Sajtóhírek szerint eldőlt: Tarlós István marad Orbán Viktor embere Budapesten. A heti belpolitikai elemzésünkben azt próbáltuk átgondolni, melyek lehetnek a főpolgármesternek azon képességei, amelyek miatt a kormányfő ragaszkodik személyéhez.
A képviselők augusztuban kaptak iránymutatást arról, ne nyilatkozzanak pozitív dolgokról, mert akkor úgy tűnne, a Fidesz nélkül is működik a város.
A Népszava névtelen forrásokra hivatkozva arról ír, több intézményvezetőt lecserélhetnek.
A fideszes médiagépezet remekül működik: a 18-49 éves korosztály feléhez nem jutott el az az információ, hogy Orbán luxusgépen repült Videoton meccset nézni, Garancsi István meghívására.
A 24.hu szerint a Kaposvári Törvényszéken bejegyzett Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány az egyik kulcsintézmény lehet.
Míg korábban várakozásokkal tekintett az ellenzék az időközi polgármester-választásokra, most inkább menekülne. Vasárnap a XV. kerületben kellene megvédenie a mundér becsületét.
Ezért aztán a helyi fideszes képviselők nem nyilatkozhatnak a sajtóban pozitív témákról, kapták meg a parancsot Lázár János jobbkezétől.
Tóth Pál önkormányzati képviselőnél elszakadt a cérna.
A Mi Hazánk Mozgalom elindulása nem rengette meg a Jobbikot, ahogy az LMP-nek sem ártottak az elmúlt hetek botrányai.
Európában 120 millió szegény vár gazdasági integrációra, ezért az új Európai Romastratégiának a munkahelyteremtésre és az ehhez kapcsolódó szakképzésre kell összpontosítania - jelentette ki Járóka Lívia fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében szerdán.
Korántsem először feszülnek egymásnak a mindenkori „századvégesek”. Az 1985 tavaszán időszaki „szakkollégiumi kiadványként” indított folyóiratnak Stumpf István (jelenlegi alkotmánybíró) volt a felelős kiadója. Az első két felelős szerkesztő: Gyurgyák János (az Osiris Kiadó vezetője), valamint Varga Tamás (a Fidesz egykori gazdasági tanácsadója). Az impresszumban szerkesztőként Orbán Viktor és Kövér László neve is szerepelt. Az egykor friss szemléletű, a kádári tabutémákkal visszatérően foglalkozó folyóirat hőskora még a rendszerváltás előtt zárult le: az utak elágaztak, az alapítók a tudomány, a nagypolitika, illetve a nagy biznisz felé fordultak. Az első szakítás és osztozkodás azonban ugyanúgy nem volt látványos, ahogy a fél évtizeddel későbbi újabb szétválás is csak kisebb hullámokat vert – legalábbis a nyilvánosságban. Ennek a „végleges” – ám a nyilvánosság előtt palástolni szándékozott – „csendes” szétszéledésnek tényét konstatálta 1994 szeptemberében a HVG, amikor felidézte a Századvég históriáját.
Molnár Zsolt három hónapja még kamujelöltséget vállalt lelkesedésből, hogy egy időközi választáson segítse a Fideszt. Egykori pártfogói szerinte azóta ellene fordultak, a hétvégén például kitetették a szűrét egy fesztiválról, amire érvényes jegye volt.
Pár kattintással állíthatók elő hangzatos, mégis teljes valótlanságot tartalmazó "cikkek" a kormánymédia gyakori módszerét kigúnyoló eszközzel, amelyet a 444 készített el.
Egy most benyújtott törvényjavaslat szerint azok a médiafelületek, amelyekről bíróság mondta ki, hogy hazudtak, nem kaphatnának állami pénzeket.
Útelágazódáshoz érkezett a baloldali ellenzéki politizálás, az MSZP törvényjavaslatok tömkelegét nyújtotta be, bár tudja, hiába. A DK pedig az utcán volt néhány órát, azonban a személyeskedő gyűlöletnél többet nem mutattak a tüntetők. Ez a hvg.hu heti politikai összefoglalója.
A világ vezető gazdasági lapja hosszan ír arról, amit az illiberális demokráciában itthon csak kultúrharcnak hívnak. Alföldi Róbert színész-rendező az öncenzúráról nyilatkozott.
Még a kérdésre válaszoló fideszesek fele szerint is a kormányt, és nem az országot marasztalja el a Sargentini-jelentés, derül ki a Vasárnapi Hírek megbízásából még a strasbourgi szavazás előtt készült közvéleménykutatásból.
És akkor sem engedünk zsidó-keresztény kultúránkból, ha Nyugat-Európában ezért ultranacionalista, radikális jobboldali szervezetként állítanak be minket, mondta el Potápi Árpád a Fidesz és a CÖF közös dombóvári családi napján.
Gyenge és túlideologizált alkotás váltja fel Nagy Imre szobrát a Vértanúk terén, a vörösterror áldozatainak nevét őrző Nemzeti Vértanúk emlékműve.
Legalábbis Rogán Antal erről számol be az állami hírügynökségnek. Nem sikerült Juncker terve.
