A Facebook újabb pert indított egy, a platformjával visszaélő személy ellen. Az illető lopott képekből és videókból építette a maga kis Instagram-birodalmát — anélkül, hogy erre engedélyt kért és kapott volna.
Szombaton sok bejelentés érkezett Magyarországról is.
2000-rel több új fertőzöttről számolt be a belügyminiszter az operatív törzs ülésén, mint amennyi a hivatalos statisztikában szerepel. Orbánnak a szeme sem rebbent.
A Facebook házon belüli kísérletező csapata, az NPE Team (NPE-csapat) E.gg néven adta ki legújabb alkalmazását, amivel képekből, szövegekből és/vagy GIF-ekből készíthetünk kollázsokat.
A Facebook Messenger után az Instagramban is feltűnik a Watch Together névre keresztelt funkció, ami lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy videotelefonálás közben közösen nézzék a kiválasztott videós tartalmat.
Szigorúbb járványügyi intézkedéseket várnak, és azt, hogy engedjék őket otthonról dolgozni.
A Facebook mostantól a világ összes Facebook- és Instagram-oldal adminja számára elérhetővé teszi azt az eszközt, amivel bizonyíthatják, hogy egy fotó vagy videó az ő tulajdonukat képezi.
A Facebook a mesterséges intelligenciával rangsoroltatja a jövőben az algoritmus és a felhasználók által moderálásra küldött bejegyzéseket.
Hamarosan a magyar felhasználók számára is elérhetővé válik a Messengerben és az Instagram alkalmazásban is az Eltűnéses mód (Vanish mode) névre keresztelt funkció. Ha ezt bekapcsoljuk, az adott felhasználóval közös üzenetfolyamban váltott üzenetek automatikusan eltűnnek a chatfelület bezárásakor.
A Facebook az álhíreket és kamu információkat megelőzve, a nagy szerkesztőségekre támaszkodva jelzi majd a felhasználóknak, ha megszületik az amerikai elnökválasztás végeredménye.
Tüntetések szervezésére és a választási eredmény megtámadására gyűjtöttek pénzt a Stop the Steal (Állítsuk meg a lopást) nevű Facebook-csoportban, amelynek tündöklése és bukása is belefért 48 órába.
Barack Obama volt az első elnökjelölt, akinek sikere jelentős részben a közösségi médiára épült. Donald Trump pedig az első, aki a világraszóló döntései mellett személyes, időnként indulatvezérelt kifakadásait is a közösségi hálón kürtölte szét. A Twitter és a Facebook az idei kampány fő csataterévé váltak, ahol a republikánus Trump jóval nagyobb követőtábort ért el a demokrata Bidennél. Az egyelőre kétséges kimenetelű választásnak már biztos tanulsága, hogy facebookozni és twitterezni bárki tud, de ha átgondolatlanul teszi, megeshet, hogy önmaga alól húzza ki a széket.
Nem sokkal azután, hogy Donald Trump győztesnek kiáltotta ki magát, a Facebook és az Instagram is arra figyelmezteti a felhasználóit: még bőven számolják a szavazatokat.
Az androidos eszközökre, valamint az iPhone-okra és az iPadekre elérhető alkalmazásában is teszteli a Facebook a sötét módot. A megjelenítés a felhasználó szemét és a mobil akkumulátorát is kíméli.
1969. október 29-én küldték el az első jelet az internet elődjének számító ARPANET-en, de a művelet csak félig minősült sikeresnek. A folyamat egy dolog miatt viszont mégis hangsúlyos: ettől a pillanattól számítjuk az internetes kapcsolat létezését, mely éppen ma 51 esztendős. Az újabb mérföldkő apropóján érdekes statisztikákat mutatunk.
A távozó Ankhi Das korábban azzal érvelt az elfogultság mellett, hogy ártana a cég érdekeinek kormánypártiakat kritizálni.
Az ügy előzménye, hogy a szolgáltatás törölte a nyíltan homofób Mi hazánk Facebook-oldalát.
A tavalyi EP-választás előtt egy 207 ezer követős hivatalos oldalt vesztett el a párt, most 80 ezer lájkot buktak, amiért megsértették a Facebook közösségi elveit.
Még nem tudni, mennyire kiterjedt az a hiba, amely miatt a letiltott/kikövetett ismerősök bejegyzései is megjelennek a facebookos Hírfolyamban. A jelenséget magyar felhasználók is érzékelik.
Az iszlámot gyalázó tartalmak betiltását kérte Imran Khan pakisztáni miniszterelnök a Facebook-vezérhez, Mark Zuckerberghez küldött levelében. A politikus szerint az egész világon terjedő iszlamofóbia erősíti a muszlim szélsőségeseket és újabb erőszakos cselekedetekre sarkallja őket.
