Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
A turizmus a GDP 6,5 százalékát adja a KSH adatai alapján, ennek fele a külföldi turistákhoz kötődik – írja elemzésében a GKI. A külföldiek által Magyarországon eltöltött napok száma a 2010-es 95,7 millió napról a 2019-es csúcsig 138,5 millió napra nőtt (+44,7%), és 2024-ben is 115 millió felett volt (+20%).
A több napra érkező külföldiek 2024-ben 13 millió utazás során összesen 77,5 millió napot töltöttek hazánkban. Az átlagos tartózkodási idő azonban csökkent: a 2010-es 6,9 napról 5,9 napra. Ezt az alacsony közlekedési és szállásköltségek okozzák; mivel olcsóbbá vált a kiutazás, így rövidebb utakra is elköteleződnek a turisták. A kevesebb vendégéjszaka mellett is a napi költés reálértékben erőteljesen, közel 65 százalékkal emelkedett, ami jól jelzi, hogy hazánk egyre kevésbé olcsó a külföldiek számára.
A külföldi turisták által Magyarországon eltöltött napok száma és az egy főre jutó költés
GKI / KSH
A GKI azonban a több napra érkező külföldiek által Magyarországon töltött napok számának a vendégéjszakák számának összevetésével rámutat, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma (22,6 millió) mindössze 29 százaléka az összes, 1 napnál hosszabb időre érkező külföldi Magyarországon eltöltött napjai (77,5 millió) számának. A mérésekben ugyanis nincs benne a családnál, barátoknál vagy külföldiek által tulajdonolt hazai ingatlanokban tartózkodás, ami kulcsfontosságú, mivel a szállás teszi ki a kiadások majdnem felét.
A turisták célpontjainak megoszlása az országon belül továbbra is meglehetősen egyenlőtlen. Budapest aránya 2010-ben 42 százalék volt, ez 2024-re 52 százalékra ugrott. Jelentős (de a korábbi évektől jelentősen elmaradó) Nyugat-Dunántúl részesedése is (2024: 14,6 százalék), míg a balatoni régió meg tudta tartani súlyát (2024: 11,2 százalék). Így a külföldi turizmus háromnegyede irányul a három régióra.
A GKI elemzésében kifejti, hogy a jövőben az ország számára fontos lenne a külföldi vendégéjszakák számát emelni, mivel a rövidebb utazások során kevesebb programot vesznek igénybe, ezért kevesebben részesülnek a turizmus bevételeiből. Ez különösen azért fájó, mert idén tavasszal erősen bezuhant a belföldi turizmus, ami további bevételkiesést okozott a szektornak.
A Magyarországra tett külföldi többnapos utazások megoszlása turisztikai régió szerint (%)
GKI / KSH
Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy Budapesten túl az ország többi része is növelje részesedését a turizmusból. „Nagyobb hegyek és vízpart hiányában (a balatoni települések és a környezet már jelenleg is rendkívül túlterhelt) ezt a célt csak magas színvonalú élményszolgáltatásokkal és kulturális programokkal lehet megvalósítani az ország egyéb városaiban és régióiban” – írják, hozzátéve, hogy a korábban jellemző árelőny („Magyarország olcsó”) helyett a részpiacokat megcélozva, a minőségi szolgáltatásokra érdemes építeni a hazai turizmust.
