Megbukhat ma az Európai Bizottság elnöke? Erről szól a Von der Leyen elleni bizalmi szavazás
Az Európai Parlament déltől Strasbourgban bizalmi szavazást tart az Európai Bizottság elnökével szemben az úgynevezett Pfizergate ügyben. Orbán Viktor már Ursula von der Leyen bukását ünnepli, pedig erre igen kicsi az esély.
A bizalmi szavazást a román Gheorghe Piperea EP képviselő kezdeményezte, indítványához 77 képviselő csatlakozott, főként a szélsőséges pártcsaládok – így például a Fidesz által gründolt Patrióták Európáért – padsoraiból. Orbán Viktor is nyíltan a bizalmatlansági indítvány mellé: szerinte ez a „brüsszeli imperialista elitek” és a „hazafiak józan esze” közötti választás. Szerdán pedig már arról posztolt, szerinte Ursula von der Leyennek ideje távozni.
Ugyanakkor a legnagyobb EP-frakciók – az Európai Néppárt (EPP), a szociáldemokraták (S&D), a liberálisok (Renew Europe) és az Európai Zöldek várhatóan távol maradnak a csütörtök déli voksolástól, netán nemmel szavaznak az indítványra. Az elfogadáshoz a jelenlévő képviselő kétharmadának, de legalább 361 képviselőnek kellene igennel szavaznia, a nagy frakciók nélkül ez esélytelen.
A Pfizergate háttere
A Pfizergate a Covid-oltóanyag-beszerzés körüli titkos üzenetváltások kapcsán robbant ki: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke állítólag közvetlenül tárgyalt Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával a 35–38 milliárd eurós, maximum 1,8 milliárd dózisra szóló szerződésről. A New York Times kért ki a témában dokumentumokat, amelyek közzétételét az Európai Bizottság elutasította azzal érvelve, hogy , az üzenetek “nem fellelhetőek”, és „nem hivatalos dokumentumok”.
Az luxembourgi székhelyű Európai Bíróság május 14-én ezt jogellenesnek minősítette: a bizottság megsértette a jó adminisztrációs elveket és nem indokolta meg megfelelően az üzenetek kiadásának megtagadását – szólt a verdikt.
A Bizottság a bírák szerint nem tudta meggyőzően bizonyítani, hogy a kérdéses üzenetek „nem tartalmaztak fontos információkat” – például a jövedelmező vakcina-szerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozóakat. Ha „fontos információkat” tartalmaztak volna, a Bizottság köteles lett volna megőrizni a szövegeket, dokumentumként nyilvántartásba venni, majd kérésre átadni azokat – derül ki az ítéletből.
A Bizottság az ítéletre reagálva kijelentette, hogy „válaszában részletesebb magyarázatot kellett volna adnia arra vonatkozóan, hogy miért nem rendelkezik a kért típusú dokumentumokkal”. Az Európai Parlament bizalmatlansági beadványát támogató képviselők szerint a Ursula von der Leyen „hatalmi túlközpontozása”, valamint az EPP-vel és szélsőjobbal való alkuk gyengítik a parlamenti ellenőrzést – ezt a nézetet amúgy több nagy frakció képviselői is hangoztattak a májusi bírósági ítélet közzététele után. A kritikák szerint azonban a legproblémásabb az nyilvánosság akadályozása. A bíróság döntése önmagában alátámasztja: a bizottság nem tett eleget a saját maga diktálta átláthatósági követelményeknek.
Mindeközben Ursula von der Leyen tagad: „nincsenek titkok, nincsenek rejtett záradékok”, az egész „hazugság” – nyilatkozta. S való igaz, hogy miközben az átláthatóság kérdése jogos, korrupcióra semmilyen bizonyíték nincs, az egész mindenekelőtt politikai botrány.
Hogyan is zajlott a vakcinabeszerzés?
A 2020–21-es időszakban az EU tagállamai kezdetben külön szerződtek, majd az Európai Bizottság központosított beszerzést vezetett be a „European Health Union” keretében – kezdetben Olaszország, Franciaország, Németország és Hollandia tömörülésével, később az egész EU-val.
Az EU lassabban járult hozzá a vakcinák jóváhagyásához, jogi biztosítékokat, felelősségvállalást és az Európai Gyógyszerészeti Ügynökség engedélyezési folyamatát tartotta be. Erre hivatkozva rendelt például a magyar kormány Kínából vagy Oroszországból oltóanyagokat (az orosz vakcinát azóta sem engedélyezte egyetlen világszervezet sem).
Az EU végül ezekre a mennyiségekre szerződött le:
Vakcinatípus
Megrendelt dózisok (EU-szerződések alapján)
BioNTech–Pfizer (Comirnaty)
2,4 milliárd dózis
Moderna (Spikevax)
460 millió dózis
AstraZeneca–Oxford
400 millió dózis
Johnson & Johnson (Janssen)
400 millió dózis
Sanofi–GSK
300 millió dózis
CureVac (CVnCoV)
405 millió dózis
Novavax
200 millió dózis
Valneva
1,2 millió dózis
HIPRA (spanyol vakcina)
Akár 250 millió dózis opció
Az EU nagy mennyiséget rendelt – átlagnépességre vetítve mintegy 10 dózis/fő. Ezért később újratárgyalták, átirányították és leállították néhány szállítást.
A tibeti buddhizmus jövője a tét a dalai láma utódjának kiválasztása körüli harcban. Kína maga döntene, hogy legalizálja Tibet 75 évvel ezelőtti megszállását, s az ügyből presztízskérdést csinál Peking.