Balogh Csaba
Balogh Csaba
Tetszett a cikk?

Barack Obama volt az első elnökjelölt, akinek sikere jelentős részben a közösségi médiára épült. Donald Trump pedig az első, aki a világraszóló döntései mellett személyes, időnként indulatvezérelt kifakadásait is a közösségi hálón kürtölte szét. A Twitter és a Facebook az idei kampány fő csataterévé váltak, ahol a republikánus Trump jóval nagyobb követőtábort ért el a demokrata Bidennél. Az egyelőre kétséges kimenetelű választásnak már biztos tanulsága, hogy facebookozni és twitterezni bárki tud, de ha átgondolatlanul teszi, megeshet, hogy önmaga alól húzza ki a széket.

Biden nyert, Trump még küzd - amerikai elnökválasztás 2020
November 3-án elnökválasztást tartottak az Amerikai Egyesült Államokban. A republikánus Donald Trump és demokrata kihívója, Joe Biden közti verseny több államban nagyon szoros volt, így végül csak november 7-én derült ki: Joe Biden lesz az USA 46. elnöke. Kövesse az elhúzódó elnökválasztás fejleményeit és lehetséges következményeit a hvg.hu-n.
Friss cikkek a témában

Hogy érthető legyen, mi történik ezekben az órákban, érdemes visszalapoznunk 2020. május 26-ára. Az Egyesült Államok elnöke aznap kiírta Twitterre, hogy a levélszavazatok egészen biztosan egyet jelentenek a csalással.

Na ugye – mondhatják Trump hívei most, amikor a levélben leadott szavazatok összeszámlálása során fordult, fordul a helyzet Joe Biden javára több államban is. A regnáló elnök a helyzetet szintén a Twitteren értékelte: szerinte a több helyen is magabiztos előnye érdekes módon éppen akkor kezdett eltűnni, amikor rejtélyes urnák kerültek elő [a levélszavazatokkal]. A Twitter Trump májusi és mostani vonatkozó megnyilatkozását is elrejtette és félrevezető híresztelésként felcímkézte.

©

Pedig elméletileg akár választási csalás is lehet a magyarázat – miért ne lehetne? De aki nem feltétlenül hajlandó megelégedni az ösztönből születő magyarázatokkal, annak az is eszébe juthat, hogy miután Trump hónapok óta hangoztatja, hogy szerinte a levélszavazatok csalásra adnak módot, lehet, hogy az ő hívei kevésbé hajlottak a voksolás ezen formájára. Az is felmerül lehetséges magyarázatként, hogy sokan a koronavírus-fertőzéstől való félelmükben választották inkább a levelet a személyes megjelenés helyett. Márpedig aki a tudomány mai állása szerinti komolyan veszi a vírusfenyegetettséget, az aligha van kibékülve az elnökkel, aki hosszú időn át bagatellizálta a pandémiát. Akár ezért is billenhet a leveles mérleg Biden javára.

De ha elismerjük, hogy elméletileg bármelyik eshetőség fennállhat, a Twitter és a Facebook pedig nem is nyomozóhatóságok és nem is bíróságok, akkor mégis milyen jogon minősítik félrevezetőnek Trump elnök bejegyzéseit? Egyáltalán honnan tudják, hogy Trumpnak nincs igaza? A rövid válasz az, hogy sehonnan. A hosszabb azzal folytatódik, hogy nem is ezt kell eldönteniük. Hanem a 2020-as amerikai elnökválasztási kampány legfontosabb kérdését:

szabad-e teret engedni a közösségi felületeken azoknak az állításoknak, melyek mellé nem tesz bizonyított tényt közlőjük? Idén előbb a Twitter, majd a Facebook döntött úgy, hogy a válasz nagy tét esetén: nem. Vagy legalábbis nem nagyon.

Ez különbözteti meg a 2020-as amerikai elnökválasztást a 2016-ostól. Hogy idén már sem rejtélyes háttérből finanszírozott szélsőséges mozgalmak élénk fantáziájú tagjai, sem regnáló elnökök nem kiabálhatnak bele kontroll nélkül a világba semmit, ha azt nem tudják bizonyítani.

