Besúgók és provokátorok – így telnek meg az orosz börtönök politikai foglyokkal

Több mint húsz bűncselekménnyel – egyebek mellett hazaárulással és terrorizmussal – vádolják a Szamarához közeli Toljattiban élő, 26 éves Polina Jevtusenkót, aki akár 22,5 éves börtönt is kaphat, ha a bíróság bűnösnek találja őt. Az elmarasztaló ítélet biztosnak tűnik, a statisztikák szerint Oroszországban a vádlottaknak egy százalékát sem mentik fel a bírák.

A hatéves kislányát egyedül nevelő Polina bűne, hogy a közösségi oldalakra feltöltött posztjaiban elítélte az Ukrajna elleni orosz „különleges katonai műveletet” és még azt a petíciót is aláírta, amely kezdeményezi Vlagyimir Putyin államfő felmentését. A hatóságok egy provokatőrt is felvettek, aki magnóra vette beszélgetéseiket. A bíróság elé terjesztett „bizonyíték” szerint a hazaáruló arra próbálta meg rávenni feljelentőjét, hogy csatlakozzon az Ukrajna oldalán az orosz hadsereg ellen harcoló Oroszország Szabadsága Légióhoz. Polina tagadja, hogy az ellenséghez való csatlakozásra buzdított volna bárkit is, azt állítja, hogy a feljelentő manipulálta a felvételeket és úgy vágta össze a szöveget, hogy az alátámassza a vádakat.

A vádlottra annak ellenére is jóval súlyosabb büntetés vár, mint egy visszaeső gyilkosra, hogy posztjait pár tucatnyian látták így hatása csak minimális lehetett. Polina már 2023 nyara óta előzetesben van, lányát havonta egyszer láthatja levelet pedig hetente egyszer küldhet a nagyszülőkhöz került kislánynak.

Az egykori moszkvai önkormányzati képviselő, Alekszej Gorinov már tavaly novemberben megkapta a maga büntetését. Ő három éve fegyházat kapott azért, mert „terrorista ideológiákat” támogatott, azaz nem helyeselte az Ukrajna ellen 2022 februárja óta tartó háborút. Az ítélethozatal előtti nyilatkozatában elismerte bűnösségét, ám mást „vallott be”, mint amit a hatóságok a fejére olvastak. „A bűnöm az, hogy ennek az országnak az állampolgáraként engedtem, hogy meginduljon ez a háború és képtelennek bizonyultam arra, hogy megállítsam a konfliktust” – hangsúlyozta.

Fókuszban a Krím

Moszkva különös figyelmet fordít a 2014-ben annektált Krímben élő, Ukrajna-párti tatárok elnyomására és megfélemlítésére. Az orosz hatóságok valamennyi tatár politikai mozgalmat ellehetetlenítettek és a vallási szervezeteket is sakkban tartják, az aktivistákat iszlamista szélsőségességgel vádolják.