EPR-díj: van olcsó és egyszerű megoldás!
Júliustól kötelező Magyarországon is egy uniós szabályozás miatt minden vállalkozásnak EPR, vagy magyarul kiterjesztett gyártói felelősségi díjat fizetnie. Ez több tízezer magyar vállalkozást érint az egyéni vállalkozóktól a legnagyobb cégekig. Sokan azt sem tudják, hogy az új díjfizetési kötelezettség rájuk is vonatkozik, nemhogy azt, hogy mi után, mennyit és hogyan. Ebben segít a Körforgó nevű webes alkalmazás, amely minimális díjért, átláthatóan és egyszerűen segít eligazodni az új rendszerben – mondta a HVG BrandLabnek Bartos Gyula az e-Termékdíj.hu ügyvezetője.
A cikket teljes terjedelmében Adózóna.hu oldalunkon olvashatja el.
Mióta él az új szabályozás?
Az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi díj, vagy európai egységes megnevezéssel EPR-díj (Extended Producers Responsibility) 2023 július 1-től lépett hatályba egy kormányrendelettel. A körforgásos gazdaságra áttérés érdekében született új szabályozás alapján az egyes termékek életciklusa végén a hulladékká válással felmerülő költségeket a gyártóknak, forgalomba hozóknak (első forgalmazóknak) kell megfizetniük. A rendszer a körforgásos termékeket határozza meg. A körforgás a termékből a hulladékká válás és lehetőség szerint a hasznosításon át az új termékké válás körforgását hivatott szabályozni. A körforgásos termékek a teljesség igénye nélkül az akkumulátorok, az elektromos és elektronikus berendezések, a fa bútorok, a sütőolaj, a reklámhordozó papír, a gumiabroncs és persze a mindenki által ismert és a köztudatban elterjedt csomagolásra használt anyagok.
Kiket érint a hazai szabályozás?
Három szereplőt. Az első a Mol által létrehozott MOHU (Mol Hulladékgazdálkodási) Zrt., aki a koncesszió birtokosa. Az ő joga és egyben kötelessége a körforgásos termékekből keletkezett hulladékok feletti rendelkezés és ezeknek a kezelése.
A második szereplő a hulladék birtokosa. Itt nem a kommunális hulladékról beszélünk, hanem iparban keletkező, jellemzően anyagtiszta, frakciónként jól elkülöníthető hulladékról. Legyen az fa, fém, papír, üveg vagy műanyag. Ezek az iparban nagy mennyiségben, a létező legtisztább állapotában állnak elő. Fontos leszögezni, hogy ez semmiképpen sem szemét, hanem hulladék: érték, amelynek minden esetben megvan a pontos tőzsdei értéke.
A harmadik szereplő a gyártó. Ebben az esetben ez alatt azt értjük, aki körforgásos termékeket állít elő és csomagolási tevékenységet végez. Ez az első fontos dolog, amit tisztázni kell: nem a csomagolóeszközt vagy csomagolóanyagokat értjük ez alatt, mert azt a környezetvédelmi termékdíj rendszere szabályozza. Ott csomagolószerről beszélünk, itt, az EPR-díj esetében viszont csomagolásról, mint tevékenységről beszélünk a többi körforgásos termék mellett.
Mondok egy példát, hogy könnyebb legyen megérteni. Tegyük fel, hogy csokoládét gyártok. Ez ugye a legtöbb esetben nem ömlesztetten kerül forgalomba, hanem mondjuk egy bonbon esetében minden egyes darabot fémfóliába csomagolnak, műanyag tálcára helyezik őket, majd ezt az egészet egy papírdobozba teszik. A környezetvédelmi termékdíj itt azokra vonatkozik, akik előállították a dobozt, a fémfóliát és a műanyag bonbontartó formát, de a csokira nem, mert az nem termékdíjköteles. A kiterjesztett gyártói felelősségi díjat, vagyis EPR-díjat viszont a már becsomagolt termékek első magyarországi forgalomba hozójának kell megfizetnie hiszen ő végezte a csomagolást. Vagyis ennél a példánál maradva az EPR-díjat nekem, mint csokigyárnak kell megfizetnem, nem pedig a csomagolás gyártójának. Ez a példa igaz magára a termékre is, ha az körforgásos termék, például bútor fából, akkor maga a termék is EPR-díj-köteles. A szükséges nyilvántartás vezetésére és az adatszolgáltatások összeállítására a korforgo.hu oldalon elérhető webes alkalmazás remek megoldást biztosít.
A cikk teljes szövegét Adózóna.hu oldalunkon olvashatja el.
