Papíron jól festenek a hulladékgazdálkodás Mohu által közzétett számai, de valójában óriási a visszaesés a múlt évhez képest. A kormány kisebb újrahasznosítást vállalna az EU felé. A januárban induló kötelező visszaváltási rendszerről pedig alig tudnak valamit a cégek.
Nagyon bízik a jövőre élesedő betétdíjas rendszerében a Mol hulladékkezelő leánycége, azt mondják, a borítékolhatóan nyűglődős kezdet után a lakosság hamar rá fog érezni. A csomagolásgyártó cégek egyelőre leginkább a kihívásokat látják a DRS-ben, szakmai szervezetük szerint benne van a pakliban, hogy lesznek italok, amelyeknél automata-kompatibilis palack helyett új csomagolási módokat vezetnek be; akár a kapszulás sűrítmények aránya is megnőhet a boltok kínálatában.
Júliustól kötelező Magyarországon is egy uniós szabályozás miatt minden vállalkozásnak EPR, vagy magyarul kiterjesztett gyártói felelősségi díjat fizetnie. Ez több tízezer magyar vállalkozást érint az egyéni vállalkozóktól a legnagyobb cégekig. Sokan azt sem tudják, hogy az új díjfizetési kötelezettség rájuk is vonatkozik, nemhogy azt, hogy mi után, mennyit és hogyan. Ebben segít a Körforgó nevű webes alkalmazás, amely minimális díjért, átláthatóan és egyszerűen segít eligazodni az új rendszerben – mondta a HVG BrandLabnek Bartos Gyula az e-Termékdíj.hu ügyvezetője.
Előbb kell fizetni a számlákat, mint ahogy a bevételek jönnek, és a beruházások is forrást igényelnek – indokolta az olajcég a Mohu-ban történt tőkeemelést.
Nem mindig teljesen világos, hogy egy-egy vállalatnak, vállalkozásnak mi is a kötelezettsége a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerében (EPR), ráadásul a Mol-leányvállalat Mohu internetes rendszere sem működik gördülékenyen.
Környezetvédelmi célokra hivatkozva valójában egy újabb ágazat piaci újraosztása zajlik a hulladékgazdálkodásban. Az új rendszer egyelőre szinte átláthatatlan, a Mol leányvállalata, a Mohu elfogadhatatlan ajánlatokat tesz a szektor cégeinek, a családi vállalkozások nem fogják sokáig bírni, ha nekik kell hitelezniük a Mol-leányt.
