Harminc év telt el a délszláv háború óta, de 11 ezer embert még mindig keresnek
A legtöbb eltűntet Bosznia-Hercegovinában tartják számon.
#Jugoszlávia
Rendszerváltás 35: Jugoszlávia, a vérbe fulladt délszláv álom
A nagyfokú eladósodás gazdasági centralizációért kiált, ám a nehézségek újra a felszínre hozzák a soha meg nem oldott nemzetiségi ellentéteket. Az ország egységének élő szobraként működő Tito halála után pedig az ország hosszú távon történő, stabil vezetése is lehetetlen feladattá vált. Prof. dr. Hornyák Árpáddal, a PTE Modernkori Történeti Tanszékének vezetőjével és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával beszélgettünk.
Százévesen fulladt a tengerbe Jugoszlávia utolsó külügyminisztere
Budimir Loncar holttestét a tengerben találták meg a szülőhelye mellett.
Az Európai Bizottság megindítaná a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával
A nyugat-balkáni országnak sikerült igazodnia az uniós kül- és biztonságpolitikához is, így megkezdhetők a csatlakozási tárgyalások.
Lantos László Triceps: Mindenki visszasírta a „testvériség–egység” Jugoszláviáját
Az író, rendező, performer Triceps a volt Jugoszláviáról, és az azt alkotó népekről, az egykori jugoszláv álomról, Titóról és Milosevicsről, a délszláv háborúról, és arról, ami azután történt.
Elfogatóparancs Putyin ellen: bár Moszkva legyint, az orosz elnöknek van mitől tartania
Aki azt hiszi, hogy semmit sem jelent a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) nemzetközi elfogatóparancsa Vlagyimir Putyin orosz államfő ellen, az gondoljon arra, mi történt több mint két évtizeddel ezelőtt Slobodan Milosevic szerb, majd jugoszláv elnökkel és több szövetségesével. A testületnek ugyanis van ideje várni és nincs biztosíték arra, hogy Putyin élete végéig hivatalban marad.
Amikor Szerbiát kilőtték a demokráciából – 20 éve gyilkolták meg Zoran Djindjic miniszterelnököt
Szerbiának húsz évvel ezelőtt volt leginkább esélye arra, hogy beilleszkedjen Nyugat-Európába. Ez az esély halt meg, amikor 2003. március 12-én a szerb kormányépület bejáratától másfél méterre meggyilkolták Zoran Djindjic miniszterelnököt. Ő volt a legkiemelkedőbb szellem és a legnyugatosabb tényező Szerbia politikai életében. Persze sok minden volt még ő, mielőtt az lett volna. Kommunista, anarchista, politikai fogoly, menekült... Ha rajta múlik, ma Szerbia liberális, alkotmányos királyság lenne az Európai Unióban. Vele készült 2002 márciusi interjúnkat is felidézzük.
Szerbhorváth György: Az új mumus a szankció
Az orosz művészek és sportolók elleni korlátozások csak egyvalamire jók: a populisták üvölthetik, hogy ezek az embereket sújtják. Pedig a kotta egyszerű: a korlátozásokat nem az orosz emberek ellen – és nem is a magyar emberek ellen –, hanem az orosz állam, a hatalom és képviselői ellen vezetik be.
Van miért a délszláv háborúhoz hasonlítani az orosz-ukrán feszültséget
Harminc évvel a délszláv háborúk után újabb konfliktus éleződik egy Magyarországgal határos országban, ezúttal Ukrajnában. Akkor – ellentétben az ukrajnaival – a magyar kormányok a nyugati szövetségesekkel összhangban cselekedtek. A két válságban viszont közös vonás, hogy ártott a helyi magyar közösségeknek.
Magyarország is belekeveredett Szerbia és Montenegró legújabb párbajába
Ismét fordulat következett be az egykor testvéri viszonyt ápoló Montenegró és Szerbia utóbbi években igencsak fagyos viszonyában, Podgorica ugyanis váratlanul kiutasította Szerbia nagykövetét. Belgrád meglepő választ adott, s a vitában szerepet kapott Magyarország is.
Amikor még Milošević akarta megöletni Soros Györgyöt
Szikora Róbert sátáni figurának tartja, de ez tulajdonképpen lényegtelen is. Máshol azonban egyenesen azt terjesztik: ő áll a Black Lives Matters-akciók hátterében. És akkor a magyar kormány és hűséges visszhangjai kijelentéseiről nem is beszéltünk. Mindent összevetve, Soros György alighanem a világ egyik legtöbbet szidott embere mára – ezzel jóformán minden olvasni (vagy hallott szöveget értelmezni) tudó ember tisztában van. De voltak itt olyanok is, aki egyenesen megöletni próbálták. Például Slobodan Milosevic, Jugoszlávia és Szerbia egykori, utóbb etnikai tisztogatással és népirtással vádolt elnöke.
Soós Károly Attila: Orbán Viktor nem tanulta meg a leckét Horn Gyulától
Létezik egy közlekedés-gazdasági alapelv, ami útbaigazíthatná a Budapest–Belgrád vasútvonal-óriásprojekt megálmodóit. A történelem ráadásul ismétli is önmagát. Vélemény.
"Véglegesen felszámolni” – nehéz sorsa volt a határon túl rekedt magyarságnak
A trianoni békeszerződés legnagyobb vesztesei a határon túlra szorult magyarok voltak. A szomszédos országokban az egyszerű diszkrimináción túl sok esetben a vagyonukkal, sőt az életükkel fizettek származásuk miatt. Cikkünkben a magyarokat ért legsúlyosabb atrocitásokat mutatjuk be.
Népek, amelyek államot szeretnének, de nem kaphatnak
Világszerte legalább száz, saját állam nélkül maradt nemzet létezik, amely régóta komolyan próbálkozik a teljes önállóság kivívásával. Bár lényegesek a különbségek a létveszélyben, illetve autonómiában élő állam nélküli nemzetek között, jó részük végül eléri a célját.