Szomorú mérföldkőhöz érkezett az emberiség: a történelem során most először fordult elő, hogy az emberi tevékenység következtében kibillent az egyensúlyából a globális vízkörforgás. A nemzetközi tudósokból álló Global Commission on the Economics of Water nevű nonprofit szervezet legfrissebb jelentése szerint mindez felgyorsítja a közeledő vízkatasztrófát, ami kihat majd az élelmiszertermelésre, súlyos károkat okoz majd a gazdaságban és emberéleteket is követel majd – foglalja össze a lényeget a CNN.

A víz körforgása azt az összetett rendszert jelenti, amelynek köszönhetően a víz a Föld körül mozog. A víz elpárolog a talajból – beleértve a tavakat, folyókat és növényeket is –, felemelkedik a légkörbe, az így létrejövő vízgőz pedig nagy távolságokat képesek megtenni mielőtt lehűlne és esőként vagy hóként visszahullana a földre.

A víz körforgásának anomáliái már most megmutatkoznak. Az ENSZ jelentése szerint jelenleg nagyjából 3 milliárd ember küzd a vízhiánnyal, ami miatt egyre kevesebb és rosszabb minőségű a termés a földeken, a városok pedig süllyedni kezdtek, ugyanis kiszáradt alattuk a talaj.

A szakemberek szerint az azonnali beavatkozás nélkül a károk felbecsülhetetlenek lesznek. A vízválság a globális élelmiszertermelés több mint 50 százalékát fenyegeti, ami miatt 2050-re átlagosan 8 százalékkal csökkenhet az országok GDP-je. Az alacsony jövedelmű országokban pedig sokkal nagyobb, akár 15 százalékos visszaesés is várható. Mivel Magyarországon nagyon nagy területén zajlik növénytermesztés, nagyjából sejthető, ez milyen hatással lesz a hazai gazdaságra.

Johan Rockström, a szervezet társelnöke kijelentette: a csapadékra, mint az édesvíz forrására többé nem lehet számítani.

A jelentés különbséget tesz a kék- és a zöld víz között. Előbbi a tavak, folyók és víztartó rétegek vize, utóbbi pedig a talajban és a növényekben tárolt nedvességet jelenti. Utóbbira kevés figyelem hárul, pedig a szakemberek szerint a földre lehulló csapadék 50 százaléka ebből a forrásból származik.

A stabil zöldvíz-ellátás létfontosságú a növényzet támogatásához, amely képes tárolni a globális felmelegedést okozó szén-dioxidot. Ugyanakkor az ember által okozott kár – beleértve a vizes élőhelyek elpusztítását és az erdőirtást – kimeríti a szén-dioxid-elnyelőket és gyorsítják a globális felmelegedést. A klímaváltozás okozta hő viszont kiszárítja a tájat, csökkenti a nedvességet és növeli a tűz kialakulásának kockázatát.

A jelentés szerint az is komoly probléma, hogy jelenleg a minőségi élethez az embernek napi 4000 liter vízre van szüksége – ebbe minden beletartozik a fürdéstől az iváson át a mosásig, valamint a megvásárolt dolgok előállításához szükséges vízmennyiségig –, miközben az ENSZ korábban megállapította, hogy az alapvető szükséglete az embernek csupán 50-100 liter/nap. Vagyis elképesztő mértékű a túlfogyasztás.

Richard Allan, az angliai Reading Egyetem klímatudósa szerint a válságot csak a természeti erőforrásokkal való jobb gazdálkodással és az üvegházhatású gázok jelentős csökkentésével lehet kezelni.

Global Commission on the Economics of Water

A jelentés szerint a víz körforgására közkincsként kell tekinteni, hogy a globális vezetők közösen lépjenek fel a fenntartás érdekében. Az országok függnek egymástól, nemcsak a határokon átívelő tavak és folyók miatt, hanem a légkörben lévő víz miatt is, amely hatalmas távolságokat tehet meg – vagyis az egyik országban hozott döntések befolyásolhatják a csapadékhozamot egy másik országban.

Ngozi Okonjo-Iweala, a Kereskedelmi Világszervezet főigazgatója szerint a globális vízválság nemcsak tragédia, de egyben lehetőség is a vízgazdálkodás átalakítására.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.