Miközben Donald Trump a béke Nobel-díjra hajt, Elon Musk pedig Európa gyarmatosításával van elfoglalva, a tech oligarchák épp államcsínyt hajtanak végre. Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Amerikai típusú karriert befutva építette fel a DeepSeek kínai alapítója az USA technikai fölényét megingató mesterségesintelligencia-modelljét. Még nem tudni, a rezsim mekkora szabadságot engedélyez neki.
Hszi Csin-ping kínai államfő elnöklése az állami vezetők és a nagy techcégek szimpóziumán, valamint az Alibaba korábban évekre eltüntetett alapítójának meghívása egyértelmű jelzés, hogy a Kínai Kommunista Párt barátságosabb hangvételre váltana, és javítaná a hangulatot az ország magánszektorában.
Kína egy olyan aktív védelmi rendszert fejlesztett a páncélozott járművek számára, ami képes egyszerre több irányból érkező fenyegetést is kivédeni.
A stratégiai fontosságú vízi útvonalat Peking saját területének tekinti.
Kína hatalmas ország, saját nyelvvel, nyelvjárásokkal, azonban a globalizáció alól nem vonhatja ki magát. Rengeteg – pénzt költő – turista érkezik az ázsiai országba, így érdemes a kedvükre tenni, például egy mobilos térképalkalmazás esetében.
A ködös, jeges szakaszon egymás után ütköztek az autók a kialakult torlódásba.
A Ne Zha 2 című filmet egy hét múlva mutatják be Amerikában, a kínai mozikat már letarolta.
A kínai valóság szembejött az amerikai elnök vágyvezérelt és erőfitogtatásból álló világával, és ez újratervezésre késztetheti Donald Trumpot. A távol-keleti startup ott mutatott be az amerikai techóriásoknak, ahol a jövő eldől: a mesterséges intelligencia alkalmazásában.
Olcsó orosz energia, korlátlan hozzáférés a kínai piachoz, amerikai biztonsági garancia – Paolo Gentiloni, az előző Európai Bizottság gazdasági biztosa, Olaszország korábbi miniszterelnöke szerint ez a három pillér fűtötte az elmúlt évek optimizmusát Európa jövőjével kapcsolatban, mára azonban kiderült, hogy ezek illúziók voltak.
Peking reméli, hogy Panama helyes döntést hoz a két ország együttműködéseivel kapcsolatban.
Egy demokrata és egy republikánus képviselő közösen készített törvényjavaslatot, ami kitiltaná a DeepSeek mesterséges intelligenciáját a kormányzati számítógépekről. A TikTok általános betiltása pontosan egy ilyen törvénnyel kezdődött.
Két éve csökken a magyar ipari kibocsátás, ilyesmire 2001 óta egyszer sem volt példa. A ludas elsősorban az autó- és az akkugyártás. A gazdasági minisztérium vádaskodva mutogat Németországra, pedig a kormány felelőssége, hogy az erőltetett akkuiparosítással nemhogy csökkentette volna, de növelte a nyugati függést. Idén újabb termelőkapacitások létesülnek, pedig a meglévőek is kihasználatlanok.
Kína humanitárius és katonai műveletekhez is felhasználná a saját fejlesztésű, pilóta nélküli CH-YH1000 nevű drónját. Hamarosan kész az éles bevetésekre.
Tavaly naponta 12 millió darab kis értékű csomag jött Kínából, az Európai Bizottság szerint ez rengeteg gondot okoz az EU-nak.
Egy év alatt 22 százalékkal növelte bevételeit a Huawei, a kínai okostelefon-piacon pedig már az Apple-t is megelőzve a második legnagyobb gyártó.
Gyorsan érezhető következményei vannak a vámháborúnak.
A Kanada és Mexikó ellen kivetett, majd felfüggesztett vámok azt mutatják, Donald Trump mindenkivel az erő nyelvén kíván tárgyalni, aki „kihasználja Amerikát”. És szerinte ilyen az USA-n kívüli egész világ.
Kanada és Mexikó kénytelen visszavágni. Egyetlen vezető sem látszódhat gyengének, amikor Amerika fenyegeti. És stratégiailag feltehetőleg az a helyes, ha nem hagyják annyiban – írja a Financial Times vezető külpolitikai újságírója.
Az ázsiai ország a meglévő vámtételeken felül 15 százalékos vámot vet ki az amerikai szénre és LNG-re, valamint 10 százalékos vámot az amerikai nyersolajra.
