A Mohu szerint nőtt, illetve nő a hulladékok elkülönített gyűjtése. A minisztérium közben visszadobta a cég tavalyi jelentését, a gyáriparosok szövetsége szerint a nyilvános adatbázisok is ellentmondók. A cégek által fizetett hulladékkezelési díjat túl magasra szabta a kormány, a Mol pedig a jelek szerint túl nagy fába vágta a fejszéjét a koncesszióval.
Perelni kellett, de a szakminisztérium elismerte, hogy érkezett kompenzációs igény. A felek egyelőre egyeztetnek, szeptember előtt nem derül ki, fizet-e kompenzációt az állam.
Az App Store-ban negatív kommentáradat olvasható, a valóságban azonban rendesen teszi a dolgát a kötelező visszaváltási rendszerhez fejlesztett REpont app. Fülöp István cikke.
A betétdíjat mostantól kérhetjük a bankszámlaszámunkra is.
Lesújtó véleménnyel vannak a szakértők a tavaly júliusban indult, erőből bevezetett hulladékgazdálkodási koncessziós rendszerről. A kormány engedélyt kér az EU-tól arra, hogy a magyarokat szennyezettebb környezetben tarthassa.
A vártnál alacsonyabb lett a Mol nyeresége az első negyedévben. A vállalat szerint a hulladékkoncesszió a vártnál rosszabbul fialt, és nagy terhet jelentettek a magyarországi extra adók az olajfeldolgozásban és a kereskedelemben.
A csomagolásgyártókat és a kereskedőket számos pluszköltség terheli a DRS élesedésével. Egy élelmiszergyártói szövetség szerint a csomagolást illető költségek idén több mint megnégyszereződtek.
A visszaváltásból származó pénzt bankszámlára még nem lehet utaltatni, a vevők levásárolható kuponként kapják meg.
Bemutatták az egyszer használatos italospalackokat visszaváltó automatákat, vannak boltok, ahol már be is állították őket, bár csak januártól lehet bedobálni majd a palackokat. Úgy tűnik, még hónapokig várhatunk arra, hogy megkapjuk az 50 forintos kuponunkat, mert türelmi időt kaptak a gyártók. Van, ahol sajátos megoldást találtak az átmeneti időszakra.
Papíron jól festenek a hulladékgazdálkodás Mohu által közzétett számai, de valójában óriási a visszaesés a múlt évhez képest. A kormány kisebb újrahasznosítást vállalna az EU felé. A januárban induló kötelező visszaváltási rendszerről pedig alig tudnak valamit a cégek.
Nagyon bízik a jövőre élesedő betétdíjas rendszerében a Mol hulladékkezelő leánycége, azt mondják, a borítékolhatóan nyűglődős kezdet után a lakosság hamar rá fog érezni. A csomagolásgyártó cégek egyelőre leginkább a kihívásokat látják a DRS-ben, szakmai szervezetük szerint benne van a pakliban, hogy lesznek italok, amelyeknél automata-kompatibilis palack helyett új csomagolási módokat vezetnek be; akár a kapszulás sűrítmények aránya is megnőhet a boltok kínálatában.
Júliustól kötelező Magyarországon is egy uniós szabályozás miatt minden vállalkozásnak EPR, vagy magyarul kiterjesztett gyártói felelősségi díjat fizetnie. Ez több tízezer magyar vállalkozást érint az egyéni vállalkozóktól a legnagyobb cégekig. Sokan azt sem tudják, hogy az új díjfizetési kötelezettség rájuk is vonatkozik, nemhogy azt, hogy mi után, mennyit és hogyan. Ebben segít a Körforgó nevű webes alkalmazás, amely minimális díjért, átláthatóan és egyszerűen segít eligazodni az új rendszerben – mondta a HVG BrandLabnek Bartos Gyula az e-Termékdíj.hu ügyvezetője.
Előbb kell fizetni a számlákat, mint ahogy a bevételek jönnek, és a beruházások is forrást igényelnek – indokolta az olajcég a Mohu-ban történt tőkeemelést.
Nem mindig teljesen világos, hogy egy-egy vállalatnak, vállalkozásnak mi is a kötelezettsége a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerében (EPR), ráadásul a Mol-leányvállalat Mohu internetes rendszere sem működik gördülékenyen.
Környezetvédelmi célokra hivatkozva valójában egy újabb ágazat piaci újraosztása zajlik a hulladékgazdálkodásban. Az új rendszer egyelőre szinte átláthatatlan, a Mol leányvállalata, a Mohu elfogadhatatlan ajánlatokat tesz a szektor cégeinek, a családi vállalkozások nem fogják sokáig bírni, ha nekik kell hitelezniük a Mol-leányt.
