Már a Vénusznál jár az űrszonda, ami a Merkúrt vizsgálja majd
Utoljára áprilisban járt a Földnél az európai-japán BepiColombó űrszonda, hogy végül útnak indulhasson a Merkúr felé. A szondának extrém körülményeket kell majd elviselnie.
Utoljára áprilisban járt a Földnél az európai-japán BepiColombó űrszonda, hogy végül útnak indulhasson a Merkúr felé. A szondának extrém körülményeket kell majd elviselnie.
Az Európai Űrügynökség (ESA) tudósai szerint négy tó is van a Mars felszíne alatt. A meglepő kijelentést a Mars Express nevű műhold adataira alapozza a kutatócsoport.
A görög istennőről, Héráról elnevezett bolygóvédelmi rendszerre azért van szükség, mert odakint "kőzetdarabok milliói száguldoznak, amelyek egy összeütközés esetén életet olthatnak ki a Földön".
A Marsra sokáig nem megy még ember, így a különleges a Korolev-krátert is csak a műholdfelvételek alapján lehet vizsgálni. A tudósok azonban mindent elkövetnek, hogy ez a megfigyelés is élmény legyen.
Először sikerült megfigyelni a Földön kívül az úgynevezett légkörfény jelenségét. A kutatók szerint a Marsnál is látható ilyesmi.
Az Európai Űrügynökség megfigyelései szerint egyértelműen látszik, hogy a kijárási korlátozások/tilalmak miatt kevesebb autós közlekedik az utakon.
Pénteken utolsó alkalommal lesz a Föld közelében a BepiColombo európai-japán űrszonda az előtt, hogy folytatja útját a Naprendszer legkisebb bolygójához, a Merkúrhoz.
Az Európai Űrügynökség (ESA) németországi központjának egyik tudósa is elkapta a koronavírust, ezért a szervezet úgy döntött, csak minimális személyzettel folytatják a munkákat. Ennek viszont ára van.
Január 1-je óta jelentős mértékben visszaesett a nitrogén-dioxid-kibocsátás Olaszországban.
A svájci ClearSpace nevű cég 2025-ben hoz majd le az Európai Űrügynökség (ESA) számára egy darab űrszemetet a világűrből. Több szempontból is fontos küldetés lesz.
A 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös belsejének vizsgálata a Rosetta-misszió Philae leszállóegységének második földet érése révén vált lehetségessé, amikor az egység több milliárd éves jeget tárt fel. Az Európai Űrügynökség (ESA) elemzése most közölte az elemzés eredményét.
Szupernagy tömegű fekete lyuk hálójában lévő galaxisokat észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT). A hat galaxis a fekete lyuk körül helyezkedett el, amikor az univerzum kevesebb, mint egymilliárd éves volt. Ez az első alkalom, hogy ilyen közeli csoportosulást sikerült megfigyelni időben ennyire közel az ősrobbanáshoz.
A Solar Orbiter nevű napszondának nemcsak a csillagunkat sikerült lefotóznia, de az égitest mágneses mezejét is megfigyelhette, sőt, még a kozmikus porról visszaverődő fényt is rögzítette.
Az Európai Űrügynökség és a NASA még februárban indította útnak a Solar Orbiter nevű napszondát, ami éveken át vizsgálja majd a Napot.
Műholdas adatok segítségével mutatja be a koronavírus-járvány hatását az Európai Űrügynökség (ESA) és az Európai Unió új weboldala.
A Föld körüli pályán sikerrel teljesített három hónapos tesztidőszak után megkezdte három évre tervezett tudományos küldetését az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygók, vagyis a Naprendszeren kívüli planéták tanulmányozására kifejlesztett űrtávcsöve.
A Holland Királyi Meteorológiai Intézet szakemberei az Európai Űrügynökség (ESA) műholdas adatait elemezték, majd tették azokat térképre, hogy kiderüljön, 2019 márciusához képest mennyivel csökkent a légszennyezettség Európában. Az eredmény azt mutatja: sokkal.
Az európai kutatók szerint a vizeletben lévő karbamid lágyítóként is alkalmazható abban a betonszerkezetben, amelyből a majdani holdbázis épülne fel.
A Solar Orbiter nevű napszonda különlegessége, hogy a csillagunk sarkköréről gyűjt majd adatokat. Az eddigi szondák inkább az egyenlítőjére fókuszáltak.
A fotósként dolgozó Christopher Small épp az éjszakai égboltot fotózta, amikor egy meteor suhant át felette.