Oroszország a Türk Tanácstól félti befolyását egy kiszivárgott kormányzati dokumentum szerint

Egy orosz központú, eurázsiai kereskedelmi tömb létrehozásával növelné gazdasági befolyását Oroszország egy kiszivárgott kormányzati dokumentum szerint, amelyet a Financial Times mutatott be. A jelentés, amelyet a legfontosabb orosz tisztségviselők és a legnagyobb állami cégek vezetői kaphattak meg, arról ír, hogy egy ilyen gazdasági közösség felvehetné a harcot az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína érdekszférájával is.

A tömb létrehozásával Oroszország hozzáférést kapna a globális dél nyersanyagaihoz, és lehetőséget nyújtana az oroszoknak, hogy “közös világnézetet” építsenek a fejlődő országokkal. A kulcskérdést az egykori Szovjetunió területén található közép-ázsiai államok jelentik, a kiszivárgott szöveg szerint Moszkva ugyanakkor úgy érzi, hogy a Nyugat sikeresen éket vert Oroszország és szomszédai közé a szankciós politikával.

Ezek az országok ugyanis jól jártak a szankciók bevezetésével, mivel nagyobb lett a ráhatásuk a kereskedelem alakulására, a korlátozások megkerülésével járó kockázat vállalásával pedig javult az alkupozíciójuk az orosz partnerekkel szemben. “Egy Oroszországhoz hasonló országgal való szoros kapcsolat nehézséget jelent a számukra” – ismeri el az orosz kormány a jelentésben.

A szöveg szerzői azt javasolják az orosz vezetésnek, hogy a közös történelmüket hivatkozási alapként használva közeledjen a közép-ázsiai országok felé, miközben tiszteletben tartja a függetlenségüket. A jelentés úgy értékel, hogy még egy ukrajnai győzelem sem jelentené az Oroszországgal szembeni nyugati szankciót visszavonását.

Az érintett államok ráadásul kihasználják Oroszország sebeshetőségét, és megpróbálnak az oroszok kihagyásával közeledni egymáshoz, erre a dokumentum példaként a Türk Államok Szervezetét, itthon ismertebb nevén a Türk Tanácsot említi példaként, amelynek Magyarország is tagja. Ezeknek az országoknak “döntést kell hozniuk az Oroszországgal kapcsolatos álláspontjukról” – írja a szöveg.

A jelentést negatív példaként hivatkozik az Ukrajna elleni háborút elítélő Kazahsztánra, míg a szankciók megkerülésében aktív Kirgizisztánt vagy épp Fehéroroszországot jó példának nevezi. Arra, hogy Magyarországot említi-e a dokumentum, a Financial Times nem tér ki, ugyanakkor Szijjártó Péter külügyminiszter korábban nyilvánosan érvelt a most kiszivárgott szövegben felvázolt eurázsiai gazdasági együttműködés mellett. “Nem mi vagyunk az egyedüliek Európában, akik azt gondolják, hogy vissza kellene térni az eurázsiai együttműködéshez, de csak mi vagyunk az egyetlenek, akik elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy nyíltan beszéljünk róla” – írta tavaly ősszel a magyar külügy vezetője.