Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Közel 1,9 millió magyart fenyeget a társadalmi kirekesztettség, és még ez is javulás az elmúlt évekhez képest – számolta ki a KSH. A statisztikai hivatal ma mutatta be A háztartások életszínvonala, 2017 című kiadványát.
Nőttek a fizetések, alig lett több segély
A jelentés szerint az egy főre jutó nettó jövedelem 1,3 millió forint volt, azaz havi 108 ezer forintból kellett kijönnie 2017-ben egy átlagos magyarnak. Ez 8,4 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ha ebből kivesszük az inflációt, akkor azt kapjuk, hogy a reáljövedelem 5,9 százalékkal nőtt 2016 óta. Az összes jövedelem 72 százaléka származik a munkabérből. A munkajövedelmek 10 százalék fölött nőttek, a társadalmi jövedelmek, mint például a segélyek és más támogatások, pedig csak 1,6 százalékkal.
Kevesebbeket fenyeget a szegénység, de nőnek az egyenlőtlenségek
2016-ról 2017-re növekedtek a társadalmi egyenlőtlenségek – állapította meg a KSH. A társadalom leggazdagabb ötöde 4,4-szer annyit keres, mint a legszegényebb egyötöd, ez a mutató 2010-ben még 4 százalék alatt volt, és azóta folyamatosan nő. Európai összehasonlításban közepesen egyenlőtlen társadalomnak számítunk, de az európai adatokat főleg a Balkán rontja le, a V4-ekhez képest rosszul állunk.
A szegénység és a társadalmi kirekesztettség kockázata azonban nagyot esett, most 19,6 százalékot mértek. Ez jókora változás ahhoz képest, hogy még tavaly ilyenkor is 25,6 százalékos adatról számoltak be – a mélypont 2012 volt, akkor 34,8 százalék volt kritikus helyzetben.
Ez a mutató három részből áll össze. 1,2 millió ember él az országban, akik jövedelmi szegénységben vannak – ők azok, akik a mediánbér 60 százalékánál kevesebből élnek meg. 974 ezren súlyos anyagi deprivációban élnek, vagyis a legalapvetőbb termékek és szolgáltatások közül sokat nem engedhetnek meg maguknak. A munkaszegénység 398 ezer embert sújtott, ők azok, akiknek a háztartásában minimálisan dolgoznak csak az emberek. (A három számot nem szabad összeadni, nyilván sokan vannak, akik ezek közül több kategóriába is beletartoznak.)
A legrosszabb helyzetű az a 119 ezer ember, aki a mélyszegénységben él: ők azok, akik mind a három kategóriába beletartoznak. Ennél többen vannak, akik statisztikailag nem mélyszegénységben élőknek számítanak, mert közmunkára elküldik őket, így dolgozónak mérik őket, de a közmunkabérből képtelenek megélni. A KSH sajtótájékoztatóján az ezt firtató kérdésre az a válasz érkezett: valóban vannak ilyen emberek, de mivel a magyar statisztikusok az Eurostat módszertana alapján dolgoznak, ezt nem mérik.
Fazekas István
A gyerekesek, a munkanélküliek és a romák továbbra is bajban vannak
A gyerekek és a fiatalok, az egyszülős családok, a munkanélküliek, és a romák vannak kitéve továbbra is a leginkább a szegénységnek. A 18 éven aluliak közel negyede a kockázati körbe tartozik, még úgy is, hogy csökken a fenyegetettségük.
Az egy szülős háztartások vannak leginkább bajban, az ő 40 százalékukat fenyegeti a szegénység. Bajban vannak a háromnál több gyerekesek is, náluk 25 százalékos a mutató.
Az egyetlen társadalmi réteg, akiknél nem csökkent a szegénység kockázatának kitettek aránya, a munkanélküliek. Az ő körükben 70 százalékos a mutató.
A roma népesség továbbra is borzasztó helyzetben van: 67,8 százalékukat fenyegeti a szegénység, 53 százalékuk súlyosan nélkülözőnek számít. Ez utóbbi szám csak annyit változott az előző egy évben, hogy az a statisztikai mintavétel hibahatárán belül van.
Egyre többet lehet költeni
Ahogy nőnek a fizetések, egyre többet lehet vásárolni is. Az összes személyes célú kiadás egy évben 1,1 millió, vagyis havi 92 ezer forint. A felső társadalmi ötöd 3,7-szer annyit költ a fogyasztásra, mint a legszegényebb 20 százalék.
A legtöbbet ételre és alkoholmentes italokra költik a magyarok, átlagosan évi 273 ezer, havi 22 750 forintot. A listán a második a lakásfenntartás és a háztartási energia, havi 18 500 forintot kell erre átlagosan elkölteni. Az is látszik, hogy egyre több pénz van a nem létszükségletnek számító kiadásokra, az összes kiadási csoport közül a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás nőtt a legjobban, 17,5 százalékkal.
De hogy érzik magukat eközben a magyarok?
Amikor arra kérték a megkérdezetteket, hogy egy tízes skálán értékeljék a jóllétüket, egy kicsit felfelé mozdultunk a korábbiakhoz képest: most 6,5 lett az átlag, míg korábban évekig 6,1 százalékot mért a KSH. „Ez nem egy áttörés, nem valószínű, hogy mi leszünk Európában a legboldogabbak ezzel az értékkel” – hangzott el a KSH sajtótájékoztatóján. Valóban, a korábbi, a mostaninál csak egy kicsit alacsonyabb adat arra volt elég, hogy épp megelőzzük Bulgáriát, így az EU utolsó előtti helyén legyünk.
A háztartás anyagi helyzetét kimondottan rosszul értékelik, ott 5,5-ös a mutató. A lakással viszont egyre elégedettebbek a magyarok, ott 7,1-re értékelték a helyzetet.
A leginkább elégedettek a 25 éven aluliak, a felsőfokú végzettségűek, a budapestiek és a gazdaságilag aktívak. A saját életüket a 75 éven felüliek, az alapfokú végzettségűek, a falvakban élők, az özvegyek és az egészségi okból munkaképtelennek érzékelik a legrosszabbnak.
