Túl nagy a tét és túl kevés az érdemi cselekvés a klímaváltozás ellen, mondják a neves hazai kutatók, akik tízpontos nyilatkozatot adtak ki annak érdekében, hogy felpörgessék a dolgokat. Várják a további csatlakozókat, és készek a vitára is.
Egyedi időjárási jelenség alakult ki szeptemberben Európában, amelyet nagyban súlyosbított az egyáltalán nem egyedi klímaváltozás és a rekordmeleg európai nyár. A kilátásaink sem biztatóak: a jövőben egyre több ilyen időjárási jelenség várható a kontinensen, és ezek egyre intenzívebbek is lesznek.
Túlzó lehet az egyik pesszimista jelentés az ítélet napi gleccser olvadásával kapcsolatban, állítják a Dartmouth Egyetem kutatói. A probléma azonban ennek ellenére is súlyos.
A világ szinte bármely településének éghajlati jövőjébe betekintést nyerhet a Future Urban Climates térkép segítségével, mely azt is elárulja, melyik város jelenlegi éghajlatára lehet számítani 2080-ban.
Eljött a most vagy soha pillanata az éghajlati katasztrófa elkerülésére – figyelmeztetett az ENSZ kormányközi testülete.
A növekedés üteme csökken csak, az is csupán pár tizedszázalékkal, még a legóvatosabb számítások szerint is. Ha bátrabban számolunk, még akár gyorsíthatja is a növekedést.
Legyen szó fizikai vagy mentális egészségről, nem fogjuk megúszni a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait, amik nem csak új kórokozók megjelenéséhez, a régiek könnyebb terjedéséhez vezetnek majd, de az extrém időjárási jelenségek fizikai sérüléseket is okoznak, a klímaváltozás előtt és hatásai nyomán pedig szorongás és depresszió terjed. Mindez éves szinten több millió ember halálához vezet majd a pesszimista forgatókönyvek szerint.
A teljes energiarendszer átalakítására és tartós változtatására van szükség.
Az évszázad végére a Föld lakosságának háromnegyede lehet kitéve a szélsőséges hőség és páratartalom okozta életveszélyes éghajlati viszonyoknak.
Drasztikus hatással lesz a globális felmelegedés a mezőgazdasági termelésre, akár harmadával is csökkenhet a legfontosabb termények globális hozama. Magyarországon a kukoricatermelést vághatja haza, ha elbukik a klímavédelem: a termés akár négyötödéről is lemondhatunk a század végére.
A kukorica terméshozama 3 Celsius-fokos felmelegedés esetén a felére csökkenhet.
Az emberiség fele már most veszélyzónában él, fel kell gyorsítani a klímaharcot – figyelmeztet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete friss jelentésében, amiben a klímaváltozás emberi társadalmakra és természetes ökoszisztémákra gyakorolt hatásait elemzik.
Egyre több lesz a forró nap, az aszály és az erdőtűz, eső pedig, ha esik, egyre inkább özönvízszerűen hullik le – többek között ezeket az időjárási forgatókönyveket jósolják Magyarországnak és a régiónak a klímaváltozás nyomán. A Másfélfok összeszedte, mire számíthatunk.
Az érintett dokumentum azt foglalja össze, milyen életmódbeli változásokra van szükség a fejlett országokban ahhoz, hogy csökkentsék a klímaváltozás hatásait.
