Lakhatási támogatást a válaszadói kör 4,2 százaléka tervez adni. Létszám szerint súlyozva ez a szám 8 százalék, ami a nagy cégek jelentősebb támogatási kedvét tükrözi. Az eredmények szerint a foglalkoztatottak mindössze 2,1 százaléka élvezheti idén a lakhatási támogatást. Megjegyzik, hogy a kitöltők közt alulreprezentáltak a legnagyobb vállalatok, akik nagyobb arányban biztosítanak különböző béren kívüli juttatásokat, így a nemzetgazdaságra vetítve ez az arány feltehetően magasabb.

A Széchenyi pihenő (Szép) kártya bár hasonlóan adózik, mint lakhatási támogatás, szélesebb körű felhasználhatósága és a tágabb potenciális kedvezményezetti kör miatt népszerűbb a munkáltatók körében. Ezzel együtt is a válaszadók mindössze 13,4 százaléka, létszámmal súlyozva is csak 21,8 százaléka tervez idén ilyen jellegű bérkiegészítést nyújtani.

Míg az 51 fő alatti vállalatok csupán 3,5-4,5 százalékban terveznek lakhatási támogatást adni, az 51-250 fő közti vállalatok körülbelül kétszer ekkora arányban teszik ezt, összesen 7,6 százalékban. A tendencia egyértelmű: minél nagyobb egy vállalat, annál nagyobb arányban biztosít lakhatási támogatást munkavállalóinak – olvasható a GKI elemzésében.

Vendégek az egerszalóki Saliris Resort szálloda wellness medencéjében.

MTI / Komka Péter

Az iparban, a szolgáltató szektorban és a kereskedelemben lényegében nincs eltérés ezen béren kívüli juttatások nyújtásában, a sorból egyedül az építőipar lóg ki lefelé. Míg egyes szektorokban a cégek 15-16 százalék tervez Szép-kártyát biztosítani a munkavállalóknak, az építőiparban csupán 6 százalék, mely elsősorban a magasabb arányú idénymunkásoknak, az alacsonyabb adminisztratív kapacitásnak, az eltérő munkavállalói preferenciáknak, illetve az alacsonyabb átlagos foglalkoztatotti létszámnak tudható be.

Összességében tehát látszik, hogy az 1 millió 290 ezer, 35 év alatti foglalkoztatottnak csak kis része fogja élvezni a lakhatási támogatást. Szép-kártyát jóval többen fognak kapni, bár még ez a támogatási forma sem vált általánossá. Különösen a kis cégek, illetve az építőipari vállalatok ódzkodnak az ilyen jellegű béren kívüli juttatások bevezetésétől.