Tételesen felsorolták a kereskedők, milyen károkat okoz az árrésstop

A kisebb élelmiszer-kereskedők 18 százaléka készül bezárni üzletét, romlik az ellátásbiztonság, csökken a beruházási képesség, romlik a kiszolgálás minősége, csökken a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma, nő az import, romlik a hazai gazdaság teljesítménye, erősödnek az inflációs várakozások – válogatás azokból a megállapításokból, amikre az árrésstop hatásait elemző tanulmány jutott, amit az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) rendelt a GKI Gazdaságkutatótól. 

A kereskedők ezzel gyakorlatilag a kormány helyett végezték el a házi feladatot.

A hatástanulmányt a kormánynak is elküldték, jelezve, azt várják, hogy az eredeti bejelentéseknek megfelelően május végén vezessék ki az intézkedést. Az OKSZ elismeri, hogy a kormányzati intézkedés révén csökkent az érintett termékek végső fogyasztói ára, és volt hatása az inflációra is, de úgy vélik, hogy a GKI tanulmányában feltárt 

mellékhatásai nem jók a vásárlóknak sem, rontják a GDP növekedés esélyeit, és általában is ellentétesek a nemzetgazdaság hosszú távú érdekeivel,

és minél tovább fennmarad, annál erősebben jelentkeznek ezek a mellékhatások.  

Az OKSZ ez alapján javaslatokat is megfogalmazott a kormány számára, ezek pedig:

• május 31-gyel vezessék ki az árrésstopot, vagy
• csak az érintett termékek belépőáras (adott kategória legolcsóbb) változatai árrését korlátozzák 10 százalékra, azt is önkéntes alapon, és csak augusztus végéig, vagy
• fokozatosan is kivezethetik az árrésstopot: június 1-vel az első 10, legnagyobb forgalmú termékkategória, július 1-vel a második 10 legnagyobb forgalmú termékkategória, augusztus 1-vel pedig a fennmaradó termékkategóriák esetében vezessék ki az árrésstopot.

A kormány az élelmiszer– és a pipere-, de a gyógyszer-kiskereskedelembe is beleszólna, a nem támogatott gyógyszerek árrésstopjával viszont a várható boltbezárások után patikabezárási hullámot is kelthet.