„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
Mindent megtesz a magyar kormány, hogy a Mol Nyrt. a lehető legnagyobb pénzt vehesse ki a 35 évre elnyert hulladékkoncesszióból. A múlt héten újabb gesztust gyakorolt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Eddig csökkentette az állam által a Mol-leány Mohu Zrt.-nek – az úgynevezett indokolt költségek fedezeteként – fizetendő támogatást, ha a cégnek és alvállalkozóinak a hatósági díjakon kívül egyéb bevételük is volt. Ezt most egy tollvonással megszüntették, a módosítás nyomán ezek a bevételek már nem kisebbítik az állami fizetnivalót.
Holott korábban úgy határozták meg a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján beszedett úgynevezett EPR-díjakat, hogy az eddig kifejezetten magas arányban újrahasznosított hulladéktípusoknál drasztikus drágulás történt a korábbi környezetvédelmi termékdíjhoz képest. A környezetszennyező termékek után fizetendő EPR-díjakat a Mohu szedi be, amely ebből kizárólag a körforgásos hulladékgazdálkodás költségeit állhatja – de mivel a lakossági rendszer továbbra is masszívan veszteséges, gyakorlatilag ebből pótolja a hiányzó évi 40-50 milliárd forintot. Ez a megoldás azonban sérti az uniós jogot.
Nem feltétlenül fizetnek többet a cégek az új hulladékgazdálkodási rendszerben, de az adminisztrációba beleizzadhatnak
Nem mindig teljesen világos, hogy egy-egy vállalatnak, vállalkozásnak mi is a kötelezettsége a kiterjesztett gyártói felelősség rendszerében (EPR), ráadásul a Mol-leányvállalat Mohu internetes rendszere sem működik gördülékenyen.
