„Az infláció olyan, mint a láz: nem maga a probléma, csak mutatja, hogy valami gond van” – erről Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója beszélt a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) árréstopról szóló kerekasztal-beszélgetésén. Palócz szerint az infláció alapvetően nem rossz dolog, sőt, az 1-2 százalékos infláció serkenti is a gazdaságot, az ennél magasabb azonban már káros, ahogy a 0 százalékos infláció és a defláció is. 

Palócz szerint a kormány úgy tekint a szolgáltatókra, mint valami épphogy csak megtűrt ágazatra, pedig szerinte nem lehet az egész gazdaság bajáért a kereskedelmet és szolgáltatásokat okolni. Az extraprofitadót szerinte be se kellett volna vezetni, de pláne nem 2022 tavaszán, amikor egy alapból árelszállós időszakban adott egy extra löketet adott az inflációnak. 

Balatoni Judit, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének főtitkára arról beszélt, hogy az infláció kiszámíthatatlanságot okoz a piacon, emellett rontja a hazai versenyképességet is, noha a kormánynak szerinte épp ezt a versenyképességet kellene támogatnia. 

Balatoni azt is elmondta, hogy Magyarországon az elmúlt 3 évben nem adtak át új bevásárlóközpontot, ez pedig csak részben tudható be a plázastopnak, inkább makrogazdasági tényezőknek és az inflációnak tudható be. Elárulta, hogy az áruházakkal kötött bérleti szerződések jellemzően egy négyzetméter-arányos alapdíjból és egy forgalomarányos részből állnak – ha csökken a boltok fizetőképessége, nő a kockázat. Az árrésstop szerinte rövid távon likviditási feszültséget okozhat, hosszú távon pedig csökkenti a befektetési kedvet is. Problémásnak tartja azt is, hogy az ehhez hasonló kormányzati intézkedések előtt nincs érdemi egyeztetés a szakma képviselőivel. 

A magyar kormány nem következetes, nincs olyan irány, amelyhez valamelyest is ragaszkodna, amelyikhez meg ragaszkodik, az meg káros” 

– mondta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója. Szerinte az például butaság, hogy az emberek azért ne fogyasztanának, mert megtakarítanak. Valójában arról van szó, hogy a magyarországi jövedelemeloszlás szélsőségesen egyenlőtlen, a kormányzati döntések pedig a gazdagabbaknak kedveznek. A szegényeknek viszont nem, pedig ők fogyasztanának, csak nincs miből. 

Molnár arról is beszélt, hogy a magyar gazdaságból 3 erőforrás hiányzik: a víz, az energia és a munkaerő. Ennek ellenére a kormány akkumulátorgyárakat telepít az országba, miközben ahhoz éppen erre a háromra van szükség. Ezekben a beruházásokban nincs hozzáadott érték a GKI kutatási igazgatója szerint, így nem lesz belőle adóbevétel és jövedelem se, amit el lehetne költeni.

Az infláció oka maga a kormány” 

– jegyezte meg Molnár, felidézve, hogy számos díjat a kormány messze az infláció feletti mértékben emelt. „Hogyan küzdjünk az infláció ellen, ha a maga a kormány nem küzd ellene?” – tette hozzá. 

A magyar cégvezetők szerinte tartanak attól, hogy túl nagyra nőjön a vállalkozásuk, inkább több céget alapítanak, nehogy valamelyik „megtetsszen” valakinek, aki aztán ad érte egy nem túl kedvező ajánlatot, amelyet vagy elfogadnak, vagy elkezdik őket vegzálni. 

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy az árrésstoppot azonnal ki kellene vezetnie a kormányzatnak. Palócz szerint ezt fokozatosan kellene megtenni, de minél előbb el kell kezdeni. „Az árstop is kétszer sújtott: amikor bevezették, és amikor ki” – idézte fel.