság egyik egyetemén.
A több konszenzusos érintés segít enyhíteni a mentális és fizikai panaszokat. A fej érintése nagyobb egészségügyi előnyökkel jár, mint a test más részeinek érintése – állítja egy friss kutatás.
A rendőrség korábban visszadobta a feljelentést, de az ügyészség ezt felülbírálva nyomozást rendelt el a Covid-tesztek milliárdos állami megrendelésén magát degeszre kereső, fideszes kötődésű cég fantomizálódása miatt. A bizniszben érintett másik, szintén haveri kötődésű cég is így igyekezett eltűnni, abban az ügyben a NAV már nyomoz.
A volt brazil elnök nem is tartózkodott abban a városban, ahol a dokumentum szerint beadták neki a védőoltást.
Igencsak jelen van a koronavírus sokféle változata Magyarországon, mégis teljes a bizonytalanság a Covid-betegségek felmérése, megelőzése és kezelése körül – így méri fel a helyzetet a hvg360-nak írt cikkében Sarkadi Balázs kutatóorvos, akadémikus. Nem teszik közzé, mert nyilván nem is mérik az adatokat a betegség terjedéséről. Sokakat fenyeget a hosszú Covid, amely egy friss kutatás szerint részben megelőzhető lenne – hívja fel a figyelmet a professzor.
Aki emlékszik még a két-három éve gyakran emlegetett reprodukciós számra, az megnyugodva fogadhatja a hírt: egy hivatalosnak mondható német felmérés szerint a Covid-járvány idején hasznosak voltak az olyan intézkedések, mint a maszkviselés, az iskolák bezárása vagy a távolságtartás.
A WHO-nak nincs többé rálátása a halálozási adatokra.
