szerző:
Sztojcsev Iván
Tetszett a cikk?

Majdnem minden társadalmi körben csökkent a szegények száma, egyedül a munkanélkülieknél nincs javulás. Az egyenlőtlenségek nőttek, a nagycsalád pedig továbbra is szegénységi kockázatnak számít – erre jutott a KSH, amikor a háztartások életszínvonalát elemezte.

Közel 1,9 millió magyart fenyeget a társadalmi kirekesztettség, és még ez is javulás az elmúlt évekhez képest – számolta ki a KSH. A statisztikai hivatal ma mutatta be A háztartások életszínvonala, 2017 című kiadványát.

Nőttek a fizetések, alig lett több segély

A jelentés szerint az egy főre jutó nettó jövedelem 1,3 millió forint volt, azaz havi 108 ezer forintból kellett kijönnie 2017-ben egy átlagos magyarnak. Ez 8,4 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ha ebből kivesszük az inflációt, akkor azt kapjuk, hogy a reáljövedelem 5,9 százalékkal nőtt 2016 óta. Az összes jövedelem 72 százaléka származik a munkabérből. A munkajövedelmek 10 százalék fölött nőttek, a társadalmi jövedelmek, mint például a segélyek és más támogatások, pedig csak 1,6 százalékkal.

Kevesebbeket fenyeget a szegénység, de nőnek az egyenlőtlenségek

2016-ról 2017-re növekedtek a társadalmi egyenlőtlenségek – állapította meg a KSH. A társadalom leggazdagabb ötöde 4,4-szer annyit keres, mint a legszegényebb egyötöd, ez a mutató 2010-ben még 4 százalék alatt volt, és azóta folyamatosan nő. Európai összehasonlításban közepesen egyenlőtlen társadalomnak számítunk, de az európai adatokat főleg a Balkán rontja le, a V4-ekhez képest rosszul állunk.

A szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázata azonban nagyot esett, most 19,6 százalékot mértek. Ez jókora változás ahhoz képest, hogy még tavaly ilyenkor is 25,6 százalékos adatról számoltak be – a mélypont 2012 volt, akkor 34,8 százalék volt kritikus helyzetben.

Ez a mutató három részből áll össze. 1,2 millió ember él az országban, akik jövedelmi szegénységben vannak – ők azok, akik a mediánbér 60 százalékánál kevesebből élnek meg. 974 ezren súlyos anyagi deprivációban élnek, vagyis a legalapvetőbb termékek és szolgáltatások közül sokat nem engedhetnek meg maguknak. A munkaszegénység 398 ezer embert sújtott, ők azok, akiknek a háztartásában minimálisan dolgoznak csak az emberek. (A három számot nem szabad összeadni, nyilván sokan vannak, akik ezek közül több kategóriába is beletartoznak.)

A legrosszabb helyzetű az a 119 ezer ember, aki a mélyszegénységben él: ők azok, akik mind a három kategóriába beletartoznak. Ennél többen vannak, akik statisztikailag nem mélyszegénységben élőknek számítanak, mert közmunkára elküldik őket, így dolgozónak mérik őket, de a közmunkabérből képtelenek megélni. A KSH sajtótájékoztatóján az ezt firtató kérdésre az a válasz érkezett: valóban vannak ilyen emberek, de mivel a magyar statisztikusok az Eurostat módszertana alapján dolgoznak, ezt nem mérik.

©

A gyerekesek, a munkanélküliek és a romák továbbra is bajban vannak

A gyerekek és a fiatalok, az egyszülős családok, a munkanélküliek, és a romák vannak kitéve továbbra is a leginkább a szegénységnek. A 18 éven aluliak közel negyede a kockázati körbe tartozik, még úgy is, hogy csökken a fenyegetettségük.

Az egy szülős háztartások vannak leginkább bajban, az ő 40 százalékukat fenyegeti a szegénység. Bajban vannak a háromnál több gyerekesek is, náluk 25 százalékos a mutató.

Az egyetlen társadalmi réteg, akiknél nem csökkent a szegénység kockázatának kitettek aránya, a munkanélküliek. Az ő körükben 70 százalékos a mutató.

A roma népesség továbbra is borzasztó helyzetben van: 67,8 százalékukat fenyegeti a szegénység, 53 százalékuk súlyosan nélkülözőnek számít. Ez utóbbi szám csak annyit változott az előző egy évben, hogy az a statisztikai mintavétel hibahatárán belül van.

Egyre többet lehet költeni

Ahogy nőnek a fizetések, egyre többet lehet vásárolni is. Az összes személyes célú kiadás egy évben 1,1 millió, vagyis havi 92 ezer forint. A felső társadalmi ötöd 3,7-szer annyit költ a fogyasztásra, mint a legszegényebb 20 százalék.

A legtöbbet ételre és alkoholmentes italokra költik a magyarok, átlagosan évi 273 ezer, havi 22 750 forintot. A listán a második a lakásfenntartás és a háztartási energia, havi 18 500 forintot kell erre átlagosan elkölteni. Az is látszik, hogy egyre több pénz van a nem létszükségletnek számító kiadásokra, az összes kiadási csoport közül a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás nőtt a legjobban, 17,5 százalékkal.

De hogy érzik magukat eközben a magyarok?

Amikor arra kérték a megkérdezetteket, hogy egy tízes skálán értékeljék a jóllétüket, egy kicsit felfelé mozdultunk a korábbiakhoz képest: most 6,5 lett az átlag, míg korábban évekig 6,1 százalékot mért a KSH. „Ez nem egy áttörés, nem valószínű, hogy mi leszünk Európában a legboldogabbak ezzel az értékkel” – hangzott el a KSH sajtótájékoztatóján. Valóban, a korábbi, a mostaninál csak egy kicsit alacsonyabb adat arra volt elég, hogy épp megelőzzük Bulgáriát, így az EU utolsó előtti helyén legyünk.

A háztartás anyagi helyzetét kimondottan rosszul értékelik, ott 5,5-ös a mutató. A lakással viszont egyre elégedettebbek a magyarok, ott 7,1-re értékelték a helyzetet.

A leginkább elégedettek a 25 éven aluliak, a felsőfokú végzettségűek, a budapestiek és a gazdaságilag aktívak. A saját életüket a 75 éven felüliek, az alapfokú végzettségűek, a falvakban élők, az özvegyek és az egészségi okból munkaképtelennek érzékelik a legrosszabbnak.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Ez történt: Megszólalt Duda Ernő virológus a kínai vakcináról

Ez történt: Megszólalt Duda Ernő virológus a kínai vakcináról

Az orvosok sem tudják még, mikor kapják kézbe a megemelt bért

Az orvosok sem tudják még, mikor kapják kézbe a megemelt bért

Egekbe szökhetnek az árak a pálmaolaj-válság miatt

Egekbe szökhetnek az árak a pálmaolaj-válság miatt