Áfium ellen védő orvosság

Ennek jegyében történtek a kampányidőszak szigorításai. Az elmúlt hetekben vált tilossá olyan reklámok feladása a Facebookon és az Instagramon, melyek törvényes szavazási módok, például a levélszavazás igazságosságát vonják kétségbe, ezzel már előre hiteltelenítve az elnökválasztás eredményét. Annak tilalmát is csak nemrég vezette be a Facebook és a Twitter, hogy valaki a választás hivatalos eredményének közlése előtt győztest hirdessen a közösségi felületeken.

©

Hogy volt értelme meghozni ezt a szabályt, az már a november 3-i választás éjszakáján – magyar idő szerint szerda reggel – kiderült, amikor Donald Trump közölte, ő bizony megnyerte az elnökválasztást. A közösségi felületek üzemeltetői azonnal léptek. A Twitter több vonatkozó bejegyzést elrejtett, a Facebook és az Instagram pedig minden amerikai felhasználó mobiljára eljuttatta azt az értesítést, amellyel az alkalmazások megnyitása után azonnal találkozhattak: egyelőre senki nem nyerte meg az elnökválasztást, még számolják a szavazatokat.

©

A The Washington Post szerdai összesítése szerint Donald Trump mellett fia, Eric Trump sem volt rest, és Twitterjén a QAnon mozgalomhoz köthető videót osztott meg, amely alapján úgy tűnik, hogy valaki elégeti a Trumpra behúzott szavazólapokat. Amikor kiderült, hogy a videón szavazólapminták láthatók, a Twitter a tartalmat először leközlő csatornát egy az egyben felfüggesztette. A Fehér Ház szóvivője, Kayleigh McEnany idő előtt kiáltotta ki Pennsylvania államban győztesnek Trumpot, az ő bejegyzését elrejtette a Twitter. A Trump-kampány szóvivője, Tim Murtagh pedig a detroiti szavazatszámlálók munkáját bizonyíték nélkül nevezte csalásnak. Az ő bejegyzését is korlátozták.

Alt? Ctrl? Del?

Az elemzők egy része szerint nem elégséges, hogy a nyilvánvaló hazugságokat és a valós tényt hamis színben feltüntető bejegyzéseket címkézéssel jelölik meg a közösségi szolgáltatások üzemeltetői, ezeket inkább el kellene távolítani a platformról, hogy még véletlenül se, megjegyzésekkel se terjedjen olyasmi, ami nem igaz. Az óvatosabb szakértők viszont úgy vélik, elég a felcímkézés, mert a politikusokról sokat elmondanak a hazugságaik, kár lenne törölni félrebeszélésük bizonyítékait.

Több, kevesebb, több-kevesebb

Az első részeredmények beérkezése óta magyar idő szerint csütörtök este fél nyolcig Donald Trump 24 bejegyzést tett közzé Twitteren, a mikroblog-szolgáltató ebből 9 esetében döntött elrejtés, illetve a terjedés korlátozása mellett. Joe Biden 22 tweetet közölt a vizsgált időszakban, ám egyikben sem kiáltotta ki csalásnak a levélszavazatokat és egyikben sem állította be már lefutott dolognak a versenyt, így az ő esetében egyszer sem kellett beavatkoznia a Twitternek.

Az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke
©

A Facebook az általánosabb utat választotta, a két jelölt bejegyzéseinek igazságtartalmának vizsgálata nélkül minden poszt mellett valamiféle figyelmeztetést jelenít meg a rendszer, hol a túl korai következtetések levonásának veszélyeire, hol a szavazatszámlálás törvényi szabályozására figyelmeztet.

Az elnökjelölt, aki internetre cserélte a tévét

Barack Obama 2008-as győzelméhez a szakértők szerint jelentős mértékben hozzájárul a közösségi felületek tudatos használata. Egyes elemzők szerint ahogy Roosevelt és Kennedy elnökök felismerték saját koruk tömegkommunikációs újdonságaiban, a rádióban és tévében rejlő erőt, úgy ismerte fel Obama is a 2008-ban még viszonylagosan újdonságnak számító, de már szabad szemmel látható méretű közösségi média kiaknázhatóságát.

