Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. februári felmérésében 5 fő feletti vállalatokat kérdezett meg, többek közt arról, hogy terveznek-e lakhatási támogatást, illetve Szép-kártyás támogatást adni a munkavállalóiknak. Az eredmény lesújtó.
Lakhatási támogatást a válaszadói kör 4,2 százaléka tervez adni. Létszám szerint súlyozva ez a szám 8 százalék, ami a nagy cégek jelentősebb támogatási kedvét tükrözi. Az eredmények szerint a foglalkoztatottak mindössze 2,1 százaléka élvezheti idén a lakhatási támogatást. Megjegyzik, hogy a kitöltők közt alulreprezentáltak a legnagyobb vállalatok, akik nagyobb arányban biztosítanak különböző béren kívüli juttatásokat, így a nemzetgazdaságra vetítve ez az arány feltehetően magasabb.
A Széchenyi pihenő (Szép) kártya bár hasonlóan adózik, mint lakhatási támogatás, szélesebb körű felhasználhatósága és a tágabb potenciális kedvezményezetti kör miatt népszerűbb a munkáltatók körében. Ezzel együtt is a válaszadók mindössze 13,4 százaléka, létszámmal súlyozva is csak 21,8 százaléka tervez idén ilyen jellegű bérkiegészítést nyújtani.
Míg az 51 fő alatti vállalatok csupán 3,5-4,5 százalékban terveznek lakhatási támogatást adni, az 51-250 fő közti vállalatok körülbelül kétszer ekkora arányban teszik ezt, összesen 7,6 százalékban. A tendencia egyértelmű: minél nagyobb egy vállalat, annál nagyobb arányban biztosít lakhatási támogatást munkavállalóinak – olvasható a GKI elemzésében.
Az iparban, a szolgáltató szektorban és a kereskedelemben lényegében nincs eltérés ezen béren kívüli juttatások nyújtásában, a sorból egyedül az építőipar lóg ki lefelé. Míg egyes szektorokban a cégek 15-16 százalék tervez Szép-kártyát biztosítani a munkavállalóknak, az építőiparban csupán 6 százalék, mely elsősorban a magasabb arányú idénymunkásoknak, az alacsonyabb adminisztratív kapacitásnak, az eltérő munkavállalói preferenciáknak, illetve az alacsonyabb átlagos foglalkoztatotti létszámnak tudható be.
Összességében tehát látszik, hogy az 1 millió 290 ezer, 35 év alatti foglalkoztatottnak csak kis része fogja élvezni a lakhatási támogatást. Szép-kártyát jóval többen fognak kapni, bár még ez a támogatási forma sem vált általánossá. Különösen a kis cégek, illetve az építőipari vállalatok ódzkodnak az ilyen jellegű béren kívüli juttatások bevezetésétől.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.