Felgyorsultak az események, 2026-ban űrhajó indulhat a Marsra
Az Elon Musk-féle SpaceX profitálhat abból, hogy a NASA egyre inkább a Mars felé kacsintgat. Kérdés, mi lesz így a Holddal, így az Artemis-programmal.
Az Elon Musk-féle SpaceX profitálhat abból, hogy a NASA egyre inkább a Mars felé kacsintgat. Kérdés, mi lesz így a Holddal, így az Artemis-programmal.
A NASA Kepler nevű űrtávcsövének köszönhetően fedezték fel a tudósok a Kepler-10 bolygórendszert, amelynek az is lehet, hogy nem kettő, hanem három tagja van.
A NASA már javában dolgozik azon, hogy a Hold saját időzónát kapjon, amit aztán a földivel is össze lehet hangolni.
Hatmilliárd dollárral kevesebbet kaphat a NASA 2026-ban, ha az amerikai Kongresszus megszavazza Donald Trump költségvetési tervét.
Napi 3600 felvételt készít a SPHEREx űrtávcső, melynek a teljes neve és a feladata is igen komplex, de fontos kérdésekre szolgálhat válasszal.
Évtizedeken át vizsgálták a kutatók a NASA és az Európai Űrügynökség által rögzített adatokat, és most úgy tűnik, ennek eredményeként sikerülhet közelebb kerülni annak megértéséhez, hogy hol keletkezhettek az univerzum nehezebb elemei.
Sebessége és haladásának nyomai alapján is egy csigára emlékeztet a Curiosity, amiről most a NASA egy másik műszere készített képet.
Egy 3D-nyomtatott rakétahajtóművel, a készülő eredeti másával teszteli a NASA azt, hogy milyen lesz landolni a Holdon a jövőbeni emberes küldetésekkel. Ebben ugyanis van némi kockázat.
Európának talán érdemes leválnia az amerikai űrprogramokról. Az oroszok lemaradtak, most az USA és Kína versenyez a Hold és a Mars meghódításáért. Még kérdés, marad-e az elmúlt évtizedekben megszokott, békés űrkutatás, vagy gyarmatosítás, kalózkodás lesz belőle.
A Curiosity 13 évvel a küldetése megkezdése után talált rá arra az ásványra, ami folyékony víz és szén-dioxid jelenlétében keletkezik.
Donald Trump kormányzatának költségcsökkentő tervei is hatással lehetnek a Nemzetközi Űrállomás (ISS) biztonságára, épp akkor, amikor a Föld körül keringő kutatólabornak a szakemberek szerint még több forrást kéne biztosítani.
A Lucy nevű űrszonda a Jupiter pályája felé tart, hogy a Trójai övben lévő aszteroidák segítségével felderítse a Naprendszer történetét. Útközben több aszteroidát is megvizsgál, ezek közül az egyik a Donaldjohanson.
A NASA tudósai egy speciális szimuláció elvégzése után arra jutottak, hogy a napszélnek döntő szerep jut a Holdon a víz létrejöttében.
Már több mint 70 alkalommal közelítette meg a Jupitert a NASA Juno űrszondája, most azonban kétszer is beütött a baj: az eszköz váratlanul biztonsági módba lépett két alkalommal is.
Már 1964 óta nem üzemel az a Vanguard-1 nevű műhold, amit most visszahoznának a Földre a szakemberek. Ez azonban sokkal nehezebb, mint elsőre tűnik.
Az Axiom Mission 4 (Ax-4) űrhajósai, köztük a magyar kutatóűrhajós, Kapu Tibor, és tartalékosa, Cserényi Gyula, sikeresen befejezték a NASA űrhajóskiképzését – közölte HUNOR – Magyar Űrhajós Program szombaton a Facebook-oldalán.
A jelek szerint a Marson kutathat majd víz után a magyar Puli Space Technologies találmánya, a Vízszimatoló nevű berendezés, így segítve a vörös bolygó feltérképezését.
Kínai kutatók szerint az az atomreaktor, amit a NASA a Holdra készül szállítani, több tervezési hibát is tartalmaz, amiket kijavítva jobb és tartósabb szerkezetet lehet építeni.
A NASA 2024. december 27-e óta kíséri szoros figyelemmel a 2024 YR2 nevű aszteroidát, és most úgy tűnik, nem a Földbe, hanem a Holdba csapódhat be.
A Perseverance Mars-járó egyszerre négy porördögöt is látott a Mars felszínén, amelyek közül kettő a kamera előtt olvadt össze.