A későbbi elnök és stábja tucatnyi közösségi felületen volt aktívan jelen, az akkor már hanyatlóban lévő MySpace-től egészen a maihoz mérve kevesek által ismert Twitterig és Facebookig. Ezeken a virtuális színtereken a kampányidőszakban jelentős eléréssel juttatták el a polgárokhoz a jelölt üzeneteit, illetve gyűjtöttek tőlük mikrotámogatásokat.

Az amerikai Computerworld 2008 nyarán készült mérlege szerint Obama 1,3 milliónyi facebookos követője állt szemben John McCain republikánus jelölt 200 ezrével. Twitteren Obamát 63 ezren követték, McCaint 1500-an.

A megfontolatlannak tűnő posztolgatással, a gyakran indulatvezéreltnek látszó személyes bejegyzésekkel – melyek mögül legalábbis nem mindig sejlik fel egy, a politikai kommunikációt aprólékosan megtervező szakértői stáb képe – nemcsak a választás után, hanem már a kampány során is erodálta egyébként jelentős tömegkommunikációs fölényét Trump. A hazai Digitális Kutatások Intézete (DKI) által október végén közölt elemzés szerint

a republikánus elnöknek 87,3 millió követője volt Twitteren, míg Bidennek mindössze 11,4 millió.

Ahogy arra a DKI is felhívja a figyelmet, a különbség egy része azzal magyarázható, hogy Trump regnáló amerikai elnök, akinek csatornáját kampányidőszakon kívül is világszerte érdeklődéssel figyelik. Ám ezzel együtt is feltételezhetjük, hogy Trumpot jóval több tengerentúli választópolgár követi, mint Bident. Ezért is érdekes az októberi DKI-elemzés másik megállapítása, miszerint a Twitteren a követők és az interakciók arányát nézve már Joe Biden előnye mutatkozik meg.

Ebben vélhetően sok minden játszik szerepet, többek között feltételezhetjük azt is, hogy Trump vonatkozó értékét csorbítja a félrevezető állítások közlése. Azoknál ugyanis a Twitter az elrejtés mellett korlátozza a reagálási és terjesztési lehetőségeket: nem lehet egy gombnyomással továbbosztani őket, kedvelésükre pedig egyáltalán nincs mód. Így aztán hiába követik jóval többen Trumpot, üzenetei végül nem jutnak el annyi emberhez, mint amennyit tudatosabb és főleg tisztább kommunikációval elérhetne.

©

Nincs vége, sőt talán csak most kezdődik

Hamarosan győztest hirdetnek, a csatát megnyeri Trump vagy Biden. Ha utóbbi, akkor a jelenlegi elnök eddigi kommunikációs gyakorlata alapján joggal számíthatunk rá, hogy intenzív időszak következik a közösségimédia-csatornáin, és bejegyzések sokaságában “támogatja” majd ő és csapata a benyújtott fellebbezéseket, újraszámolási követeléseket.

A Facebooknál erre is gondoltak, és egy ilyen kiélezett helyzetben mutatkozik meg, hogy jól tették: a közösségi oldalon és az Instagramon most, a választás napja után határozatlan ideig nem lehet semmilyen politikai témájú hirdetést feladni. A Twitteren bő egy éve egyáltalán nem lehet ilyen témában reklámozni.

Így megelőzhető, vagy legalább mérsékelhető lesz, hogy bárki fizetett hirdetésekben terítse a manipulációt akkor, amikor az egész amerikai társadalomban higgadtságra és kimértségre lenne szükség a pontos, igazságos és jogilag is támadhatatlan végső döntés kimondásához.

A tilalom csak a hirdetésekre vonatkozik, a csatornákon fizetés nélkül közzétett posztokra nem. Így aztán valószínű, hogy még jó ideig nem szabadulunk ki a felcímkézett, elrejtett bejegyzések és a manipulatív tartalmakról szóló értesítések világától.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Milyen járvány? Tele volt a Copacabana a hétvégén

Milyen járvány? Tele volt a Copacabana a hétvégén

A felfújt Trump-baba múzeumba kerül

A felfújt Trump-baba múzeumba kerül

Újabb bírósági eljárás indul Matteo Salvini ellen

Újabb bírósági eljárás indul Matteo Salvini ellen