A EU külügyminiszterei még abban sem biztosak, hogy jó ötlet volt a külügyérek esedékes találkozóját áthelyezni Budapestről Brüsszelbe. Azt mondják, Orbánt Budapesten kellene kérdőre vonni a különutas diplomáciáért, írja az osztrák lap külpolitikai szerkesztője.
Sértheti a Meta a fogyasztóvédelmi törvényeket a „fizess vagy egyezz bele” modelljével – a felhasználók ugyanis csak úgy szabadulhatnak meg a célzott hirdetésektől, ha fizetnek, és az ingyenes sem „ingyenes” valójában.
A magyar kőolajimport harmada a Lukoiltól származik, ám Kijev kitiltotta az orosz vállalatot a vezetékrendszeréből, ellehetetlenítve a tranzitszállítást. A helyzet nagyjából akkor élesedett, amikor Orbán Viktor Kijevben és Moszkvában békemissziózott, de nincs nyoma, hogy tárgyalt volna az ügyben. A magyar és a szlovák külügy csak hetekkel a szállítások leállítása után fordult az Európai Bizottsághoz.
A magyar elnökség kezdeti fejleményeinek fényében a Bizottság csak a Tanács informális ülésein képviselteti magát vezető köztisztviselői szinten. A jelenlegi EU-elnökség alatt rendezett informális találkozókon egyetlen biztos sem vesz részt.
Az ukrán törvényhozás kedden elfogadta azt a törvényjavaslatot, mely szerint 2025-től eltörlik az óraátállítást.
Hamarosan már nem lesz kötelező az Európai Unióban az Apple Pay használata, amikor a mobiljával fizetne egy boltban: jöhetnek a külső szolgáltatók, melyek teljes értékű mobilfizetési megoldásokat kínálhatnak az almás mobilokon.
A japán gyártó kompakt élményautója, az MX-5 mifelénk nem kapható tovább 2 literes benzinmotorral.
A magyar EU-elnökség olyan, mintha a rókára bíznák a baromfiudvart, írja a lap szerzője.
Megvannak az új vezetők – de mi jön ezután? Közéleti podcastunkban helyszíni tudósítónk, Gyükeri Mercédesz mesélt Nagy Iván Lászlónak arról, hogyan zajlott az EU-csúcs és mennyi befolyása volt az EU következő fejezetének megkezdésébe Orbán Viktornak, illetve mi igaz abból, hogy a Fidesz regionális pártcsaládot alapíthat.
A hírügynökség cikke EU-s illetékeseket és diplomatákat is megszólaltat: van, aki szerint Magyarországnak érdeke, hogy sikerrel menjen le a soros elnökség időszaka, van aki pedig azt állítja, Orbán egyetlen célja, hogy megszerezze a befagyasztott EU-s pénzeket.
Eddig Magyarországon múlt, hogy nem vezetett be az EU szankciót az orosz cseppfolyósított gáz ellen, most Németország blokkolt.
27 hónapja tart a háború Ukrajnában, melyet Putyin agressziója indított el, amely miatt számtalan szankció sújtotta Oroszország gazdaságát, amely azonban – sok nyugati szakértő várakozásaival ellentétben – nem roppant össze. Miért nem? Ennek nézett utána a BBC gazdasági rovata.
Újraszámlálás ide, újraszavazás oda, a közgyűlés lesz a következő főpolgármester gerince. Gulyás szerint gyáva, a valóságban bölcs az Európai Bíróság (és a NATO), hogy csak a választás után megy neki Orbánnak. Közben Magyar bevihet egy újabb gyomrost a miniszterelnöknek, de a nagy veréshez máshogy kell bokszolnia. Az biztos: a szélsőjobboldali áttörés elmaradása is fáj Orbánnak, bár őt és elvbarátait még sokáig kell tűrjék a demokráciánk. Választási podcastunk utolsó előtti adása Ésik Sándorral és Nagy Iván Lászlóval.
Megkezdte munkáját az Ukrajnát érintő dezinformáció elleni szervezet.
Törökország július 7-étől 40 százalékkal emeli a Kínából importált autók vámját; Recep Tayyip Erdogan török elnök erről szóló rendelete a szombati kormányközlönyben jelent meg.
Az európai parlamenti választások előtt az orosz politikai és gazdasági érdekekhez köthető álhírek sora árasztotta el Európát, ezek terjesztését a generatív mesterséges intelligencia nagyon megkönnyítette. Bár az Európai Unió – és számos tagország külön is – hatványozott erővel küzd a kamuhírek és a zavarkeltés ellen, ennél sokkal többre lenne szükség.
