szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Solar Orbiter nevű napszonda különlegessége, hogy a csillagunk sarkköréről gyűjt majd adatokat. Az eddigi szondák inkább az egyenlítőjére fókuszáltak.

2018 augusztusában indult útnak a Parker Solar Probe nevű űrszonda, amely minden eddiginél közelebb merészkedett a csillagunkhoz, hogy adatokat gyűjtsön róla. A küldetés eddig kifejezetten sikeresnek mondható, az eszköz pedig hamarosan társat is kap majd.

[Még a tudósokat is meglepte, amit a NASA űrszondája látott a Napnál]

Az Európai Űrügynökség (ESA) és a NASA február 9-én indította útnak a Solar Orbiter névű napszondát, néhány órával később pedig már az is kiderült, hogy az eszköz napelemei is működésbe léptek. A tervek szerint két év múlva ér majd olyan közel a Naphoz, hogy elvégezze az első megfigyeléseit. Az eredményektől a kutatók azt várják, segít majd biztonságosabbá tenni az űrhajósok számára a jövőbeni holdbéli küldetéseket.

A Solar Orbiter küldetésének különlegessége abban rejlik, hogy a megfigyeléseket a tervek szerint az égitest pólusainál végzi majd el. Ebben a Vénusz lesz majd a segítségére, amely gravitációs mezejével akkorát lendít majd a szerkezeten, hogy azzal "eldobja" majd a sarok felé az Orbitert.

A Solar Orbiter nagyjából egy kisebb teherautó méretével rendelkezik, és 10 különböző, a Nap megfigyelésére szolgáló műszert visz magával. Ezek segítségével az égitest mágneses mezejéről, légköréről és más egyéb tulajdonságairól is adatokat gyűjt majd a szerkezet. A napszondát egy titánból készült pajzs védi, amit egy speciális, SolarBlack nevű anyaggal vontak be. Mindez lehetővé teszi, hogy akár 600 Celsius-fokos hőmérsékletet is kibírjon a szonda.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!