A legtöbb eltűntet Bosznia-Hercegovinában tartják számon.
Az 1990-es évek délszláv háborúinak idején mintegy 40 ezer ember tűnt el az egykori Jugoszlávia területén, körülbelül 11 ezer ember pedig azóta sem került elő – ez derült ki abból az adatbázisból, amelyet az eltűntekért felelős nemzetközi bizottság mutatott be Belgrádban.
Az adatbázist a német és a brit kormány támogatásával állították össze, a cél pedig az, hogy megtalálják a három évtizede eltűnt embereket vagy maradványaikat. A legtöbb eltűntet Bosznia-Hercegovinában tartják számon, ott majdnem nyolcezer ember után kutatnak a mai napig. A térség többi országában lényegesen kevesebb embert nem találtak eddig meg: Koszovó 1700, Horvátország 1570, Macedónia 200, Szerbia 100, Montenegró pedig 60 ember után kutat.
Veljko Odalovic, az eltűntekért felelős szerbiai bizottság elnöke a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS) kiemelte: az eltűnteket nemzeti hovatartozástól függetlenül nyilvántartják, ennek pedig az az üzenete, hogy minden áldozatot egyformán tisztelnek. Az adatbázis segíti a keresést, egyben bemutatja a háborúk következményeit is – tette hozzá.
Samira Krehic, a Nyugat-Balkánért felelős nemzetközi program vezetője szerint az adatbázis összeállításával sikerült túllépni azokon a nehézségeken is, amelyek a háború miatti nagyfokú elvándorlás következtében alakultak ki.
Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Montenegró államfője 2014-ben kötött megállapodást arról, hogy országuk mindent megtesz annak érdekében, hogy felkutassa azokat, akik az 1991-95-ös délszláv háború idején a volt Jugoszlávia területén tűntek el, ám azóta is számos sírhely feltáratlan maradt.
Mintha személyes történetében mondaná fel a kormánypolitika kritikáját, olyanok Füle Zsigmond első tapasztalatai a munka világában. Ő az a 18 éves, bácsborsódi fiatal, aki keresztkérdéseket tett fel Lázár Jánosnak bajai fórumán, és panaszára, miszerint keveset keres, a miniszter úgy válaszolt: rossz helyen dolgozik.
A HVG újságírói adnak pár tippet a vakációhoz.
A Magyar Olimpiai Bizottság kapta a legtöbbet, de utalták a szokásos 110 milliót az ATV volt elnöke vállalkozásának, és jutott némi apró a Rogán-szomszéd Csetényi Csaba cégének, egy Tiborcz-, illetve egy Mészáros-közeli magántőkealap érdekeltségének is.
Heorhij Tihij szerint inkább azt kellene megmagyaráznia a magyar embereknek, hogy miként sikerült „elcseszni” az ország gazdaságát.
Egyre fokozódik a miniszterelnökre nehezedő nyomás, melyet többnyire saját gazdaságpolitikai húzásainak köszönhet.
Az énekes már elnézést kért, amiért elragadta az aljas indulat.
Több oka is van a lakhatási válságnak.
