Megbukhat ma az Európai Bizottság elnöke? Erről szól a Von der Leyen elleni bizalmi szavazás

A bizalmi szavazást a román Gheorghe Piperea EP képviselő kezdeményezte, indítványához 77 képviselő csatlakozott, főként a szélsőséges pártcsaládok – így például a Fidesz által gründolt Patrióták Európáért – padsoraiból. Orbán Viktor is nyíltan a bizalmatlansági indítvány mellé: szerinte ez a „brüsszeli imperialista elitek” és a „hazafiak józan esze” közötti választás. Szerdán pedig már arról posztolt, szerinte Ursula von der Leyennek ideje távozni.

Ugyanakkor a legnagyobb EP-frakciók – az Európai Néppárt (EPP), a szociáldemokraták (S&D), a liberálisok (Renew Europe) és az Európai Zöldek várhatóan távol maradnak a csütörtök déli voksolástól, netán nemmel szavaznak az indítványra. Az elfogadáshoz a jelenlévő képviselő kétharmadának, de legalább 361 képviselőnek kellene igennel szavaznia, a nagy frakciók nélkül ez esélytelen.

A Pfizergate háttere

A Pfizergate a Covid-oltóanyag-beszerzés körüli titkos üzenetváltások kapcsán robbant ki: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke állítólag közvetlenül tárgyalt Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával a 35–38 milliárd eurós, maximum 1,8 milliárd dózisra szóló szerződésről. A New York Times kért ki a témában dokumentumokat, amelyek közzétételét az Európai Bizottság elutasította azzal érvelve, hogy , az üzenetek “nem fellelhetőek”, és „nem hivatalos dokumentumok”.

Az luxembourgi székhelyű Európai Bíróság május 14-én ezt jogellenesnek minősítette: a bizottság megsértette a jó adminisztrációs elveket és nem indokolta meg megfelelően az üzenetek kiadásának megtagadását – szólt a verdikt.

A Bizottság a bírák szerint nem tudta meggyőzően bizonyítani, hogy a kérdéses üzenetek „nem tartalmaztak fontos információkat” – például a jövedelmező vakcina-szerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokra vonatkozóakat. Ha „fontos információkat” tartalmaztak volna, a Bizottság köteles lett volna megőrizni a szövegeket, dokumentumként nyilvántartásba venni, majd kérésre átadni azokat – derül ki az ítéletből.

A Bizottság az ítéletre reagálva kijelentette, hogy „válaszában részletesebb magyarázatot kellett volna adnia arra vonatkozóan, hogy miért nem rendelkezik a kért típusú dokumentumokkal”. Az Európai Parlament bizalmatlansági beadványát támogató képviselők szerint a Ursula von der Leyen „hatalmi túlközpontozása”, valamint az EPP-vel és szélsőjobbal való alkuk gyengítik a parlamenti ellenőrzést – ezt a nézetet amúgy több nagy frakció képviselői is hangoztattak a májusi bírósági ítélet közzététele után. A kritikák szerint azonban a legproblémásabb az nyilvánosság akadályozása. A bíróság döntése önmagában alátámasztja: a bizottság nem tett eleget a saját maga diktálta átláthatósági követelményeknek.

Mindeközben Ursula von der Leyen tagad: „nincsenek titkok, nincsenek rejtett záradékok”, az egész „hazugság” – nyilatkozta. S való igaz, hogy miközben az átláthatóság kérdése jogos, korrupcióra semmilyen bizonyíték nincs, az egész mindenekelőtt politikai botrány.

Hogyan is zajlott a vakcinabeszerzés?

A 2020–21-es időszakban az EU tagállamai kezdetben külön szerződtek, majd az Európai Bizottság központosított beszerzést vezetett be a „European Health Union” keretében – kezdetben Olaszország, Franciaország, Németország és Hollandia tömörülésével, később az egész EU-val.

Az EU lassabban járult hozzá a vakcinák jóváhagyásához, jogi biztosítékokat, felelősségvállalást és az Európai Gyógyszerészeti Ügynökség engedélyezési folyamatát tartotta be. Erre hivatkozva rendelt például a magyar kormány Kínából vagy Oroszországból oltóanyagokat (az orosz vakcinát azóta sem engedélyezte egyetlen világszervezet sem).

Az EU végül ezekre a mennyiségekre szerződött le:

Az EU nagy mennyiséget rendelt – átlagnépességre vetítve mintegy 10 dózis/fő. Ezért később újratárgyalták, átirányították és leállították néhány szállítást.