Beindult a fővárosi kiköltözési hullám
Eddig bírták az árnyomást a budapestiek.
Kevés embert fenyeget jobban a szegénység ma Magyarországon, mint azokat, akik egyedül nevelik a gyereküket. Két gyereket egyébként még sokan vállalhatnak az elszegényedés kockázata nélkül, a válás vagy a harmadik gyerek születése azonban már nagyobb fenyegetést jelent.
Majdnem minden társadalmi körben csökkent a szegények száma, egyedül a munkanélkülieknél nincs javulás. Az egyenlőtlenségek nőttek, a nagycsalád pedig továbbra is szegénységi kockázatnak számít – erre jutott a KSH, amikor a háztartások életszínvonalát elemezte.
Annyira furcsa volt a szegénységről szóló adat, hogy a statisztikusokat kérdeztük meg, mi történt. Elmagyarázták, mi a változás oka.
Központi adatbázis épülne a szállodák, szálláshelyek vendégeiről, a kormányzat szerint ezzel akarják visszaszorítani a szürkegazdaságot. Az adatokhoz azonban a NAV és a KSH mellett például a rendőrség és az idegenrendészet is hozzáférhet.
A diplomások aránya még nő, de kérdés, meddig.
Míg 2014-ben napi kétezer-kétszáz forintot költöttünk, 2018-ban már közel háromezret.
A magyarok miatt pörög a turizmus, a külföldiek kevesebb időt töltöttek itt.
Hiába tesz meg mindent a kormány, 2001-től 2017-ig már a 400 ezer főt is meghaladta a népességfogyás – legalábbis ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének Demográfiai portré 2018 című tanulmánykötetéből. A legrosszabb forgatókönyv szerint 2070-re hatmillió magyar élhet az országban. Közben az elmúlt években stagnált a születésszám, pedig a gyermekvállalási kedv növekedett.
A drágulás és forgalomélénkülés miatt az olcsóbb, kevésbé frekventált városrészekben lévő lakások iránt megnőtt a kereslet; az egy lakáshirdetésre jutó érdeklődések száma a XXII., XXI., XX., XVII., és a XV. kerületekben volt a legmagasabb.
A kormány a hosszú bizonytalanság és lebegtetés után mindössze két napot hagyott a végrehajtásra.
A KSH termelői árakról szóló gyorsjelentésében visszaköszön, amit nemrég az infláció meglódulásáról közölt.
Utoljára 2013 januárjában mértek nagyobb inflációt, mint most. Leginkább a benzin és a dohány ára nőtt.
A Központi Statisztikai Hivatal közölte az adatokat.
Az új támogatás nem ellensúlyozza a csapást, amelyet a cafeteria-rendszer megcsorbítása mért a több százezer fős hiánnyal küzdő munkaerőpiacra.
Augusztusban 3,4 százalékos volt az infláció.
A társadalmi polarizációt a jelentősen különböző lakásviszonyok is érzékeltetik. A gyermeket nevelő háztartások majdnem háromnegyede legalább háromszobás ingatlanban él, de a túlzsúfoltnak számító lakások csaknem háromnegyedét ugyancsak gyerekes famíliák lakják.
Legalább 10 ezer eladó hiányzik a pultok mögül.