Egyre kevesebb időt töltenek Magyarországon a külföldiek
A GKI szerint a turisták költése viszont meredeken emelkedik, ami azt jelenti, hogy Magyarország egyre kevésbé olcsó számukra is. Budapest a turizmusban is vízfej.
A GKI szerint a turisták költése viszont meredeken emelkedik, ami azt jelenti, hogy Magyarország egyre kevésbé olcsó számukra is. Budapest a turizmusban is vízfej.
Magasan a hazai átlag felett javult az elmúlt durván másfél évtizedben a bankok termelékenysége. Még úgy is felfelé húzzák az átlagot, hogy 2021 óta a különadók hatására nem tudtak tovább javítani – állapította meg a GKI.
Boltbezárásokra, romló GDP-adatokra figyelmeztet egy, az árrésstop hatásait utólag elemző hatástanulmány. Az Országos Kereskedelmi Szövetség ez alapján kéri az intézkedés kivezetését a kormánytól, akár több lépcsőben is jó nekik.
Egyre kisebb áremeléssel számolnak a cégek és a fogyasztók is, de így is rosszabbnak érzik a gazdaság helyzetét a GKI felmérése szerint.
A magas infláció kiszámíthatatlanságot okoz és rontja a versenyképességet, de a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztalának résztvevői szerint az árrésstop alkalmatlan az infláció letörésére.
Kevés a megbízás, alig alakul új építőipari vállalat, a szereplők üzleti hangulata mélyponton van.
A GKI kutatóintézet megvizsgálta a pénzbeli uniós támogatások hatásait. A csatlakozás óta több mint 21,5 ezer milliárd forint támogatás érkezett Magyarországra. Felhívják a figyelmet azonban, hogy a pénzek egy része nem hatékonyan, túlárazott beszerzések során lett elköltve.
Megtörtént a vezérigazgató-váltás a GKI Gazdaságkutató Zrt. élén.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári felmérésében 5 fő feletti vállalatokat kérdezett meg, többek közt arról, hogy terveznek-e lakhatási támogatást, illetve Szép-kártyás támogatást adni a munkavállalóiknak. Az eredmény lesújtó.
Nőni fog a reálbér 2025-ben, de nagyon sok vállalatnál csak jelzésértékű a fizetésemelés, olyan is bőven akad, ahol egyáltalán nem emelik a béreket. Azt is megmérte a GKI, hogy ágazatonként és cégméret szerint mekkora emelést terveznek.
Az üzleti szereplők hangulata javult egy kicsit a GKI felmérése szerint, a lakosságé egyáltalán nem.
A kiskeresetűeknek is érdemi javulást jelent a kétgyermekes anyák szja-mentessége a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint, de igazán jelentős hatás a felső 40 százalék esetében várható.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója, Molnár László szerint sem az Európai Bizottságnak elküldött, a költségvetési egyensúly javítására vonatkozó programban, sem a néhány hete elfogadott 2025-ös költségvetésben nincs nyoma az Orbán Viktor által pénteken bejelentett osztogatásnak.
A kutatók szerint a kormánynak azokat az ágazatokat kellene támogatnia, amelyekben a magyar cégek az exportképesek, ehelyett viszont kiszolgáltatottá teszik a hazai gazdaságot a multik által uralt ágazatoknak.
A kormány Új Gazdasági Akciótervének 21 pontja közül 10 kapcsolódik az ingatlanszektorhoz, amely ágazat (az építőipart is beleértve) a GDP maximum 15 százalékát teszi ki. A szektor kis súlya eleve kétségessé teszi, hogy a program teljes GDP-re gyakorolt hatása elégséges lehet-e a 3,5 százalékos növekedés arányos részének eléréséhez – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss kutatásában.
Munkaerőpiaci szempontok alapján sem oda kellett volna telepíteni az államilag kiemelt nagyberuházásokat, ahol végül megvalósulnak – állapította meg a GKI, amely megnézte, van-e szabad munkaerő ezeken a helyeken, és nem talált ilyet. Nem csoda, hogy arra jutottak: a nagyberuházások szétverik a helyi munkaerőpiacot.
Tavaly a foglalkoztatottak több mint felének, idén pedig minden ötödiknek csökkent a reálkeresete. Sokaknak van áruhitelük, és a többség jóval kevesebbet keres, mint az átlag. Nem csoda, hogy nem tudnak többet vásárolni.
A Gazdaságkutató elemzése szerint a célnak nemcsak a forráshiány szab gátat, hanem az információs és adminisztratív korlátok is.
Mélyül a pesszimizmus, novemberben 13 havi mélypontra esett a konjunktúraindex, két éves mélyponton a gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése, miközben 11 havi csúcson az üzleti szféra áremelési tervei – derül ki a GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérésből.
Egy új lakást közel 13 évnyi nettó átlagkeresetből lehet megvenni Magyarországon, de Budapesten ennél is rosszabb a helyzet, ott közel 17 évet kell várnia annak, aki bérből él. Már persze ha se ételre, se italra, se semmire nem költ közben. Ha igen, akkor ez a szám könnyen felugorhat 30-40 évre.