Lehet-e egy vállalkozás kötelező bankszámlája Wise vagy Revolut számla?
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Munkaerőpiaci szempontok alapján sem oda kellett volna telepíteni az államilag kiemelt nagyberuházásokat, ahol végül megvalósulnak – állapította meg a GKI, amely megnézte, van-e szabad munkaerő ezeken a helyeken, és nem talált ilyet. Nem csoda, hogy arra jutottak: a nagyberuházások szétverik a helyi munkaerőpiacot.
A magyar kormány az ország újraiparosításának részeként az elmúlt években több nagyberuházást is bejelentett. Ilyen a debreceni CATL és BMW, a szegedi BYD, az ácsi, nyíregyházi, iváncsai (borítóképünkön) vagy gödi akkumulátorgyárak. Ezen beruházások egyfelől nem segítik az ország hosszú távú felzárkózását: alacsony bérekért sokszor külföldi vendégmunkások alacsony hozzáadott értékű munkát végeznek ezekben a gyárakban, miközben jelentős állami támogatást kapnak (amit a hazai kkv-k fizetnek meg).
Az akkumulátorgyártás emellett kifejezetten víz- és energiaigényes ágazat, amelyekből hazánk nem rendelkezik a szükséges erőforrások kiszámítható biztosításával, ráadásul a gyárak környezetszennyezése további problémához vezet – írja a GKI Gazdaságkutató annak az elemzésnek a bevezetőjében, amelyben a nagyberuházások és a munkaerőpiac összefüggéseit vizsgálja.
Azzal az előfeltevéssel élnek, hogy bár a reindusztrializációs tervek környezeti és gazdasági szempontból nem tűnnek kifizetődőnek, a foglalkoztatásra gyakorolt hatásuk még lehet pozitív:
Mivel alacsonyan képzett munkaerő is be tudja tölteni ezeket a pozíciókat, térbeli elhelyezkedés szempontjából ezeket a gyárakat a magas munkanélküliséggel rendelkező régiókba célszerű telepíteni, ahol helyben biztosított a működéshez szükséges munkaerő.
De vajon így történik? A rövid válasz: nem, a hosszabb válasz pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 2024. decemberi, településszintű munkanélküliségi arányra vonatkozó, térképre vetített adataival kezdődik. Az NFSZ által relatív mutatóként közölt ráta a nyilvántartott álláskeresők számát mutatja a 15–64 éves népességre vetítve. Az országos átlag 3,5 százalékos volt:
A fenti térképen fehér színnel láthatók a minimális (0–2 százalék) munkanélküliségi aránnyal rendelkező települések (542 település), amelyek közül 36 településen egyetlen munkanélküli sincs. Emellett a sárga színű települések (1243 település) rendelkeznek alacsony munkanélküliséggel (2–5 százalék). A települések 56 százaléka tartozik az első kettő kategóriába. A zölddel (5–10 százalék) jelölt területeken (923 település) már jelentősebbnek mondható munkanélküliség van, a kékkel (10–15 százalék közötti ráta) és pirossal (15 százaléknál nagyobb arány) színezett települések pedig egyértelmű válságövezetek (308, illetve 161 település). A legsúlyosabb munkanélküliség Dél-Somogyban, Dél-Baranyában, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, valamint a román határ mentén található. A nagy települések alacsonyabb munkanélküliségi rátája lefelé, míg a kistelepülések magasabb munkanélküliségi rátája felfelé viszi az arányt.
A GKI szerint célszerű lenne a magas munkanélküliségű területekre összpontosítani a beruházásokat, és nem az egyébként is munkaerőhiánnyal küzdő északnyugati országrészbe, a budapesti agglomerációba vagy Szegedre. Ennek következménye egyrészről a vendégmunkások alkalmazása, a korábban említett magas munkanélküliségi országrészekről a hazai munkavállalók hosszabb távú ingázása vagy a helyi munkaerőpiacról a dolgozók átcsábítása.
Ami a GDP-termelést illeti:
A kis munkanélküliséggel jellemezhető körzetekbe telepített nagyfoglalkoztatók a szomszédos üzemekből fogják elszívni elsősorban a szükséges munkaerőt, ami a termelés csökkenését eredményezi ezeknél az üzemeknél, ami mérsékli a keletkező hozzáadott értéket.
A térképre tekintve látható, hogy a kormány által támogatott nagyberuházások rendre a kis munkanélküliséggel jellemezhető területekre települtek. Ezek esetében nemcsak arról van szó, hogy az adott településen alacsony a munkanélküliség, de még a szélesebben értelmezett vonzáskörzetükben sincs nagy létszámú „szabad” munkaerő. Emiatt az ország hosszú távú térségi felzárkózásában ezen beruházások várhatóan elhanyagolható szerepet fognak játszani. Bár hazai jövedelem nemigen keletkezik, a statisztika (térségi GDP) ennek ellenére mégis szép képet fog mutatni – állapítják meg az elemzők.
Ahhoz, hogy az elzárt, magas munkanélküliséggel rendelkező településekre beruházók érkezzenek, természetesen megfelelő infrastruktúra-fejlesztésekre és át-, illetve továbbképzésekre is szükség van. Ez még a kormány vidékfejlesztési politikájával is összeegyeztethető lenne, ha az nem egyes vidéki nagyvárosok (elsősorban Debrecen) túlzott támogatására helyezné a hangsúlyt.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt?
Két tankert is megtámadtak a jemeni húszik pár nap leforgása alatt a Vörös-tengeren. Az akciókról és a süllyedő hajókról látványos videókat forgattak.
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt.
Az elnök nem vette jó néven, hogy korábbi szövetségese harmadik politikai erőt alapítana. Hogyan babrálhat ki Elon Musk Donald Trumppal?
Közel-keleti válság ide vagy oda, a világ szinte fürdik az olajban.