Moszkva szerint Ukrajna megpróbálta megtámadni a Magyarországot is gázzal ellátó Török Áramlatot
Az orosz közlés szerint a csővezeték dél-oroszországi szakasza volt a célpont.
Az orosz közlés szerint a csővezeték dél-oroszországi szakasza volt a célpont.
A Der Spiegel szerint „bődületes sebességgel esik szét a világrend”. Ha Ausztriában Herbert Kickl lesz a kancellár, annak elsősorban a Kreml örül igazán, mert folytatódna Európa putyinizálódása, írja a Neue Zürcher Zeitung. Giorgia Meloni amerikai befolyásáról ír a Süddeutsche Zeitung. A Financial Times szerzője szerint a közösségi média nagy játékosai cseppet sem olyan erősek, mint amilyennek gondolják őket. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Miután januártól leállt a nyersanyag tranzitja Ukrajnán keresztül, már csak Kiskundorozsmán át Szerbiából érkezhet Európába orosz gáz, amelyet a Moszkvával és az Gazprommal baráti viszonyt ápoló Magyarország oszthat szét.
Az ukrán elnök arról posztolt, hogy Kijev kész kicserélni az észak-koreai katonákat Oroszország fogságában lévő ukrán hadifoglyokra.
Kihallgatásán állította: a felettesei nem beszéltek neki konkrét háborús szolgálatról.
A NIS azért került szankciós listára, mert több mint 56 százalékban orosz tulajdonban van.
Az olajszállító hajó pénteken vált irányíthatatlanná.
Az amerikai pénzügyminisztérium a Gazpromnyeftyet és a Szurgutnyeftyegazt is szankciókkal sújtotta.
Peszkov szerint amennyiben megkérdezik a grönlandiak véleményét az USA-hoz való csatlakozásról, azt tiszteletben kell tartani.
Az Ukrainian Cyber Alliance nevű hackercsoport magára vállalata a támadást, aminek tényét és mértékét az orosz Nodex internetszolgáltató is elismerte.
Több száz gyerek is életét veszítette már az orosz-ukrán háborúban az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint.
Az utóbbi hónapokban a szinte kizárólag csak védekező ukrán haderő újra támadásba lendült az Oroszországhoz tartozó kurszki térségben. Bár a siker inkább taktikai, mint stratégiai, a mostani ellentámadás is meglepte az orosz hadvezetést, ahogy az augusztusi ukrán betörés is.
Putyin háborúja Ukrajnában és a válaszul meghirdetett nyugati szankciók a mélybe vitték az orosz gazdaságot 2022-ben, amikor a visszaesés 2,1 százalék volt, de azután Oroszország összeszedte magát: 2023-ban a GDP 3,6 százalékkal, tavaly 3,8 százalékkal növekedett. Idén viszont újra beköszönhet a recesszió – jósolja a független Moscow Times.
Továbbra is központi téma Ausztria a nemzetközi sajtóban: a Financial Timestól a Süddeutsche Zeitungig többen is foglalkoznak azzal, hogy szélsőjobboldali kancellárja lehet az országnak. Európa védelme szempontjából alapvető, hogy Németország újra felfegyverkezzen, írja Gideon Rachman külpolitikai elemző. Kockázatot jelent, ha Meloni lesz Washington európai “összekötője”, írja a Boomberg. William Hague, egykori brit külügyminiszter szerint az Egyesült Államok ma erősebb, mint valaha. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A rendszerek olyan kulcsfontosságú objektumokat védtek, mint például a Kercsi híd.
A világ negyedik legnépesebb állama a csatlakozással a Globális Dél érdekeit szolgálná.
A Finnország és Észtország közötti vezetéket egy olyan tartályhajó horgonya szakíthatta el, ami az EU szerint az orosz árnyékflottához tartozik.
Egy állatmentő szervezet adatai szerint a katasztrófa óta legalább 61 emlős pusztult el, amelyek közül 32 állat halála valószínűleg az olajszennyezésnek köszönhető.
Összesen 30 millió rubel büntetést szabtak ki a bíróságok.
Az amerikai kormány értesülések szerint Bassár el-Aszad bukása után több humanitárius segélyt engedne be a szír területekre. A további oroszellenes szankciók pedig az orosz olajat szállító tankereket célozzák.